Mit nyerhetünk egy jó bálázóval?

A tejelõ teheneknél a nettó laktációs energia (NEL/kg, MJ-ban megadva) legjobb értékét biztosítani csak megfelelõ fajtaválasztással és az agrotechnikai követelmények szigorú betartásával lehetséges. Ennek sarkalatos pontja a betakarítás technológiája és mûszaki feltételrendszere. Itt kell megjegyezni azt is, hogy a szakemberek szerint a „tejelõ teljesítményt” 30%-ban a genetikai háttér és 70%-ban a környezet határozza meg.

A svájci Agroscope FAT Tänikon által elvégzett összehasonlító vizsgálata alapján jelen írásunkban a betakarítási láncolatból a bálázásnak a takarmányra és így a tejtermelésre gyakorolt hatását vesszük nagyító alá.

A vizsgálat fõ célja az volt, hogy megmérjék a különbözõ rendszerû körbálázók (1. ábra) mûködése során képzõdõ veszteséget. Kiegészítõ méréseket végeztek a bála tömörsége és a bálázók teljesítményigénye tekintetében is. Az összehasonlított körbálázók az alábbi rendszer szerint mûködnek: hevederes, görgõs és végtelenített rúd-lánc elevátor (ez utóbbit a KRONE 1976-ban szabadalmaztatta, s az összes KRONE körbálázó mind a mai napig ezen az alapelven mûködik).

A mérés során a délelõtt lekaszált anyagot (76–80%-os nedvességtartalommal) rendre rakták, majd délután felbálázták. Mindegyik bálázóval több bálát készítettek, s a kipergõ anyagot ponyvában felfogták. Ezt követõen a mérési eredményeket kiértékelték. (2. ábra)

A rúd-lánc elevátor szisztéma szerint épített bálázónál a levélveszteség 0,5 százalék volt, míg a görgõs rendszerû bálázónál 2,6 százalékot mértek. Mit jelent ez energiára és tejre átszámítva?

Ha átlagban 300 kg-os bálatömeggel számolunk, a rúd-lánc rendszernél mért 0,5%-os veszteség tömegben átszámítva 1,5 kg. A görgõs rendszernél a 2,6%-os veszteség mintegy 7,8 kg. Ezen tömegek energiatartalma 8 MJ, illetve 43 MJ. Összegezve – a gyakorlattal is alátámasztott átszámítás szerint – a rúd-lánc elevátoros körbálázónál 2,5 liter tejveszteséggel számolhatunk bálánként, a görgõs rendszernél pedig 13 liter tej hiányzik bálánként!

Ha 3,5 tonna szárazanyaggal számolunk hektáronként – elsõ, második kaszálás – mintegy 40 liter tejkieséssel számolhatunk a rúd-lánc rendszerû bálázóknál, míg a görgõs rendszerrel 210 liter tej megy veszendõbe bálázás közben.

A veszteségek mérése mellett megállapításra került még a készült bálák tömörsége, továbbá a bálázó mûködtetéséhez szükséges teljesítmény (3-4. ábra).

A kiegészítõ méréseket is figyelembe véve (bálatömörség, teljesítményigény) megállapítható, hogy a végtelenített rúd-lánc elevátor rendszerû körbálázók dolgoznak a legkisebb veszteséggel. A legalacsonyabb teljesítményigény egyenes következménye a bála darabszámra vetített fajlagos üzemanyag megtakarítás, mely – a görgõs rendszerhez képest – elérheti a 25%-ot.