A Júlia Malom Kft. és a Gabonatermesztési Kutató Kht. partnerként tekint ügyfeleire

Szeged alatt Domaszéken, a Homokhátságban tartotta a már hagyományosnak tekinthetõ partnertalálkozóját a Júlia Malom Kft. és a Gabonatermesztési Kutató Kht. (GK Kht.). A találkozó témája az aestivum és durum fajták voltak a termelõk és a malomipar szemszögébõl nézve. A minõségi követelmények folyamatos változása, a vásárlói igények követése a jövõben erõsen módosíthatja a búza és a lisztpiacot. A Júlia Malom és a Gabonakutató ezért a legjobb szakembereit vonultatta fel Domaszéken, hogy tájékoztassa ügyfeleit, partnereit az új eredményekrõl, az új Európai Uniós támogatási rendszerek várható változásáról.

Kunszállás határában, Kiskunfélegyháza és Kecskemét között, az autópálya mellett felépült Júlia Malom bõvítésével 2009-re 150 000 tonna kenyérbúza és 25 000 tonna durum búza kiõrlését tervezi. Búzából naponta 470 tonna, durum búzából 100 tonna kerülhet a hengerszékek alá. A fejlesztések eredményeként a Júlia Malom az egyik legnagyobb lesz Magyarországon, amely durum búzát is õröl. Az ország egyik legnagyobb malma folyamatos búzavásárló – mondta el Csontos Attila ügyvezetõ igazgató. Úgy gondolja, a magyar termelõket eddig nem tájékoztatták kellõképpen a malomipar részérõl. A Júlia Malom partnerként tekint ügyfeleire, ezért Domaszéken piaci elemzésrõl, a malomipar és a gabonatermelõk lehetõségeirõl számolt be, míg a GK Kht. megjelent munkatársai a jó minõségû búza elõállításának lehetõségeirõl tájékoztatták a megjelenteket. A malom fontosnak tartja, hogy partnereit mindig segítse, hiszen induláskor a Júlia kellõ bizalmat kapott tõlük. A termelõktõl behozott búzákat három kategóriába sorolják, így elsõ, másod és harmadosztályú minõsítést kapnak a megvásárolt tételek. A különösen jó tételeket javító minõségbe sorolják, amit csak keverésre, javításra használnak. Ezzel a minõséggel a különbözõ fogyasztók számára állítják be a kért – elvárt minõséget. A Júlia Malom zömében közvetlenül a termelõkkel köt megállapodást – „Tiszta és korrekt üzletek jellemeznek bennünket” – mondta el Csontos Attila ügyvezetõ igazgató.

Makai György a Gabonaszövetség korábbi elnökének piaci elemzésébõl kiderült, hogy a világ gabona felhasználása jelenleg több, mint amennyit megtermel. Ennek több oka is lehet, de mind között jelentõs szerepe van annak is, hogy Délkelet-Ázsiában megváltoztak a fogyasztói szokások. Egy olyan középosztály nõtt fel, amely meg tudja fizetni a pékárukat. A rizs mellett egyre keresettebb a búza. Vietnámi képeket mutatott be a tanácskozás résztvevõinek, ahol általános iskola mellett nyíltak hasonló látványpékségek, mint hazánkban. Persze a hiány fellépéséhez több ok is vezethet. A gabona alapú etanol gyártás is fokozza a keresletet. A jelenlegi gabonaárak növekedése 2006-ban kezdõdött, 2007-re igen magasra szöktek és várhatóan 2008-ra is megmaradnak a magas árak. 2008. február végére, március elejére már 60 000 forintnál többet is adtak egy tonna búzáért. A nyári kötések kombájn alól, tábla mellõl is igen jók a termelõi oldalról tekintve, átlagosan 50 000 forint körül alakulhat a malmi búza tonnája – bár, ahogy a közmondás szól „várjuk meg a végét, mert a búza még sokat alszik kint!”

Persze ahhoz, hogy kihozzuk a fajtáinkból a maximumot, azt a képességet, amely a fajtában a van, ismernünk kell a növények kórtani viselkedését, agrotechnikáját, hogy milyen gondoskodást igényel egy-egy fajta. Domaszéken újra arról beszéltek, hogy búzafajta és búzafajta között is van különbség. Dr. Beke Béla a Gabonatermesztési Kutató Kht. nemesítõje az õszi búza vetõmag szaporításoknak egyik felelõse elmondta, hogy a durum búza termelésének speciális ökonómiai korlátai vannak, összességében ennek a fajnak a gazdaságos termelését sok tényezõ befolyásolja. Ma Magyarországon a Bétadur a legelterjedtebb, amely Szerbiában és Horvátországban is fajtalistára került, de termesztésben van már Romániában és Szlovákiában a másik GK-s fajtával, a Selyemdurral együtt. Dr. Beke Béla az Európai Uniós és nemzeti támogatások várható változásairól is beszámolt, többek között a különleges minõségû durum búzákra vonatkozó támogatásról, ami 2009-tõl az SPS szabályozásban fog megjelenni. Maga az SPS továbbra is tartalmazni fogja az egyes növényi és állati kultúrák termeléshez kötött „top up”-os támogatásokat.

Dr. Tóth Beáta Csõsz Lászlónéval elért eredményeirõl számolt be a GK Kht. Kórtani Osztályról. A növények kórtanával, betegségeivel foglalkozó fiatal kutató a levélfoltosság okozta terméskiesésrõl, a kalászfuzárium miatt megemelkedõ toxin tartalom veszélyeirõl tájékoztatott. Óva intett mindenkit a szármaradványoktól borított magágytól, a korai vetéstõl és a túlzott nitrogén kijuttatástól. Csontos Attila a Júlia Malom részérõl – ezt megerõsítve – hozzátette, hogy már a malmokban ellenõrzik a búzák toxintartalmát. A kutatók akár kétszeri permetezést is javasolnak, de különösen ajánlják a kalászolás, virágzás körüli idõszakot. A jó technika, a jól megválasztott növényvédõ szerek hosszú hatástartamán túl érdemes kevésbé fogékony fajtákat keresni. A szegedi õszi búza fajták közül ilyen a GK Holló, az újabb fajták közül a GK Petur és a GK Hunyad. A közelmúltban elismert, piacra került új fajták közül pedig a perspektivikus GK Csillag, a GK Fény és a GK Nap is rendelkezik ilyen tulajdonságokkal, de a GK Selyemdur is ide sorolható.

A fajták teljesítményének, vetésidejének, mûtrágya adagjainak meghatározásához Szegeden a Búza Igazgatóságon belül az Agrotechnikai Osztály foglalkozik. Dr. Petróczi István osztályvezetõ – aki búzatesztek mellett nemesítõ is egyben – elmondta, hogy a növényeket jó egészségi állapotban kell tartanunk. Hiszen a jó kondícióban lévõ búza is jobban tolerálja a fellépõ betegségeket. A kutató elmondta, hogy a mûtrágya adagok nem csak azért kellenek, hogy több búzánk teremjen, hanem azért is, hogy növelni tudjuk a minõséget – fehérje, sikér, sütõipari minõség. A szegedi fajták közül jó agrotechnikai színvonal mellett nem egy fajta kielégíti az igényes követelményeket, így például a GK Kalász, GK Élet, GK Békés, GK Ati és a középérésû GK Petúr, hogy csak a legismertebbeket említsük. Átlagos malmi helyett jövedelmezõbb, ha javító minõségû gabonát termelünk. Mûtrágyázási szempontból a több éves, több fajtával végzett kísérletek alapján a legjobb kombinációnak a 180 kg nitrogén, a 60 kg foszfor és a 60 kg kálium bizonyult a legoptimálisabbnak hektáronként.

Az elõadásokat Csontos Attila zárta. A durum felvásárlási árának alakulásában jelenleg az olasz piac a meghatározó, hiszen náluk több, mint másfél millió hektáron termelik ezt a fajt kiemelt EU támogatás mellett. A Júlia Malom Magyarországon kívül szállít még búza és durum õrleményeket Romániába, Horvátországba, Szlovéniába, Lengyelországba és Csehországba versenyezve az osztrák és a német malmokkal, ami nem véletlen, mivel a magyar búza minõségben jelenleg is megállja a helyét. A Gabonatermesztési Kutató Kht és a Júlia Malom együtt-mûködésével a termelõi oldalt kívánják segíteni a biológiai alapoktól kezdve, a termelésen át az átvételig.

A domaszéki konferencia után június 4–5-én találkoznak újra a gabonatermelõk Szegeden, a Gabonakutató 2008–as kalászos fajtabemutatóján. Kecskés telepen a nemesítési és a kísérletek helyén egyenesen a fajták nemesítõivel, a fajták elõállítóival találkozhatnak a vendégek, tehetnek fel szakmai kérdéseket. A két napos rendezvényen természetesen a Júlia Malommal is megismerkedhetnek mindazok, akik eddig nem álltak vele kapcsolatban.

Szilágyi Péter