A kukoricatermesztés helyzete és jövõje Magyarországon

Takarmányozásban, élelmiszerellátásban és ipari termékek elõállításában (bioetanol, invertcukor stb.) egyaránt fontos szerepet tölt be. A világon megtermelt kukorica mennyisége az utóbbi években meghaladta a 700 millió tonnát (1. ábra).

 

Magyarországon az utóbbi 40 évben a megtermelt gabonafélék mennyisége 7–17 millió tonna között változott. Azonban míg 2005-ben a kukorica összes termésünk 9 millió tonna volt, 2007-ben az összes gabonafélék termése alig haladta mag a 10 millió tonnát (2. ábra).

 

A rendkívül nagy termésingadozás oka a klímaváltozás, a száraz, aszályos évek növekedése. 2007-ben Magyarországon a kukorica országos termésátlaga csak 3,76 t/ha volt. Az ezt megelõzõ években viszont 7–7,7 t/ha.

A kukorica sokoldalú felhasználhatóságát jellemzi, hogy ipari felhasználhatósága egyre dinamikusabban fejlõdik. Az USA-ban 2006-ról 2007-re 20 milliárd literrõl 28 milliárd literre nõtt a bioetanol elõállítás (3. ábra).

 

Az USA a jövõben a kukorica exportját is mérsékelni kívánja a bioetanol elõállítás fokozása miatt. Magyarországon a bioetanol elõállítás kukoricából most van kibontakozóban. A kabai cukorgyár helyén épülõ üzemben 300 ezer tonna kukoricából terveznek bioetanol elõállítást, azonban ez a program a kukorica árának jelentõs növekedése miatt megtorpant. Amíg a kukorica tonnánkénti ára 24 ezer forintról 50–57 ezer forintra nõtt, a bioetanol ára nem változott. Az elkövetkezendõ években megbízhatóan 35–40 ezer Ft/t körül fog stabilizálódni a kukorica ára. Bár az EU törvény elõírja, hogy 2010-tõl a felhasznált kõolajszármazék 5,7%-ának bioetanolnak kell lenni, az üzemanyag felhasználásnál. Azonban a jelenlegi kukoricaárak miatt a bioetanol elõállítás veszteséges. Az etanol ára a világon (USA, Brazília) alacsony, és nem követi a kukorica árának növekedését (4. ábra).

Magyarországon a kukorica termésátlaga és összes termésmennyisége is nagymértékben csökkent 2007 évben (3,75 t/ha, ill. 54 millió tonna). Ez a tény a klímaváltozással hozható összefüggésbe.

Az utóbbi tíz évbõl hat év volt száraz, aszályos, magas hõmérséklettel párosulva (5. ábra).

2007-ben folytatódott a kedvezõtlen tendencia, januárban minimális csapadék hullott, áprilisban viszont egyáltalán nem hullott csapadék és a havi középhõmérséklet viszont I–VIII. hónapban 3–6,4 °C-kal magasabb volt a sokévi átlagnál.

A hõmérséklet éves szinten a kukorica tenyészidejében és a kukorica kritikus idõszakában (VI–VIII hó) különösen 1993-tól emelkedett meg jelentõsen

(6. ábra). A legszélsõségesebb idõjárás az utóbbi években július hónapban volt, amikor a kukorica virágzása, megtermékenyülése történik (7. ábra).

A klímaváltozás az utóbbi 17 évben egyre jobban erõsödõ tendenciát mutat.

Évente 1,5–2,0 mm-rel csökken a csapadék sokévi átlaga, a magasabb hõmérséklet miatt nõ a talajfelszíni párolgás (evaporáció). A löszhátakon lévõ mezõségi talajok 200 cm mélységig 500 mm vizet is tudnak tárolni, melynek 50%-a felvehetõ diszponibilis víz, 50%-a nem felvehetõ holtvíz azonban a csapadékhiány miatt a talajok az utóbbi években nem tudtak feltöltõdni. Ezért fordulhatott elõ, hogy 2007-ben is a vízhiány miatt a kukorica már a délelõtti órákban „furulyázott”, sodródott a levélzete.

A kedvezõtlen idõjárás következtében pl. Pest megyében 2007-ben a megyei termésátlag csak 2,09 t/ha volt, de Fejér és Tolna megyékben is csak 2,98–3,42 t/ha körül alakult a termésátlag a korábbi 8–9 t/ha-ral szemben.

Növelni kell a kukorica termésbiztonságát. Bár korszerû biológiai alapokkal rendelkezünk, azonban kifogásolható, hogy a kukorica vetésterületének közel 50%-án 10 hibridet termesztünk.

Ez a tény genetikai sebezhetõséget is jelent. Nagyobb gondot kell fordítani az ökológiai adottságoknak megfelelõ hibridválasztásra.

A kukorica a világon a búza és a rizs után a harmadik legfontosabb növény és az is marad a jövõben. Magyarországon a kukorica a legnagyobb területen termesztett növény (árukukorica, silókukorica, vetõmagtermesztés). A kukorica árának jelentõs növekedésével a jövedelmezõsége is nagymértékben nõtt. Ezért különösen fontos, hogy a termésátlag növelése mellett a termésbiztonságot is növeljük.Az aszály kedvezõtlen hatását mérsékelhetjük:

• megfelelõ vetésváltással,

• harmonikus NPK tápanyagellátással,

• víztakarékos, a növény igényét kielégítõ szakszerû talajelõkészítéssel,

• az ökológiai adottságoknak megfelelõ, jó alkalmazkodóképességû hibridek választásával,

• egészséges, jó biológiai értékû vetõmag használatával,

• a területegységre vetített tõszám mérséklésével,

• hatékony növényvédelemmel,

• az agrotechnikai mûveletek optimális idõben és jó minõségben való végzésével.



A jövõben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a hibridválasztásra. Az ökológiai adottságon és a hibrid igényén túl fokozottabban figyelembe kell venni a termesztés célját. Teljesen már követelményeket kell támasztani a takarmányozási és az ipari célra termesztett kukoricahibridekkel szemben.

A jövõben is fontos kérdés – szempont – a kukorica minõsége, azonban a minõségi követelménynek a termesztés céljához kell igazodni. Ha takarmánynak termesztjük kedvezõ a magasabb fehérjetartalom, ha viszont ipari feldolgozásra (bioetanol, izocukor stb.) akkor a magasabb keményítõtartalom kedvezõbb.

A jövõben várhatóan Amerikában és Európában is nõni fog a GMO-s kukoricák részaránya. Jelenleg USA-ban állítják elõ a legtöbb GMO növényfajtákat és hibrideket.

Jelenleg a világon 100 millió hektáron termesztenek GM növényeket: kukoricát, szóját, repcét, gyapotot, rizst.

Legnagyobb termelõk: USA, Kanada, Argentína, Kína, India, Dél-Afrikai Köztársaság

Környeztünkben pedig: Románia, Ukrajna és Bulgária engedélyezte a GM fajták termesztését.

Napjainkban a GMO növények 71%-a gyomirtó szerrel, 28%-a pedig a különbözõ rovarok kártételével szemben rezisztens. A GM növények kb. 80%-át állati takarmányként hasznosítják. Egyre több GMO-os kukorica és szója fajták kerülnek be az országba, elterjedésükhöz komoly gazdasági érdek fûzõdik a forgalmazók számára.

Az USA-ban GMO kukoricahibridekkel 13–16 t/ha-os termést érnek el és ennek is köszönhetõ, hogy nagymértékben tudja a bioetanol elõállítást növelni.

A felhasznált eredmények részben a GAK OMFB 00896/05. számú kutatási kísérletbõl származnak.

Dr. Sárvári Mihály–Boros Beáta–Kovács Gyöngyi

DE AMTC MTK Növénytudományi Intézet