A kukorica és tápanyag - visszapótlása

A világ kukorica-termelésének majdnem felét az USA adja, az EU-ban (amely kb. 8%-ot tesz ki) Franciaország után Románia számít a legnagyobb termelõnek, viszont Magyarország az EU-10-ek közül a legnagyobb kukorica-exportõr. Igaz, a tavalyi szárazság és különösen a júliusi kánikula jelentõsen csökkentette a terméshozamokat.

A kukorica számos élelmiszeripari és ipari termék elõállításához szükséges, de fõként még mindig állati takarmányként használják, igaz, egyre jelentõsebb mértékben használják fel, mint nyersanyagot bio-etanol elõállításához.

Bár jól alkalmazkodik az eltérõ adottságú talajokhoz, nagy és biztos termések eléréséhez termesztésére nagyobbrészt a termékeny, kiegyenlített hõ- és vízgazdálkodású középkötött mezõségi-, illetve erdõtalajok és a vízrendezett réti- és öntéstalajok a legmegfelelõbbek. A sekély termõrétegû, rossz vízgazdálkodású, heterogén, valamint a szikes és humuszban szegény, laza talajokon termesztését kerülni kell.

Zavartalan fejlõdéséhez az egész tenyészidõszak alatt meleg hõmérsékletet igényel. Monokultúrában is jól termeszthetõ.

A kukorica víz- és tápanyagigényes növény, a termés mennyiségét az idõjárás hatása és a tápanyag mennyisége befolyásolja legnagyobb mértékben. A tápanyagok közül káliumigénye kiemelkedõen magas. Az aprított szár- és tarlómaradványokkal jelentõs kálium- és szervesanyag-pótlást biztosítunk, amelyet különösen a monokultúrás termesztésnél kell figyelembe venni. A foszfor- és káliumtrágyákat, valamint a nitrogénadag kisebb részét, ha szármaradvány van, az õszi alapmûvelés során alaptrágyaként forgatjuk a talajba.

Ha az õszi alaptrágyázás elmaradt, a Genezis NPK-termékek jó vízoldhatósága lehetõvé teszi a kora tavaszi alkalmazást, de a kellõ hatékonyság érdekében a talajba legalább 10 cm mélyen kell bedolgozni. Ezt célszerû a nitrogénmûtrágyával együtt végezni.

A korábbi tapasztalatok és a legújabb mérések is tanúsítják, hogy a harmonikus tápanyag-gazdálkodás az idõjárás okozta termésingadozást mérsékli és a termésbiztonságot javítja (táblázat).

 

Javaslatunk tavaszi alaptrágyára: 300–600 kg/ha kalciummal, magnéziummal, kénnel, bórral és cinkkel dúsított Genezis NPK 16:9:14 és Genezis NPK 20:10:10 kén-, cink- és bórkiegészítéssel. Startertrágyázást a közepesnél gyengébb talajokon érdemes alkalmazni, illetve akkor, ha tavasszal nem történt meg a nitrogénmûtrágyázás. Ez esetben Genezis NPK 22:11-et kén-, cink- és bórkiegészítéssel ajánlunk. Adagja 150–200 kg/ha. Fejtrágyázáshoz használjuk Genezis Pétisót 250–300 kg/ha mennyiségben. Hiánytünetek esetén, illetve a stressztûrõ képesség növelésére Genezis Mikromixt javasolunk, hektáronként számoljunk 5–10 literrel. Szárazság esetén vagy levélanalízis alapján használjunk Genezis-Pétisolt, illetve Genezis Péti Mix Komplex Plusz lombtrágyát.

A tervezhetõ termésre számított foszfor- és káliummûtrágyákat 80–100%-ban az õszi alapmunkák során, középkötött, kötött talajokon a nitrogén egy részével, õsszel juttatjuk ki. A foszfor- és káliummaradék mennyisége (0–20%) tavasszal a vetõágyba dolgozva is kiadható. Monokultúrás termesztésnél csak annyi nitrogént célszerû kiadni, amennyi a bedolgozott szár- és tarlómaradványok megfelelõ lebontásához szükséges.

A kukoricaszár visszaforgatásával a kijuttatandó kálium-hatóanyag mennyiségét 6–8 kg-mal csökkenteni lehet tonnánként.

A fajlagos tápanyagigény alapján számított foszforadagját 200 ppm felett a jó termõképességû talajokon 50–70%-kal, a közepes termõképességû talajokon 30–60%-kal, a káliumét pedig 250 ppm felett 50–80%, illetve 40–70%-kal lehet csökkenteni.



A feltüntetett dózisok csak tájékoztató jellegûek, a pontos és szakszerû tápanyag-visszapótlás érdekében szükséges a talajvizsgálat és az arra épülõ szaktanácsadás.

Nitrogénmûvek Zrt.