MENÜ

A kukorica morzsolásos betakarításának gépei

Oldalszám: 55
2014.04.11.

A kukorica betakarítás módját a felhasználás célja határozza meg.

A betakarítás történhet csövesen vetõmag céljára, morzsolva takarmány, vagy ipari felhasználás céljára, kukoricaszem-csutka keverékként takarmányozási célra (CCM), részben, vagy teljesen szárral együtt takarmányozási célra pld. kukoricacsõ-zúzalék (LKS), vagy a teljes növény betakarítás zúzva. A fentiek közül döntõen a morzsolásos betakarítást alkalmazzák, így a továbbiakban ezt részletezzük.



A kukorica morzsolásos betakarítását a biológiai érés elérése után lehet elkezdeni, amikor a szemek nedvességtartalma 25–32%. A biológiai érés elõtt betakarított szemeknél a tápanyag-beépülés még nem fejezõdik be, ráadásul a nagyobb nedvességtartalomnál nagy a szárítás költsége és morzsoláskor nagy a szemsérülés aránya. A csövek csak 24% alatti nedvességtartalomnál morzsolhatók minimális szemsérüléssel. Késõi betakarítás során viszont nagyobb mértékû a szárdõlés és ezzel a betakarítási veszteség.

A morzsolásos betakarítás kukoricacsõ-törõ adapterrel felszerelt arató-cséplõ gépekkel történik (1. ábra).

 


 

 

 Az adapter az alapgép áteresztõ képességétõl és motorteljesítményétõl függõen leggyakrabban 4–8 soros, alkalmaznak azonban 10–16 sorosokat is, sõt fejlesztés alatt állnak a 18 és 24 soros adapterek.

A kukoricacsõ-törõ adapterek önálló egységek és a gabona betakarításnál használt adapter helyére szerelhetõk. Az adapter felszerelése egyszerû, mert a csatlakoztatást különbözõ gyorskapcsoló megoldások segítik. A legkorszerûbb gépeken (pl. John Deere, Claas Lexion) a hidraulikus és elektromos rendszer egyetlen elemmel kapcsolható. A csõtörõ soros adapter, osztástávolsága követi a vetõgépek sortávolságát, amely 70–80 cm. Az adapterek kisebb sortávolság eltéréseket veszteségmentesen kezelni tudnak.

A kukoricasorokat terelõkúpok vezetik a törõszerkezethez. A kukorica szárát füles láncpár támasztja meg és rendezi a törõhengerekhez (2. ábra).

 


 

 A füles lánc sebességének és a betakarító gép haladási sebességének összhangja biztosítja a kukoricaszárak folyamatos, dõlésmentes törõszerkezethez jutását. Erõsen gyomos állományban a füles láncokat folyamatosan ellenõrizni és tisztítani kell. A füles láncok helyett alkalmazható forgóujjas továbbító (Kemper adapter), ami lényegében sorfüggetlennek tekinthetõ, és a kopó alkatrész is kevesebb, mint a füles lánc esetében. A törõhengerek és a füles láncok közötti törõlécek választják le a csöveket. A rúgózott támasztású törõlécek távolsága a szárvastagság és a csõméret függvényében a korszerû gépeken a vezetõülésbõl szabályozható (pl. a New Holland CX gépeknél). Egyes esetekben e két megoldás közül választani lehet (pl. Dominoni adapter). Helyes beállításnál a csövek a törõlécpár nyílásán nem haladhatnak át, a beékelõdés elkerülése végett a törõlécek hátsó távolsága 5 mm-el nagyobb. Ma már a törõlécek távolságának szabályozására automatikus megoldások is léteznek, amelyek a szárméret érzékelése alapján mûködnek (pl. Olimac DRAGO adapter). A leválasztott csövek kipattanását a szárterelõ kúpokra szerelt gumilapok akadályozzák meg.

A kukorica szárát egymással szemben forgó bordázott törõhengerek (3. ábra), húzzák át a törõlécek között. A törõhengerek lehetnek menetes végû, kúpos vagy hengeres kialakításúak. A menetes végû törõhengerek segítik a kukoricaszár behúzását dõlt állományban is.

 


 

 

 

 A hosszú, bordázott törõhengerek lehetõvé teszik, hogy nagyobb üzemi sebesség mellett is kis veszteséggel történjen a betakarítás (pl. Olimac DRAGO adapter). Az alacsony fordulatszámú törõhengereknél elmarad a letörés pillanatában jelentkezõ csõelpattanás, amely egyes gépeknél jelentõs veszteség forrása lehet. A törõhengereket általában éles bordákkal, illetve késekkel látják el (pl. Dominoni és a Geringhoff adapterek), hogy a szár- lehúzás biztonságos legyen. Elõnyös, ha a gyorsan kopó bordák cserélhetõk. A törõhengereket gyakran kiegészítik szárleszedõ, -aprító késekkel, így a szár elõaprítása már a lehúzás során megkezdõdik. A kések a behúzó hengertõl 2–3 mm-re állnak. A hézag ellenõrzése fõleg gyomos területen célszerû, nehogy a kések a hengerbe beleüssenek. Esetenként a törõhengerekbe szárzúzót integrálnak, amely a szárakat hosszirányban hasogatja, ami kiváló minõségû szárzúzást és gyors lebomlást eredményez (pl. Geringhoff Horizon Star adapter). Hasonlóan jó aprítást végez a Geringhoff Rota Disc adapter, amely az integrált vágótárcsás aprítónak köszönhetõen az apróra zúzott, könnyen lebomló szárat kisebb energiafogyasztással éri el. Az eddig idõigényesnek számító törõhenger szerelést igyekeznek egyszerûsíteni, például a Linamar Hungary OROS adaptereknél ez két csavar oldásával elvégezhetõ.

A leválasztott csöveket a füles láncok szállítják a jobb-bal menetes csigához, amely középre viszi a ferde felhordóhoz. A csiga és a vágóasztal távolsága megközelítõleg 25 mm, kisebb csövek esetén a hézagot csökkenteni kell. A csöveket a ferde felhordó juttatja a morzsoló szerkezetbe. A ferde felhordó a kukorica betakarításhoz erõsített kivitelû, esetenként az adapterrel együtt cserélhetõ.

A törõhengerek által áthúzott szárakat vízszintes tengelyû lengõkéses aprító szerkezet, vagy vízszintes síkban gyorsan forgó lengõkések aprítják fel és terítik szét egyenletesen a gép munkaszélességében. A vízszintes tengelyû lengõkéses aprító hibája, hogy földdel szennyezi a szárat. A vízszintes síkban forgó késes aprítónál ez a szennyezés kevésbé jelentkezik. Itt az aprítás hatásfokának növelése érdekében a gyorsan forgó aprítókésekkel szemben egy-egy álló kést helyeznek el. A jó minõségû aprítás fenntartása érdekében a kések élességét folyamatosan ellenõrizni kell. A felaprított és elterített szár lehetõvé teszi, hogy a betakarítást azonnal kövesse a talajmûvelés. Itt kiemelésre érdemes a Geringhoff kukorica adapter, amely a kukoricaszárat 4–5 cm méretben és hosszirányban is felhasogatva egyenletesen teríti szét a talajon. A hátrahagyott tarló magassága mindössze 3–5 cm. Mindennek az elõnye, hogy a területet például õszi búza vetéséhez forgatás nélküli egy menetes talajmûveléssel, mulch képzéssel, jó minõségben és idõben el lehet végezni. Egyéb növények alá viszont minõségi szántás végezhetõ.

Eltérõ technológia alkalmazása szükséges, ha a kukoricaszárat, mint az egyik legnagyobb tömegben elõforduló biomasszát be kívánják gyûjteni. Ebben az esetben a szárat felszedhetõ módon kell levágni és rendre rakni. Ekkor nem cél a túlzott aprítás és elkerülendõ a szár taposása. Energia és költségtakarékossági szempontból elõnyös, ha a szár a táblán eléri a tömörített tároláshoz megfelelõ nedvességtartalmat. Ezt segítheti, ha az arató-cséplõ gép a szárat aprítva szétteríti és száradás után rendrakóval képeznek rendet. Ebben az esetben azonban a taposás nem kerülhetõ el. Speciális vágóasztallal megoldható, hogy a szárat alternáló kasza vágja le és jobb-bal menetes csiga hordja középre. Ezzel a módszerrel a rend az arató-cséplõ gép kerekei közé jut és elkerülhetõ annak taposása. Ez természetesen száradás szempontjából kedvezõtlenebb, a rendképzés mûvelete azonban megtakarítható. Figyelembe kell azt is venni, hogy ez a módszer a betakarító gép sebességét korlátozza és hajtóanyag-fogyasztását akár 30–35%-kal is megnövelheti.

A gép cséplõszerkezetét átalakítással és megfelelõ beállítással lehet alkalmassá tenni a csövek morzsolására. A dob kerületi sebességét 13–17 m/s értékre kell állítani. A dob verõlécei közötti részt burkolni szükséges, hogy a csövek morzsolatlanul ne juthassanak át a dobon. Esetenként ez a burkolat állandóan fel van szerelve a dobra (pl. Claas Mega) (4. ábra). A dob és a kosár közötti hézag a belépõ oldalon 40–50 mm, a kilépõ oldalon 20–25 mm. A hézag a korszerû gépeken a vezetõülésbõl hidraulikus úton (pl. Claas Lexion), vagy elektromosan (pl. Massey Ferguson) gombnyomással állítható. A nagyobb áteresztõ képességû arató-cséplõ gépek hosszdobos kivitelben is készülnek.

 


 



A cséplõkosár átejtõ nyílásait a kukoricaszem méretéhez kell választani. Ez a teljes kosár cseréjével, vagy kosárszegmensek cseréjével oldható meg (pl. Claas Lexion). Egyes gépek (pl. John Deere) univerzális kosárral kaphatók, amelyek több féle terményre, így kukoricára is alkalmasak.

A tisztító szerkezetnél a törekrosta méretét a kukorica szemméretéhez állítják be. Ez a zsalurosta állításával, vagy rostacserével oldható meg. A pelyvarostát kukorica betakarításnál eltávolítják, a ventilátor légáramát megfelelõ értékre állítják.

További módosítást igényel a kalászfelhordó csiga takarása, mûködtetését azonban az eltömõdés megakadályozása végett nem szüntetik meg.

A betakarított termény folyamatos elszállításáról gondoskodni kell. Elõnyt jelent a nagyobb magtartály. A gépeket ma 6–11 m3 ûrtartalmú tartályokkal szerelik fel, és egyes gépeknél a tartályok térfogata a tartály felsõ részének nyitásával növelhetõ (pl. New Holland CX, Claas Lexion, John Deere, CASE IH). A területteljesítményt növeli a menet közbeni gyors ürítés, amelyet az ürítõcsiga 100°-nál nagyobb kihajlási szöge és 100 dm3/min, vagy e feletti ürítési teljesítménye tesz lehetõvé (pl. New Holland CX, Claas Lexion, Massey Ferguson).Az arató-cséplõ gép üzemeltetése könnyíthetõ, teljesítménye növelhetõ, ha soron vezetõ automatikát alkalmaznak (pl. Claas Lexion). Ez általában tapintó érzékelõs. A soron vezetõvel növelhetõ az üzemi sebesség, tehermentesíthetõ a vezetõ, ezáltal egyéb ellenõrzési funkcióknak nagyobb figyelmet tud szentelni, így a nagyobb területteljesítmény mellett a munka minõsége is javulhat.

Teljesítménynövelést jelent az adapter összecsukható kivitele. A szélsõ csõtörõ egységek felhajtásával az alapgép szélességére csukható össze az adapter (5. ábra).

 

 


 

Üzemi helyzetbe állításkor valamennyi mûködõ elem automatikusan összekapcsolódik, tehát külön szerelést nem igényel. Az adaptert gyártó cégek általában fix és összecsukható adaptereket egyaránt gyártanak. A már említett Linamar Hungary OROS adapterek például 2, 3, 4, 5, 6, 8 és 12 soros fix, (fejlesztés alatt vannak a 16, 18 és 24 soros adapterek), valamint 6, 8 és 12 soros összecsukható adaptereket kínálnak.

A betakarítás során elõfordulhat csapadékos idõ, amikor nagy felfekvõ felületû, összkerékhajtású járószerkezet elõnyösen alkalmazható. Jó szolgálatot tesz ilyen esetben a gumihevederes járószerkezet, amely korlátozódhat csak az elsõ tengelyre, de lehet a teljes járószerkezet gumihevederes.

A kukorica betakarítás a gépet jelentõsen megterheli, ezért megfelelõ teljesítményû motor szükséges a biztonságos üzemeltetéshez. Nem ritka a 200–350 kW teljesítményû motor alkalmazása sem.



Csizmazia Zoltán