Uniós növényvédõ szer szabályozás

A nagy nyilvánosság elõtt talán nem ismert, hogy Brüsszelben olyan szabályozás bevezetését javasolták, mely egyes szakértõk szerint alapvetõen befolyásolja majd az európai mezõgazdaságot, mely táplálékunk döntõ elõállítója és azt, hogy mennyiért jutunk hozzá a gyümölcshöz, zöldséghez és más árucikkekhez.

Az Európai Unió egy olyan, új szabályozással kapcsolatos döntés elõtt áll, mely korlátozná a növényvédõ szerek hozzáférhetõségét az európai piacokon. A növényvédõ szerek elõállításához szükséges hatóanyagok körének alapvetõ megváltoztatása nyomán vészharangot kongatnak a gazdálkodásban és a növényvédõ szer iparban. Ha az új elképzeléseket elfogadnák, a jelenleg használt szerek 80–85%-át betiltanák.

A mezõgazdasági termelõk és az ipar is aggódik a tervezett módosításoknak az európai agrárszektorra gyakorolt hatása miatt. Néhány nagyon fontos gombaölõ, rovarölõ és gyomirtó hatóanyag betiltása után nagyon szûk választék állna ahhoz rendelkezésre, hogy jó minõségû és elérhetõ árú zöldséget, gyümölcsöt, egyéb termékeket állítsanak elõ. A Nomisma, egy olasz független kutató intézet közelmúltban megjelentetett tanulmánya felhívja a figyelmet arra, hogy a javasolt EU intézkedések a terméseredmények drasztikus csökkenéséhez vezethetnek. A Nomisma szerint a búza termésátlaga 27%-kal, a burgonyáé 50%-kal, általában a gabonaféléké 22%-kal és a szõlõé 10%-kal csökkenhet 2020-ra.



A növényvédõ szerek ellentmondásos természete

Azok a vizsgálatok, melyek a táplálékban növényvédõ hatóanyagok nyomait mutatják ki, a közvéleményben növekvõ kétségeket ébresztenek. A növényvédõ szerek fenntartható használatával kapcsolatos új európai irányelv javaslatát mind a felhasználásra vonatkozó egységes speciális szabályozás hiánya, mind az emberi egészségre gyakorolt „passzív kitettség” részletes elemzésének hiánya motiválta. Konkrétan, a tervezet többek között célul tûzi ki a növényvédõ szerek használatának betiltását a lakott területek, közterületek környékén.

Mindenképpen figyelembe kell vennünk azonban, hogy valamennyi tagország mûködtet már ellenõrzési rendszert, mely biztosítja a napi fogyasztású élelmiszerek megfelelõ minõségét. Európa jelenleg is a legmagasabb minõségi és egészségügyi követelményeket állítja a piacon az élelmiszerekkel szemben.

Az ipari szakértõk úgy gondolják, hogy a régi szabályozás reformjának támogatói, miközben a növényvédõ szerek lehetséges hatásait taglalják, elmulasztják figyelembe venni azokat a veszélyeket, melyek a növényvédõ szer mentes termelés térnyerésével járnának. A gazdálkodók és a növényvédõ szer ipar képviselõi úgy gondolják, hogy sok javaslat a gyakorlati növényvédelemmel kapcsolatos reális ismeretek hiányára utal. Az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetõen az ipar elért egy olyan szintet, amikor az általa gyártott növényvédõ szerek használata biztonságos, nem jelent elfogadhatatlan kockázatot az emberre, nagy részük az alkalmazott dózisban célzottan a károsítóra hat és gyorsan lebomlik hatástalan vegyületekké.

Azok az érvek, melyek alapján a javasolt kizárási kritériumok miatt hatóanyagokat betiltanának, nem állják meg a helyüket: az a tény, hogy egy szer veszélyes hatóanyagot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy maga a termék nem biztonságos, amennyiben a felhasználó betartja a szállítási, raktározási, felhasználási elõírásokat. Az, hogy egy termék biztonságos-e, nem csak potenciális veszélyeitõl függ, hanem a használat módjától is – a veszély és a kitettség együttesen határozza meg a kockázatokat.

„Az autók nagyok, nehezek és gyorsak – ezért kétségtelenül veszélyt jelentenek a gyalogosokra. A megoldás azonban nem az autók betiltása, hanem a sebesség korlátozása, a közlekedési szabályok, biztonsági elõírások, az ellenõrzés rendszerének mûködtetése.

A NSZ felhívta a hatóságok figyelmét annak szükségességére, hogy a hatóanyagok potenciális veszélye helyett az elbírálásnál a tudományos kockázat-elemzési szempontokat alkalmazzák.



A szabályozás hatása: mi lesz, ha elfogadják a javaslatot?

Függetlenül a növényvédõ szer használattól, az európai termésveszteség még mindig 20–40% évente. A modern mezõgazdaság, melynek feladata az igények mennyiségi és minõségi kielégítése, nem nélkülözheti a károsítók elleni szereket.

„A növényvédõ szer választék lényeges csökkentése gondot okozhat az ipar számára, de az igazi nehézségek a gazdálkodóknál jelentkeznek, akik számára csak a mainál lényegesen drágábban, kevésbé hatékony eljárások fognak rendelkezésre állni” – mondta dr. Vályi István, a Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke, a kamara szakemberei hatásvizsgálatának eddigi eredményei alapján.

Az NSZ meg van gyõzõdve arról, hogy a választék csökkentése nélkül is van reális lehetõség a kockázatok mérséklésére: az integrált növényvédelem (IP) elterjesztése és támogatása, a mindenképpen szükséges vegyszeres kezelések mellett az egyéb módszerek kombinálása.



Mit kockáztatunk?

A jelenleg használatos növényvédõ szerek többségének betiltása sokkal több következménnyel jár, mint a mezõgazdasági termelés csökkenése. Félõ, hogy a javasolt szabályozás arra ösztönzi a termelõket, hogy olcsó termékeket használjanak olyan országokból, ahol az engedélyezés kevésbé szigorú. A vegyipar attól is tart, hogy megnõ az illegális import a régión kívülrõl, ahol a szabályok enyhébbek.

A termelõk aggályosnak tartják a választékcsökkenés környezeti hatásait is. Könnyebben kialakulhat az ellenálló képesség egyes gombabetegségek és rovarkártevõk ellen, melynek hatását majd a rendelkezésre álló szerek dózisának lényeges emelésével próbálnak kivédeni.

Végezetül, a szerek betiltása közvetlenül hatna táplálkozásunk minõségére. Megnövekedne az élelmiszerimport olyan országokból, ahol az új szabályozásban betiltott anyagokat rendszeresen használják, gyakran sokkal gyengébb minõségben. Az is valószínû, hogy a betiltás megnövelné az élelmiszerárakat és a fogyasztók többségét megfosztaná az egészséges táplálkozás lehetõségétõl.



Kiegyensúlyozott megoldás keresése

A politikusoknak és az Európai Parlament tagjainak nehéz feladatuk van: olyan megoldást kell találni, amely nem teszi tönkre az európai mezõgazdaságot, ugyanakkor a fogyasztóknak védelmet nyújt az egészségi és környezeti veszélyekkel szemben. A kiegyensúlyozott szabályozás jelölheti ki az optimális utat a feladat megoldásához.

Dr. Hargitai Ferenc