Tanuljunk a tavalyi aszályból!

2007. év idõjárását nagy idõbeli és térbeli változékonyság jellemezte. Egy olyan 12 hónapig tartó idõszak zárult le 2007 augusztusával, amelyben minden hónap melegebb volt, mint a megfelelõ sokévi átlag. 2006. év õszének csapadékviszonyai is jelentõs negatív szerepet játszottak 2007 mezõgazdasági termelésében, ugyanis szeptembertõl decemberig a havi csapadék fele vagy még annál is kevesebb esett le.

Így 2006 meleg és száraz idõszakkal zárult. A tél folyamán a csapadék döntõen esõ volt, aminek nagy része februárban hullott le (az átlag mintegy másfélszerese), és ez feltöltötte nedvességgel a talajok felsõ rétegét. Még így is volt olyan terület, ahol a 2006. október–2007. március vége közti idõszakban 150 mm-es csapadékhiány halmozódott fel. 2007 elsõ jelentõsen száraz hónapja az április volt, amikor az átlagos csapadékmennyiség néhány százaléka esett (1. ábra) csak le, ami különösen az Alföld középsõ területein, Dél-Dunántúlon és a Nyírségben okozott a talajban vízhiányt. Helyenként a havi csapadékösszeg csak 1–2 mm volt. Május országos átlagban csapadékosnak tekinthetõ, de a változatos térbeli eloszlás, az intenzív csapadékok túlsúlya miatt több helyütt a sokéves értéknél kevesebb esõ esett, összességében 30–150 mm között. A júniusi és júliusi csapadékösszegek jelentõsen az átlag alatt maradtak. A júliusi csapadék jelentõs részét a hónap elején átvonuló hidegfront adta, ami az ország nagy területeire semmilyen csapadékot sem szállított. Így a havi csapadékösszeg a Duna-Tisza-közének jelentõs részén, valamint Nógrádban csak 0–20 mm között alakult. Az ország nagy részén 20–40 mm közötti értékeket mértek. Ettõl nagyobb mennyiségû csapadék csak a nyugati, keleti, és északkeleti országrészben hullott. A helyzetet tovább rontotta, hogy az április-augusztus idõszakban a havi hõmérsékleti átlagok legalább 2°C-kal haladták meg a sokéves átlagértékeket (2. ábra). Különösen a száraz áprilisban (+ 2,2°C), júniusban (+ 3,0°C) és júliusban (+ 2,7°C) okozott a nagy meleg károkat. A májusi átlaghõmérséklet még úgy is 2,2°C-kal haladta meg a normál értéket, hogy a hónap eleje hûvös volt és jelentõs fagyok jelentkeztek.

A nagy meleg elõsegítette az intenzív csapadékhullást, aminek következménye a csapadék erõsen mozaikos jellege, a helyenként rövid idõ alatt leérkezõ nagy mennyiségû esõ, ami további problémákat okozott, mert jelentõs része elfolyt, nem tudott a talajba beszivárogni. Még ha ezen utóbbi jelenségtõl el is tekintünk, az április 1. és szeptember 30. között lehullott csapadék mennyisége széles tartományban, 190 és 710 mm között alakult. Az Alföld jelentõs részén szeptember végére még mindig csapadékhiány volt, a nedves augusztus és csapadékos szeptember ellenére. A csapadék tér- és idõbeli változékonysága és hiánya mellett a komoly problémát a nagy forróságok jelentették. Június második felében a napi maximum értéke több esetben is elérte vagy meghaladta a 30°C-ot. Az Alföld területén 10–15 nap is elõfordult 30°C feletti maximum hõmérsékletet mértek. A hó végén az ÁNTSZ másodfokú hõségriadót adott ki.

Júliusban igazi kánikula uralkodott, a hónap 15–20 napján az országban a hegyvidéki területeket kivéve mindenhol a napi maximum értéke meghaladta a nagy 30ºC értéket. Különösen a hónap második felében volt meleg és száraz az idõjárás. Az ország több városában is 40°C feletti maximum értékeket mértek. Megdõlt az országos melegrekord is. A hõség csapadékhiánnyal párosult, és több helyütt visszafordíthatatlan károkat okozott a növényekben. A 40°C feletti értékek elsõsorban a Duna-Tisza közén fordultak elõ. Július 25. után a rendkívül meleg idõjárás fokozatosan csökkent, sõt július utolsó napján a reggeli minimum értéke Zabar község területén (Nógrád megye) mindösszesen 3°C volt.

Az augusztus csapadékosabb idõjárása ellenére az alföldi területeken 15–20 nap volt hõségnap (amikor a napi maximum hõmérséklet legalább 30°C) és voltak további olyan területek, ahol a hõségnapok száma még ezt az értéket is meghaladta. A meleg ekkor is elsõsorban a keleti, különösen a délkeleti országrészt sújtotta. Míg a Dunántúlon az anomália 1°C volt, addig a Dunától keletre 2°C és délkeleten a 3°C-ot is meghaladta.

Augusztusban az országos csapadékösszeg mintegy 30%-kal volt több az ilyenkor szokásostól. Nagyobb mennyiségû csapadék fõként a Dunántúlon hullott (80–100 mm). Helyenként nagyobb mennyiség is elõfordult. A Tiszától keletre fõként a 40–60 mm volt a jellemzõ, de mind több, mind kevesebb csapadékra is volt példa. A Balaton és a fõváros térségében augusztusban a hónapnak megfelelõ csapadéknak kettõ-háromszorosa is lehullott. Ezzel szemben északkeleten, Szeged környékén, Baranya déli részein csak negyede, fele hullott le az ilyenkor szokásos mennyiségnek.

A tavalyi év különösen jól mutatja, hogy egy-egy átlagérték mögött milyen nagy különbségek rejlenek. Ezek a különbségek mind a térbeli, mind az idõbeli eloszlásra jellemzõek lehetnek. Elõfordult olyan hónap, amikor a havi középhõmérséklet úgy volt jelentõsen az átlag felett, hogy közben nagy fagykárok alakultak ki (például május), úgy volt átlag feletti csapadék, hogy közben az ország egy részén jelentõsen átlag alatti esõ esett. Így a 2007-es év idõjárásából az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

1. Nyári idõszakban a magas hõmérsékletek és a nem megfelelõ csapadékellátottság külön-külön is jelentõs károkat okozhat.

2. Az idõjárás és hatásainak elemzéséhez a nagy idõbeli felbontású, legalább egynapos léptékû adatbázis szükséges.

3. Az idõjárás és hatásainak térbeli elemzéséhez a lehetõ legsûrûbb adatbázis szükséges, különösen meleg idõszakban, amikor a kis területre kiterjedõ, intenzív csapadék a jellemzõ.

4. Rövid idõszakon belül két ellentétes, káros természeti jelenség is elõfordulhat, például fagy és hõhullám úgy, hogy a mezõgazdaságban mindkettõ nagy anyagi veszteséget okoz.

5. Az ország egyes területein fellépõ aszályt nem szabad feltétel nélkül az egész országra kiterjedõnek tekinteni, és fordítva, mert egyes vidékeken jelentõs csapadék esett, más területeken még lehet komoly aszály.

Szalai Sándor–Bella Szabolcs, OMSZ