MENÜ

Agrometeorológiai mérések módszertana és felhasználhatósága a mezõgazdaságban

Oldalszám: 46
2014.04.14.

A mezõgazdasági termelés egyik döntõ tényezõje az idõjárás, amely a termelési folyamatokat alapvetõen befolyásolja.

 Az agrár-környezetvédelmi programok esetén a rendelet kötelezõen elõírja a helyi meteorológiai mérésekre alapozott növényvédelmi elõrejelzõ programok használatát. Magyarországon – elsõsorban a szõlõterületeken – az utóbbi 15–20 évben több, mint 250 db automata meteorológiai állomást telepítettünk, különbözõ pályázati támogatással. Ezek eredményeit már sokan igénybe veszik, de a szolgáltatás bõvíthetõ.

 

A mezõgazdasági termelés eredményét – több más tényezõ mellett – a gazdálkodási év idõjárási körülményei határozzák meg. Az idõjárási tényezõk hatásának összességét „évjárat hatásnak” nevezzük.

Az idõjárás alapvetõen meghatározza a termesztés-technológiai folyamatok kezdetét, az elvégzendõ munkák idõpontját. Így pl. a különbözõ hõigényû növények vetési idõpontja függ a talaj hõmérsékletétõl, az adott évben jellemzõ hõösszegtõl.

Az egyes munkafolyamatok elvégezhetõsége is függ az idõjárási jellemzõktõl. A permetezés erõs szél esetén nem végezhetõ, az elsodródás környezeti veszélyt is jelent. A szálas takarmányok betakarítása (kaszálás) akkor végezhetõ, ha pár napig nem várható esõ, mert a levágott széna, ha megázik, értékét elveszíti. A talajmunkák jó minõségû elvégzése csak kedvezõ talajnedvesség viszonyok között lehetséges.

Az agrometeorológiai elõrejelzés a napi munkaszervezésben ad hasznos információkat, de segíti a gazdát a növényvédelemben szükséges védekezések meghatározásában is.

Az idõjárási tényezõk közül a mezõgazdasági gyakorlatban szükséges információk: a hõmérsékleti értékek közül a napi minimum, maximum és középhõmérséklet, a radiációs minimum értéke, a csapadék mennyisége és eloszlása, a csapadék intenzitása, a napsütéses órák száma, a levegõ páratartalma, a szél iránya és erõssége, a talaj hõmérséklete, a levélnedvesség értéke. Ezeket a jellemzõ értékeket ma már automata meteorológiai mûszerekkel mérik, melyeket az adott növénykultúra közelében helyeznek el. Vannak olyan idõjárási elemek – pl. a csapadék a nyári idõszakban – amelyek értéke kis távolságon belül is jelentõs eltérést mutathat, ezért indokolt a méréseket a növényállomány közelében végezni.

Az automata meteorológiai mûszerek több típusa ismert, ezek közül Magyarországon a LUFT-D, AGROEXPERT-A, METOS-A, BOREAS-H, a GAMMA-H terjedt el, melyek érzékelõi közel azonos jellemzõkkel rendelkeznek. Az eltérés közöttük az adatgyûjtés és -továbbítás, az értékelés, valamint a szervizszolgáltatás tekintetében jelentkezik.

Az elmúlt évek pályázati lehetõségei alapján a szõlõültetvények környezetében mintegy 250 db automata meteorológiai állomás mûködik. A pályázatok elkészítésében és a telepítésben nagyrészt közremûködött a Zöld Mezõgazdaság Közhasznú Alapítvány. A mûszerek használóival ma is kapcsolatban vagyunk.

A meteorológiai információk felhasználásával növénykultúránként külön–külön speciális növényvédelmi elõrejelzõ programok mûködtethetõk, melyek a kártevõk és kórokozók elleni hatékony, de környezetkímélõ és költségtakarékos védekezést teszik lehetõvé. Ennek az az alapja, hogy minden kártevõ és kórokozó megjelenésének és a fertõzés erõsségének idõjárási feltételei vannak. Ha ismerjük az adott károsító szervezet biológiai sajátosságait, érzékenységét az idõjárás egyes elemeivel kapcsolatban, akkor a helyben mért idõjárási jellemzõk alapján elõre jelezni lehet, hogy az adott károsító megjelenik-e, ha igen mikor, és milyen erõs fertõzés várható.

Az elõrejelzõ programok egy része konkrét tanácsot is ad a védekezésre és a javasolt növényvédõ szert (hatóanyagot) illetõen. Ilyen elõrejelzõ program pl. a GALATI – VITIS, amely a szõlõ peronoszpóra, lisztharmat és Botrytis elleni védelmet szolgálja, vagy a GALATI PHYTOPHTORA, amely a burgonyavész elleni védelmet segíti.

A Kecskeméti Fõiskola kezelésében a Területi Szaktanácsadási Központ által mûködtetett kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium célja az, hogy segítse a termelõket az automata mûszerek mûködtetésében, az esetleges mérési hibák kiküszö-bölésében, a mért adatok feldolgozásában és értelmezésében, a növényvédelmi elõrejelzõ programok mûködtetésében.

A Kecskeméten mért közel 100 éves mérési adatsorok lehetõvé teszik az agrometeorológiai elõrejelzés – idõjárási modellezés elvégzését. Az ilyen jellegû feldolgozások segítik pl. az idõjárás változás körülményeinek bemutatását, az aszályhajlam kialakulásának jellegzetességeit. Adatokat szolgálhatnak az alternatív gazdálkodási formák – pl. szárazságtûrõ növényfajok és fajták termesztése – meghatározásához és értékeléséhez.

Az EU csatlakozás után átalakuló agrár-támogatási rendszer kiemelt jelentõségû eleme az Agrár Környezetvédelmi Programok megvalósítása. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül önálló támogatási forma a NAKP (Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program) pályázati lehetõsége. A környezetvédelmi programok mindegyikében szerepel, mint alapkövetelmény a helyi meteorológiai mérésekre és megfigyelésekre alapozott „integrált növényvédelem” megvalósítása.

Jelenleg csak a gazdaságok kis része rendelkezik az integrált növényvédelemhez szükséges meteorológiai mérési adatokkal és mûszerekkel. A közeli jövõ legnagyobb feladata az agrometeorológiai információk megszerzéséhez szükséges eszközök és feltételek kialakítása, biztosítása. Ebben a munkában játszik komoly szerepet a Zöld Mezõgazdaság Alapítvány eddigi tevékenysége, szakmai tapasztalata és az az adatbázis, amellyel rendelkezik.

Segítheti a gazdák, vagy társulásaik sikeres pályázatainak elkészítését, melyek révén bõvülhet az automata meteorológiai mérõhálózat.

Különbözõ képzések szervezésével megismerteti a gazdákkal az agrometeorológiai információk szerepét, jelentõségét a környezetkímélõ gazdálkodásban. Szakemberei közremûködésével biztosítani lehet az automata mûszerek szakmai felügyeletét, adott esetben a gyors javítás lehetõségét.



Dr. Szõke Lajos, Kecskeméti Fõiskola