Integrált növénytermesztés a turai Galgamenti Szövetkezetben

Az állattenyésztési ágazat tejhasznú szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik, melynek létszáma 550 fejõstehén és a szaporulat.

A gazdaság meghatározó ágazata a növénytermesztés, melyet 2850 ha-on folytat. Mutatja be a szövetkezet mûködését és felépítését Lukács József (képünkön) növénytermelési igazgató.

 A 2850 ha-ból 2235 ha szántó területtel részt veszünk az Agrár Környezet Gazdálkodási (AKG) program alap és integrált célprogramjaiban. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk arra, hogy integrált növényvédelmi technológiákat használjunk, illetve minden területünkön teljes körû talajvizsgálatot végeztessünk, és ez alapján történjen a növények igénye szerinti tápanyag-kijuttatás. Kilenc féle alapmûtrágyát és kilenc féle fej- és lombtrágyát használunk fel.

Évente 12 000–14 000 tonna istállótrágyát, 350 hektáron zöldtrágyát és jelentõs mennyiségû baktériumtrágyát is bedolgozunk. Ezáltal lehetõség van a mûtrágyamennyiség csökkentésére, ami a kisebb környezetterhelés mellett komoly anyagi megtakarítást is eredményez, miközben folyamatosan javul a talaj szerves anyag ellátottsága és fokozódik a talajélet.

A termesztett növénykultúrák legfontosabbja az õszi búza mintegy 860 ha, kukorica 490 ha, repce 430 ha, napraforgó 380 ha, továbbá õszi árpa 108 ha, tritikálé 52 ha.

Néhány évvel ezelõtt a gazdaság vezetõi felismerték, hogy a jövõben a legnagyobb kihívás az éghajlat változásának ellensúlyozása lesz, illetve prognosztizálható az energia árának jövõbeni emelkedése is. E gondolatok összegzésének eredményeképpen kezdtük el az erõ- és munkagéppark fejlesztését. Ennek keretében vásároltuk az elsõ Väderstad gépeket, melyek mára kiteszik a teljes Väderstad portfóliót. A Väderstad márka választásánál nagy jelentõséggel bírt a mögötte álló szerviz- és alkatrészháttér is.

A talajlezárási gondok megoldására elsõként 2004-ben Rollex hengerek és a Crossboard símítóval ellátott Rexius 820 henger érkezett. Rollex hengereinket elsõsorban talajlezárásra, tavaszi felfagyott állomány hengerezésére használjuk, illetve amennyiben a még meglévõ IH tárcsáink használatára kényszerülünk kötelezõen Rollex-ekkel kapcsoltan üzemeltetjük. A simítóval ellátott 820-as Rexius-t egy 230 LE-s traktor üzemelteti. Legkiválóbban a tavaszi és az õszi szántáselmunkálásokban használható. Ilyenkor a legtöbb esetben egy menetben magágy minõségû talajt tudunk készíteni. Szintén abban az évben érkezett egy 6 méter munkaszélességû NZ-Aggressive kombinátor. A speciális eszközkialakításnak köszönhetõen – miszerint a gépen nem található forgóelem – a tavaszi munkák korábban megkezdhetõk, mint a hagyományos eszközökkel. Az Agrilla Cobra névre hallgató kombinátorkapa kiképzésének érdekessége, hogy nem a hagyományos S alakú kapakialakítást követi, ezáltal szármaradványos területeken nehezebben dugul be, illetve a kapák törése nagyon ritka. Az állattenyésztés vonzataként minden évben visszatérõ probléma volt a kukorica utáni búzavetés idõben való elvégzése, melynek megoldását a TopDown 400 kultivátorban láttuk. Szervestrágya bedolgozásban is próbáljuk használni a TopDown-t, de nagy mennyiségû trágya esetén fontos a jó minõségû, érett szerves trágya használata. Nos ebben még van egy kis lemaradásunk a szûkös trágyatároló kapacitás miatt. Bízunk benne, hogy az idei évben elkezdett bõvítésre és minõségi szerves trágya elõállításra irányuló fejlesztéseink megvalósulnak, és így nem kell ilyen problémával szembesülnünk a jövõben.

Miközben folyamatosan keressük a technológiánkba illeszthetõ gépeket, és próbálunk a fenntartható talajmûvelés elemei szerint gazdálkodni, kétségtelenül akadnak kisebb-nagyobb buktatók is.

Elképzeléseink szerint a kukoricaaratást követi egy menetben a Väderstad kultivátor, szükség szerint a Carrier, majd a Rapid vetõgép. Jelen esetben a kukorica betakarításnál rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a hátramaradt tarló minõségére. Tapasztalataink szerint sok esetben nem a szármaradvány mennyisége, hanem annak minõsége a legfontosabb kritérium. Legmegfelelõbb a kb. 10 cm körüli szármaradvány hosszúság. Sajnos nem áll rendelkezésünkre megfelelõ darabszámban olyan újfejlesztésû kukoricabetakarító adapter, amellyel kifogástalan minõségû tarlót tudnánk készíteni, így egyes területeken plusz menetszámban szárzúzásra van szükség. Amennyiben rendelkezésre áll a megfelelõ tarló, 18–22 cm mélységben üzemeltetjük a TopDown-t, majd a vetés következik. Amennyiben a területre baktériumtrágyát szeretnénk kijuttatni, azt a TopDown után tesszük ki és elõírásszerûen rögtön bedolgozzuk.

A 820-as Carrier nagyon jó eszköze ezen mûveletnek is, túlmenõen a tarlóhántó és tarlóápoló feladatán. A baktériumbedolgozás után kb. 2 héttel kezdjük a vetést. Ennyi idõ kell ugyanis ahhoz, hogy a baktérium kellõ mértékben fel tudjon szaporodni, és ne idézzünk elõ pentozán hatást. Ez a technológia feltételezi természetesen a rövidebb FAO számú kukorica fajták használatát. A vetést a Rapid 600 S-sel végezzük, melynek csoroszlyakialakítása tökéletesen megfelel azon elvárásoknak miszerint a magot ne az útjába kerülõ szármaradványra helyezze, hanem alakítson ki kifogástalan magárkot, tegye bele a vetõmagot és zárja le a talajt. A vetõgép önsúlyának köszönhetõen tökéletes minõségû tömörítés érhetõ el, és nem szükséges a vetés utáni hengerezés.

Nagyon fontos szerepet kap a TopDown a repce technológiánkban is. A gabona aratása után természetszerûen tarlóhántás, majd ápolás következik a Carrier 820-szal, amit egy 300 LE-s erõgép vontat, majd vetés elõtt 1-2 héttel megkezdjük a repce talajelõkészítését 22–25 cm mélységben. A gép nagy súlyának köszönhetõen rendkívül jól tömörített területet kapunk, ahol így megtudjuk õrizni a nedvességet miközben ez a talajréteg hiánytalanul át van mûvelve. Ezt követõen jön a Rapid, illetve a baktériumtrágya adagolásától függõen alkalmazzuk a Carrier-t.

Azokon a területeken, ahol felvetõdhet a különbözõ talpbetegségek lehetõsége talajlazítót használunk, amit rögtön követ egy menet Carrier a lezárás eszközeként, majd vetés elõtt következett még egy sor Carrier vetésirányban üzemeltetve. Ez nagyon szép vetésképet produkál, így kíváncsian várjuk a 2008-as eredményeket ezen technológiától.

Ma már az elsõ mûvelettõl Väderstad eszközöket tudunk alkalmazni. Persze ekkora terület mûveléséhez elkelne még néhány gép, de mivel az anyagi lehetõségek korlátozottak, így további svéd munkagépek beszerzése még várat magára. A tudatos kísérletezõ- és fejlesztõmunka eredményeképpen – ami magában foglalja az állattenyesztésbõl adódó lehetõségeket és problémákat is – szeretnénk egy olyan gazdasággá válni Pest megye észak-keleti részén, akire figyelnek a gazdatársak és a szakma.

Kovács Gábor

Vaderstad Kft.

VADERSTAD Kft.

2475 Kápolnásnyék, Összekötõ út 1.

Tel.: 22/709-000

Fax.: 22/709-023

www.vaderstad.com



[email protected]