MENÜ

Merre tart Európa vetõmag ipara?

Oldalszám:
2014.04.15.

Az ágazat jövõjét és lehetõségeit kutatva ült össze az Európában mûködõ cégeket, valamint a nemzeti szövetségeket tömörítõ szervezet, az Európai Vetõmag Szövetség (ESA) az október 14–15-én tartott közgyûlésen.

A több, mint 30 országból közel 500 vetõmagos szakember vett részt az eseményen. A szabad üzletkötési lehetõségeken túl, az ágazat aktuális kérdéseit a fõbb növénycsoportok szerinti szekció üléseken vitatták. Nyilvánvalóan minden szekciónak meg vannak a saját jellegzetességei, ennek ellenére a leglényegesebb kérdések növénytípustól és tevékenységtõl függetlenül szinte a teljes ágazatot érintik.



A növényvédõ szerek engedélyezésérõl szóló rendelet felülvizsgálata

A 91/414/EK irányelv átdolgozása harmonizált jogszabályi keretet teremthet a vetõmag csávázásnak, valamint a csávázott vetõmagok forgalmazásának. Az európai vetõmag szektor jelenleg következetlen uniós jogszabályoktól szenved, amely sok esetben késlelteti a termékek engedélyeztetését, bizonytalanságot teremt az elõállítók körében, megnehezíti a termék piacra történõ bevezetését, ezáltal gátolja a kutatást, fejlesztést. Az ágazat az uniós vetõmag és növényvédõszer-forgalmazás szabályzása között õrlõdik, és nem nyújt megfelelõ környezetet a területet jellemzõ gyors innováció kiteljesedéséhez, ezáltal hátráltatja az európai mezõgazdaság, európai input anyagokkal történõ ellátását.

A vetõmag csávázás létfontosságú része a modern mezõgazdaságnak. A vetést megelõzõen csekély mértékû növényvédõ szer hatóanyag a vetõmag felületére történõ juttatásával védi a növényt és növeli a hozamot. A vetõmagcsávázás fontos szerepet játszik a növény csírázáskori és késõbbi növekedése során nyújtott védelmében. A módszer környezetbarát, és felhasználása biztonságos a gazdálkodók számára is. Az alkalmazás rendkívül gyorsan fejlõdõ „High-Tech” terület, ahol az európai cégek kiemelkedõk. A folyamatos fejlesztés azonban elengedhetetlen, mivel a világpiacon hatalmas a verseny.

A növényvédõ szerek forgalmazásáról szóló 91/414/EK irányelv felülvizsgálata ezért elsõ lépés lehet egy a jelenleginél egységesebb uniós jogszabályrendszer kialakítása felé.

Az EU számára itt van a megfelelõ alkalom, hogy kialakítson egy olyan rendszert, amely biztosítja a környezetbarát európai mezõgazdaság alapjait, valamint elõsegíti az európai vetõmagszektor versenyképességének növelését. Abban az esetben azonban, ha nem megfelelõ döntések születnek, Európa azt kockáztatja, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben lesz függõ a harmadik országból származó takarmány- és élelmiszer-importnak. Ez az import általában olyan országokból származik, ahol az elõírások kevésbé rigorózusak, mint az európai szabályok.

Az Európai Parlamentben kétfajta, jelenleg áthidalhatatlannak tûnõ álláspont alakult ki a kérdésben. Az egyik oldalon a környezet és fogyasztóvédõk állnak, a másik oldalon pedig azok, akik az európai mezõgazdaság és a rá épülõ inputanyag ipar versenyképességét féltik. Ennek azonban nem kellene törvényszerûen így lennie. A vetõmag csávázás talán a leghatékonyabb növényvédelmi eljárás, mely alkalmazásával jelentõsen csökkenthetõ a kijuttatott hatóanyag mennyisége. A vetõmagcsávázás növeli a gazdálkodók, a vidéki lakosság és a környezet biztonságát. A csávázószerek hatékonyak a célszervezetekkel szemben, azonban nem jelentenek veszélyt a természetes élõhelyekre. Röviden a vetõmagcsávázás egy gyõztes-gyõztes helyzetet teremt, amelyben a környezet, a társadalom, a fogyasztók és a termelõk egyaránt profitálhatnak és összességében hozzájárul az európai mezõgazdaság versenyképességének emeléséhez. Ehhez azonban el kell fogadni, hogy a modern mezõgazdaság nem létezhet növényvédõ szerek alkalmazása nélkül. A növényvédõ szerek démonizálása, mint azt oly sokan a legjobb szándékkal ugyan, de a véleményalkotáshoz elégséges tudás nélkül teszik, nem csak magas színvonalú iparnak és mezõgazdaságnak ártanak, hanem utat engednek a bizonytalan eredetû importnak is.

A tárgyalások azonban nem kizárólag csak a csávázószerekrõl szólnak, hanem az ún. kismértékû felhasználásról „Minor Uses”. Ebben az esetben arról van szó, hogy a jól ismert nagy területeken alkalmazott növényvédõ szerek felhasználásának engedélyezését ki lehessen terjeszteni kisebb növényekre, illetve speciális területekre (növénynemesítés, vetõmag termesztés), ahol a külön engedélyezési eljárás magas költsége miatt nem kerülhetne forgalomba. Könnyített engedélyezési eljárás, illetve a kölcsönös elismerés biztosíthatja hogy a vetõmag cégek és a gazdálkodók hozzájussanak a legmodernebb növényvédelmi alkalmazásokhoz. Ha ez nem történik meg elõfordulhat, hogy egyes kisebb növények és termelési módok nem jutnak hozzá a megfelelõ növényvédelmi kezelésekhez, ezért termesztésük gazdaságtalanná válik. Ezeket a termékeket szintén csak jóval bizonytalanabb származású importtal lehet helyettesíteni. Ezért ez már élelmiszerbiztonsági kérdés is. A teljes termelési láncon való nyomon követése nélkülözhetetlen az európai fogyasztók magas minõségû élelmiszerekkel történõ ellátásához.

Az Európai Parlament október végén készítette el cseppet sem kedvezõ álláspontját, amit a Miniszterek Tanácsa elé terjesztett. A Tanács várhatóan 2008 tavaszán lesz kész az elsõ jogszabály tervezettel. Ha a két jogalkotó testület között érdemi különbség van, akkor ezt követõen még további egyeztetésekre lesz majd szükség. Mivel rendkívül sok forog kockán az ESA a nemzeti szövetségekkel közösen tájékoztatja az Európa Parlamenti képviselõket a kérdés jelentõsségérõl. Az ESA által koordinált összehangolt akció során azonos idõben, azonos tartalmú üzenetek jutnak el a nemzeti és európai döntéshozókhoz.



GMO határérték kialakítása konvencionális vetõmag tételben (AP küszöbérték)

Az ESA, EuropaBio és több vetõmag cég közremûködésével közös lobbi kampány indult. A kampány elsõdleges célja az volt, hogy a Bizottságra és a tagállamokra gyakorolt megfelelõ politikai nyomás hatására készüljön egy jogszabály tervezet a témában. Az év során számos lépés történt a szervezetek ügyvezetésén és tagjain keresztül. Több kiadvány és levél ment ki a témában a tagállamok miniszterei, EP képviselõk, és a Bizottság tagjai felé.

A központi üzenet az volt, hogy a zéró tolerancia, illetve a túl alacsony AP küszöbérték szignifikáns költségnövekedést jelent az európai vetõmagipar számára. Ezt az érvelést a Bizottság és különösen annak Környezetvédelmi Fõigazgatósága (DG ENVI) több esetben is megtámadta. Az iparág álláspontját igazolandó egy független tanulmány készült a megfelelõ AP küszöbérték kialakításának gazdasági hatásairól. A tanulmányt a tudományterület talán legismertebb szakértõje, dr. N. Kalaitzandonakes a Missouri Egyetem professzora készítette. A tanulmányt az európai szövetségek a Bizottság rendelkezésére bocsátották.

A tanulmány megerõsítette az ESA által kialakított álláspontot, illetve tovább finomította azokat a gazdasági hatásokat és többlet terheket, amivel az európai szektornak a jövõben alkalmazkodnia kell. Az értekezés kiemelte azt az ESA által korábban hangoztatott véleményt is, hogy a kisebb vállalatok számára nehezebb lesz a határérték betartása, valamint magasabbak lesznek a többletköltségek is. Az európai vetõmag ágazat jelenleg is jóval magasabb termelési költségekkel mûködik, mint versenytársai a világ különbözõ részei és különösen az USA-ban.

A jogszabály hiánya mellett a másik fõ problémája a vállalatoknak, hogy az egyes tagországokban eltérõ módon kezelik a kérdést. Olaszország, Ausztria és Románia már megalkotta saját nemzeti jogszabályát. Azokban az országokban pedig, ahol nem létezik ilyen jogszabály az intézkedések a helyi hivatalnokok és bíróságok gyakorlata szerint történnek. Az esetek ad-hoc elbírálása természetesen komoly bizonytalanságot okoz a szektornak. A Szövetség errõl többször is részletes jelentést küldött a Bizottság számára az év folyamán.

A ESA, Europabio és a nemzeti szövetségek folyamatos nyomásának köszönhetõen a DG ENVI a határérték kialakításának hatásait vizsgáló tanulmányt készített el és novemberben publikát lát. A tanulmány valószínûsíthetõen újabb politikai vitát fog generálni, ami optimális esetben legkésõbb 6 hónap múlva egészen egy jogszabály tervezet kialakításához vezethet. A tervezet ezután tárcaközi egyeztetésre kerül, amely során a Bizottság érintett Fõigazgatóságai (Mezõgazdasági, Nemzetközi Kereskedelmi etc.) is véleményezik.

Az egyeztetések befejeztével a komitológiai eljárás során a Szabályzó Bizottság kísérletet tesz a javaslat beültetésére 2001/18/EK direktíva hatálya alá. Ha a Bizottságban a javaslat nem kapja meg a minõsített többséget, akkor a Miniszterek Tanácsa elé kerül a döntés. Ha a Tanácsban sem sikerül határozni, akkor a Bizottság saját hatáskörében fogja bevezettetni.

Lényeges, hogy ha a jogszabályt 2008 végéig nem sikerül elfogadni, akkor 2010 elõtt nem várható elõrelépés, hiszen 2009 év az EP parlamenti választásokkal és az új Bizottság kialakításával fog telni.



Kalászos és fehérjenövények szekció

Farm Saved Seed – a gazdák tájékoztatása

A kalászos szekció munkájának évek óta legfontosabb tárgya az utántermesztett vetõmag úgynevezett Farm Saved Seed FSS kérdés. Ma az unió területén a vetésterületek csupán 50%-án használnak minõsített vetõmagot és mivel nem minden országban mûködik hatékony rendszer a licencdíjak begyûjtésére ez évente 65 millió € veszteséget okoz a szektornak. Nagyon fontos a folyamatos kommunikáció a minõsített vetõmag elõnyeirõl a nyomon követhetõségrõl. Másrészrõl tudatosítani kell, hogy a felhasznált fajta növényfajta oltalomban részesített, ezért a gazdálkodókat számos kötelezettség terheli beleértve a fajtahasználati díj megfizetését. Ennek érdekében a szekció a vetõmag zsákokon feltüntetendõ az EU-ban egységesen használható szöveget dolgozott ki, amelyet a vásárláskor a felhasználónak el kell fogadnia.

„Ez a fajta növényfajta oltalomban részesített. A fajta utántermesztése tárgya nyilatkozattételnek valamint licencdíj fizetésnek. A nyilatkozattétel és a fizetés módja tagországonként eltérõ. További információért kérjük forduljon a begyûjtés koordináló szervezethez, vagy pedig a Nemzeti Vetõmag Szövetséghez. Az így befolyt licencdíj a nemesítést, új fajták kifejlesztését szolgálja”.

A vásárlási feltételek fenti módon történõ közlését jelenleg minden tagország vizsgálja, hiszen a vonatkozó nemzeti jogszabályok eltérõ módon rendelkezhetnek.



Better Regulation

A másik jelentõs kérdés az EU jogszabályok és alkalmazásuk harmonizációja és egyszerûsítése a Bizottság ún. „Better Regulation” jogszabály egyszerûsítési folyamatának keretében. A cél a vetõmagminõsítési költségek csökkentése és a szabályok egységes alkalmazása. Néhány tagországban az átruházott jogkörben történõ minõsítés feltételrendszere már kialakult, ami tulajdonképpen a vetõmag cégek és a hatóság közti felelõsség megosztásán alapul. Cégek, illetve szakmaközi szervezetek által mûködtetett vetõmagminõsítõ laborok dolgoznak hatósági ellenõrzés mellett. Az ilyen és ehhez hasonló alapelvek mentén kíván a szekció a további egyszerûsítés és a költségek csökkentés irányába hatni.



Ruthner Szabolcs