MENÜ

A vadgazdálkodás lehetõségei az agrárium változásának tükrében

Oldalszám: 85
2014.04.15.

Európában és így hazánkban is, a vidéki térség már nem csupán a mezõgazdasági termelés színtere, hanem olyan biológiai és társadalmi élettér is, ahol a termelési feladatok mellett növekvõ jelentõségû népességmegtartó, társadalmi, kulturális és környezet-stabilizáló feladatokat is el kell látni. Így a vidéki térség fejlesztése során a mezõgazdálkodás fogalmát tágabban kell értelmezni.

 

 

Ezért a természet- és környezetvédelmi, a termelési, valamint a fogyasztási-szolgáltatási és szociális, kulturális tényezõk más hangsúlyt kapnak (Ágyán et al., 1999).

Az agrárpolitika keretein belül a fejlesztési programok kidolgozói azonban lassan váltanak, és még nem látják a vadgazdálkodásban, a vadászturizmusban rejlõ lehetõségeket, noha adottságait tekintve a vadgazdálkodás olyan ágazat, amely nemzetközi szinten is versenyképes. Ökológiai adottságaink kiemelkedõen jók és a vadgazdálkodási szakmai ismereteink elismertek. Ez megfelelõ alap lehet ahhoz, hogy a vadgazdálkodás a jövõben az eddiginél nagyobb szerepet töltsön be a magyar agrárium- és a vidékfejlesztésben is.



Mezõgazdasági adottságok és tulajdonviszonyok

Magyarország ökológiai talajadottságai nemcsak a kultúrnövények termelését teszik lehetõvé, hanem potenciálisan a kiváló minõségû és mennyiségû vadállomány fenntartását és a magas színvonalú vadgazdálkodást is biztosítják. A termõterület 2005-ben 7,734 millió hektár volt, ezen belül a szántó 4,513, a gyep 1,056 és az erdõ 1,775 millió hektárt tett ki.

A földhasználat jogcíme szerint jelentõs a haszonbérlet. Gazdasági szervezetek mûvelik a szántóterület 40%-át, az erdõ 71%-át, a termõterület 46%-át, az egyéni gazdaságok mûvelik a szántó 47%-át, a gyümölcsös 65%-át, a szõlõ 60%-át, a termõterület 37,6%-át.

A tulajdonviszonyok alakulása, változása a vadgazdálkodás szempontjából is fontos kérdés, hiszen a magyar vadgazdálkodás mûködési kereteit meghatározó, a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. LV. törvény a vadászati jogot, mint vagyonértékû jogot a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként – a vadászterületnek minõsülõ terület tulajdonosához kötötte.



A vadállományok helyzete

Az EU-hoz történt csatlakozás a vadgazdálkodás szempontjából kedvezõ lehetõségeket teremthet. A CAP (Common Agricultural Policy) alapvetõ célja, így a környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartása vagy növelése, a külterjes természeti rendszerek támogatása, ágazatonként és összességben is kedvezõ lehet a vadgazdálkodás számára. A vegyszerhasználat csökkentése a fenntartható fejlõdés felé történõ elmozdulás szintén kedvezõ (Marselek, 2006).

Ez azért is fontos, mert a vadgazdálkodásból, turizmusból keletkezõ többlettermelési, illetve bevételi lehetõségeket az Európai Unió nem korlátozza sem kvótákkal, sem egyéb elvonásokkal. A vadgazdálkodás környezetére legközvetlenebbül és legnagyobb mértékben a különbözõ ugaroltatásos rendszerek (apróvad), illetve az erdõgazdálkodás támogatása (nagyvad), mint az erdõterületek növelése, a természetszerû erdõgazdálkodás stb., összességében a fenntartható gazdálkodás és az erdõben, illetve a mezõn élõ fajok sokféleségének fenntartását szolgáló támogatások hatnak.

Az elkövetkezõ években Magyarországon is várhatóan tovább folyik a termõföldek – elsõsorban a nem gazdaságosan mûvelhetõ területek – termelésbõl való kivonása. Szintén várható, hogy a gazdaságosan nem mûvelhetõ területeken támogatják az erdõk, gyepterületek telepítését.

Ez azt is jelentheti, hogy a mezõgazdasági termelésben nem tartható területeken a vadászati lehetõségek nõnek és a vadászati turizmus tovább fejlõdhet.

Sajnos úgy tûnik, hogy a változó agrárpolitika keretein belül Magyarországon a vadgazdálkodás még mindig nem kapta meg méltó helyét, mert a fejlesztési programok kidolgozói nem látják a vadgazdálkodásban, a vadászturizmusban rejlõ lehetõségeket, noha adottságait tekintve a vadgazdálkodás lehetne az egyetlen olyan ágazat, amely a földrajzi és egyéb adottságoktól csaknem függetlenül a vidékfejlesztésben komoly szerepet kaphatna.

A becsült vadállomány változását és a vadállomány hasznosítást a táblázat szemlélteti.

A magyar vadászat, vadgazdálkodás hírneve elsõsorban a kiemelkedõ értékû nagyvadállomány minõségén és a jól szervezett vadászati szolgáltatásokon alapszik. A legjobb magyar trófeák évrõl-évre a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) minõsítése alapján a világranglista elsõ 10 helyének valamelyikére kerülnek.

A vad élõhelye az erdõ- valamint a mezõgazdasági területek, tehát az erdõtelepítés, illetve a természet és a táj ápolása és a fenntartható gazdálkodás támogatása célok jöhetnek szóba, hiszen az extenzívebb mezõgazdaság kedvezõbb élõhelyet biztosít a vad számára. A területhasználat tudatos átalakításában több évtizedes hátrányt halmoztunk fel, amelyet erdõtelepítési programmal is csak mérsékelni tudnánk (Buday Sántha, 2006).

Az elmúlt évtizedekben a vadászható nagyvadfajok esetében a túlzott és túltartott állománynagyságokkal összefüggõ gazdálkodási problémák voltak jellemzõk. Ezért a szakmai irányelveknek megfelelõen apasztották a nagyvadállományt. Ennek eredményeképpen enyhén csökkent a reálértékben számított mezõgazdasági vadkár és növekedett a teríték. Fontos viszont megjegyezni, hogy az apróvadfajok (fácán, fogoly, mezei nyúl) helyzete érdemben nem javult.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt idõszakban a hazai vadállomány mennyisége és területi eloszlása jelentõsen változott. Ma már nem az állomány növelése hanem a minõség javítása a cél és az, hogy az élõhelyek és a különbözõ vadfajok populációinak sajátosságait figyelembe vevõ kezelési és fejlesztési koncepciók kerüljenek kidolgozásra és bevezetésre.



Stratégiai feladatok

A vadgazdálkodás vidékfejlesztési szerepét illetõen elmondható, hogy „a vadgazdálkodás a vidékfejlesztésben csak akkor tudja betölteni a szerepét, ha megõrzi kivívott nemzetközi tekintélyét, ha megfelelõ árualap áll rendelkezésére, amelyet el lehet adni, és amely összegbõl vissza lehet forgatni a fejlesztésbe. Ezért szükséges növelni a vadászterületek biopotenciáját, biztosítva a megfelelõ mennyiségû és minõségû vadállományt a sikeresség és a bevételek növelése érdekében. Az ökológiai és természetvédelmi szemléletû gazdálkodás egyúttal erõsítheti a vadgazdálkodás társadalmi támogatottságát is. A vadászatot, mint sportot és a szakszerû vadgazdálkodást külön kell választani (Fábián et al. 2006).

A vadgazdálkodás és vadászturizmus szervezeti keretei adottak, de stratégiai célként megfogalmazható e szervezeti keretek átgondolása és jobbítása.

Az Országos Területfejlesztési Koncepció csak érinti a vadgazdálkodás szerepét. Megfogalmazása szerint komplex fejlesztést szorgalmaz. „Integrált a mezõ- és erdõgazdálkodási, rekreációs, védelmi igényeket érvényesítõ vadgazdálkodást kell kialakítani, ösztönözve a helyi érdekeltek, a helyi közösség partneri együttmûködését, részvételét”.

A vadászturizmus csak részben kapcsolódik az idegenforgalmi struktúrához, hiszen a szervezést vadászatszervezõ irodák végzik. Ezek komplett vadászatszervezésre vállalkoznak, az érkezéstõl az elutazásig. Részletes adatbázis alapján nyújtanak a vendégek számára használható információkat. A vadásztársaságok jutalékot adnak a vadászatszervezõ irodának, így az érdekeltség kialakítása kölcsönösen elõnyös.

A vadászturizmus legszélesebb értelemben vett kínálata (állat- és természet-megfigyelés, vadászati múzeumok, vadaskertek, vadászlõterek, hagyományos vadászati bemutatók) alkalmas a jövõben jelentkezõ, a maitól eltérõ jellegû igények kielégítésére is a versenypiacokon. A vadászturizmus, a külföldi bérlelövés helyzetének megtartása és fejlesztése, a hazai vadgazdálkodás fenntartásához nélkülözhetetlen.

A vadászati turizmus ma Magyarországon nincs könnyû helyzetben, hiszen az olyan versenytársak, mint Románia, Bulgária és Szlovénia mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elcsábítsák vadászvendégeinket. Sokkal kedvezõbb árakat kínálnak, és szolgáltatásaik színvonala ugyan még nem éri el a hazánkban tapasztalhatót, de minõségük egyre javul. A hazai vadgazdálkodás jól szabályozott, ez az elõnyünk. Fontos, hogy a vadászatszervezõ és ügyfele között személyes kapcsolat, egyfajta bizalmi viszony alakuljon ki, mivel fontos a jó referencia, a jó hírnév.

A minõségi vadászturizmus a hazai agrár és vidékfejlesztés fontos szegmense lehet, de szerepe nem meghatározó, inkább szinergikus. Az ágazat munkahelyeket teremt, és nem szennyezi a környezetet. A helyzet javításához a fõbb teendõk a következõk:

• a nem hasznosított területek hasznosítása a vadgazdálkodás céljára;

• a vadászturizmust kiszolgáló szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése, kényelmes gépkocsipark biztosítása;

• gyors és hatékony adminisztráció;

• a vadászati turizmus hatékony képviselete a turisztikai szervezetekben;

• a hagyományok felelevenítésével és ápolásával vonzóvá tehetjük a vadászatot;

• a vadászati oktatásban a turisztikai ismeretek bõvítése fontos;

• a kiszolgáló személyzet nyelvtudását, kommunikációs képességeit, programszervezési és kulturális ismereteit fejleszteni kell. (Ne felejtsük, hogy a vadásztatás elsõsorban szolgáltatás, ezért az emberi tényezõk szerepe igen nagy hangsúlyt kap);

• a „vadászturista” aktív szabadidejének jobb kihasználására irányuló egyéb szolgáltatások bevezetése (a vadászati választék növelésével és/vagy alternatíva vadász és családja érdeklõdésének megfelelõ programok szervezésével).



A magyar vadászat marketingjének kiszélesítése alapvetõ feladatunk. A klasszikus német, osztrák, olasz piacokon túl nyitni kell a francia, spanyol, portugál, angol és észak-európai vendégkör felé. Ismerni kell a környezõ országok – mint potenciális konkurencia – kínálatát, hogy védhessük pozíciónkat. A vadászturizmus marketing stratégiáját Gereczi (2006) szerint központilag célszerû irányítani és eszköze lehet a közösségi marketing. A magyar vadászat marketing stratégiájának kidolgozását a Magyar Turizmus Rt. végzi, a szakmai érintettek bevonásával.

 


 





Összefoglalás

Az agrárium változásai jelentõsen befolyásolják a hazai vadgazdálkodás lehetõségeit. A tulajdonváltozások – mivel a törvény a vadászati jogot a földtulajdonhoz köti – szintén meghatározóak a vadgazdálkodás szempontjából. Hazánk arra törekszik, hogy vidéken csökkenjen az elvándorlás, új munkahelyek jöjjenek létre és érvényesüljenek a fenntartható fejlõdés, valamint a környezetvédelem elvei és céljai. Sajnos a vadgazdálkodás az EU-s és hazai pályázattal fejleszthetõ területeken csak érintõlegesen szerepel. A turizmus fejlesztésében jelentõs szerepet kaphatnak a vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, hiszen jól harmonizálhatók a vidékfejlesztéssel, illetve a falusi- és ökoturizmussal. A vadászturizmus és vadgazdálkodás a vidékfejlesztés több céljához is kapcsolódhat, így fontos lenne megjelenítése a vidékfejlesztési támogatásoknál. A vadgazdálkodás és vadászati turizmus földrajzi és egyéb adottságoktól csaknem függetlenül a vidékfejlesztésben komoly szerepet kaphat.

A magyarországi vadászturizmus Európában vezetõ helyet foglal el, de csak részben kapcsolódik a meglévõ idegenforgalmi struktúrához, hiszen a szervezést vadászatszervezõ irodák látják el. A tevékenység szakmai és szervezeti keretei adottak, de a marketing munkán és a szolgáltatások színvonalán tovább kell javítani, pozíciójának megõrzése és javítása elemi érdekünk.

 

Dr. Fábián Gyula CSc., tanszékvezetõ, fõiskolai tanár

Károly Róbert Fõiskola