A XX. század közepétõl az emberiség egyre gyakrabban szembesül anyag- és energiahordozó készleteinek vészes fogyásával.
A talajsavanyodás szûkebb értelemben véve a talaj egyensúlyi pH értékének csökkenése, tágabb értelemben azonban talajsavanyodásnak tekinthetõ a talaj sav-bázis pufferkapacitásának csökkenése is, amely – bizonyos határig – nem okvetlenül jár egyidejû pH-csökkenéssel.
Európában és így hazánkban is, a vidéki térség már nem csupán a mezõgazdasági termelés színtere, hanem olyan biológiai és társadalmi élettér is, ahol a termelési feladatok mellett növekvõ jelentõségû népességmegtartó, társadalmi, kulturális és környezet-stabilizáló feladatokat is el kell látni. Így a vidéki térség fejlesztése során a mezõgazdálkodás fogalmát tágabban kell értelmezni.
Magyarország 9,3 millió hektárjából 7,7 millió a termõterület, és ebbõl 5,8 millió ha mezõgazdasági terület (közte 4,5 millió ha szántó és több, mint 1 millió ha gyep), valamint majd 100000 ha a halastó és nádas.
Magyarország EU tagként vesz részt a növényvédõ szerek hatóanyagainak közösségi szinten folytatott értékelésében, engedélyezésében, és nemzeti hatáskörben eljárva engedélyezi a növényvédõ szereket az uniós jogszabályok harmonizálása mellett (91/414 EGK).
A talaj tömörödését kiválthatják különbözõ stresszfaktorok és a szerkezeti stabilitás változásai. A már kialakult tömörödés megváltoztatja a talajalkotó részek közötti kapcsolatot, a pórusok méretét és mennyiségét.
Az ágazat jövõjét és lehetõségeit kutatva ült össze az Európában mûködõ cégeket, valamint a nemzeti szövetségeket tömörítõ szervezet, az Európai Vetõmag Szövetség (ESA) az október 14–15-én tartott közgyûlésen.
A vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában
