A 2007. évi Kukorica Kísérleti Rendszerek értékelése

A 2007-es év súlyos aszályát követõen egyértelmûvé vált, hogy komoly hibridkülönbségek alakultak ki.

Ezek a különbségek korrekt módon olyan kísérletekben voltak mérhetõek, melyeket szakszerûen, pártatlanul, a nyilvánosság bevonásával viteleztek ki, illetve értékeltek.



Ezeknek az adatoknak a forrásai a következõ kísérleti rendszerek voltak:

1. Vetõmag Szövetség és Terméktanács, illetve a Gabonatermesztõk Országos Szövetsége (VSZT-GOSZ) által szervezett kisparcellás kísérleti rendszer, ahol az MgSzH (korábbi OMMI) biztosította a szakszerûséget és pártatlanságot. A kísérleti rendszer finanszírozását a következõ szervezetek és vállalatok biztosították:

• Gabonatermesztõk Országos Szövetsége

• Hõgyészi Agrokémia Kft.

• IKR Zrt.

• KITE Zrt.

• Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács



Az eredményeket minden kommentár nélkül úgy közöljük, ahogy azok megjelentek (1., 2., 3. táblázatok a következõ oldalon). A forrás a „VSZT-GOSZ Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek”. A Kukorica Posztregisztrációs Kísérletek metodikája és eredményei teljes terjedelemben a www.vszt.hu és

a www.gabonatermesztok.hu honlapokon érhetõek el.

2. A termelõk, forgalmazók által beállított kísérletek.

Termelõk, forgalmazók is rendszeresen állítanak be kísérleteket, ezek az úgynevezett harmadik fél által beállított hibridösszevetések. Az ilyen kísérletek kivitelezése, betakarítása nemesítõktõl független módon történik, az eredmények is bárki számára elérhetõek (1. ábra, alul).

3. Nemesítõk által kivitelezett kísérletek. Ezek között országos lefedettséggel és a legnagyobb helyszámmal a Pioneer kísérletei voltak megtalálhatóak. A Pioneer kísérleti rendszere az ISO 9001 minõségbiztosítási rendszer követelményeinek megfelelõen mûködik, a termelõk együttmûködésével és folyamatos ISO ellenõrzés alatt, mellett. Ezek a kísérletek a vegetáció alatt láthatóak voltak, kitáblázták õket, és nagyszámú, nyilvános, betakarítással egybekötött bemutatót tartottak rajtuk. Tette ezt a Pioneer azért, mert az aszályban is vállalta termékei teljesítményét és hiteles, teljes körû tájékoztatást kívánt nyújtani a kukoricatermelõknek. A Pioneer kísérleti rendszer eredményeit a 2. ábra tartalmazza, alul.

Az eddig bemutatott kísérletekben közös, hogy a vegetáció alatt folyamatosan láthatóak és nyilvánosak voltak, kivitelezõjük a megbízhatóságra és a kiértékelés szakszerûségére komoly hangsúlyt fektetett.

Ezek után fontosnak tartjuk azt hangsúlyozni, hogy a fent említett három, egymástól független, kísérlet típus azonos eredményre, azonos következtetésre jutott. A különbözõ hibridek teljesítménye a három kísérleti rendszerben azonos trendet mutat, ezzel is erõsítve azok megbízhatóságát. Egyúttal azt is megállapítjuk, hogy a Pioneer kukoricahibridek adták a legjobb termést – ezzel a legnagyobb jövedelmet a kukoricatermelõknek.



Az elmúlt napokban megjelentek egy másik kísérleti rendszer adatai is, melyek az elõbbiektõl eltérõ képet mutatnak. Ez a kísérleti rendszer Top20 néven került forgalomba.

Az elsõ szemrevételezés után azonnal feltûnik, hogy a Top20 adatai szöges ellentétben állnak minden más, a fent bemutatott kísérletek eredményeivel.

Felvetõdik a kérdés, hogy miért mutat más képet a Top20, mint a nagyüzemi tapasztalat és a független VSZT-GOSZ kisparcellás kísérlet. Nézzük mi lehet a gyökeresen eltérõ eredmények hátterében.

A Top20-as kísérleteket sajátos elgondolás alapján állították be és értékelték ki, véleményünk szerint sok hibát elkövetve, melyeket röviden felsorolunk:

• a kísérletbe bekerülõ hibridek egy részét a kísérlet beállítói döntötték el, a kísérletet nem finanszírozó fajtatulajdonos javaslatainak figyelmen kívül hagyásával;

• a kísérleti vetõmagok egy részét nem a fajtatulajdonosok biztosították;

• a kísérleti parcellák mérete – ismereteink szerint – az adott kísérlet kivitelezõjének döntése volt, nem volt egységes metodika;

• a kísérletek egy részét olyan vetõmag cégek állították be, akik kereskedelmi versenyben állnak a kísérletben szereplõ hibridek közül nyolcnak a tulajdonosával (Pioneer 6, Syngenta 2), ezzel a függetlenség lehetõsége erõsen megkérdõjelezõdik;

• a kísérletek kiértékelésével kapcsolatban több komoly szakmai kérdés vetõdik föl, melyek közül a legkirívóbbakat emeljük ki:

• Pacsa esetében a kísérlet átlagvize 29,8%, a 12 hibridbõl 8 esetében még nem fejezõdhetett be a tápanyag-beépülés. Ezt egy szakszerû kiértékelésnél észre kellett volna venni, jelezni az ésszerûtlenül korai betakarítás okát. Ezt a kísérletet ki kellett volna zárni, illetve minden olyan hibrid eredményét kihagyni, mely még nem fejezhette be a tápanyag-beépítést. Egyik sem történt meg, ami a kísérlet kiértékelésének szakmaiságát erõteljesen megkérdõjelezi.

• Helyenként végignézve a Top20 kísérleti adatait, találunk nagyobb szórású és kisebb szórású kísérleti helyeket – ez természetes. Az azonban már érthetetlen és több, mint szakszerûtlen, hogy egy kis szórású kísérleti helyen (Pacsa) bennmarad egy olyan eredmény, amely kb. 50%-kal alacsonyabb a kísérlet átlagánál. A PR36K67 esetében ez történt. Ezt nem magyarázza, hogy ez a hibrid FAO 500-as. Ennek a ténynek semmi köze a statisztikai szabályok betartáshoz. Ezzel a hibával a K67-tõl egy elõkelõ helyezést „vettek” el. De nem csak ennél a hibridnél történt meg ez a hiba – ha valaki figyelmesen végignézi az adatokat számtalan ilyen jelenséget talál.

• A hajdúböszörményi kísérletben a hibridek sorrendje megfordult. A többi hely eredménye alapján a FAO 400-as kísérletet egyébként megnyerõ PR37F73 itt utolsó, minden szakmai indok vagy megjegyzés nélkül. Ugyanakkor a FAO 300-as kísérletekben szinte mindig az utolsó három helyek egyikén szereplõ hibrid itt látványosan jól szerepel. Az elõzõ problémához hasonlóan egy szakszerû kísérlet kiértékelésnek ezekre az anomáliákra fel kellett volna figyelni, jelezni a hiba okát és a hibás adatot az adott helyen nem lett volna szabad figyelembe venni, illetve az igen furcsa kevert adatot szolgáltató kísérletet ki kellett volna zárni.

Az adatok megjelentetése, nyilvánosságra hozatala körül tapasztalt anomáliák pedig felvetik a függetlenség kérdését:

• a Top20 eredményeivel annak hivatalos megjelenése elõtt már találkoztunk termelõknél – amit az egyik fajtatulajdonostól kaptak;

• a Top20 eredményei már szerepelnek annak a fajtatulajdonosnak a katalógusában, akinek a 2007-es tapasztalatoktól és kísérleti eredményektõl eltérõ Top20 számok kedveznek.

A leírtak alapján a kérdésre, miszerint „Mi lehet a gyökeresen eltérõ eredmények hátterében?”, véleményünk szerint a válasz a függetlenség és szakmai alaposság hiányában található meg.

Tudjuk, hogy ezek a szavak súlyosak, sokak számára sokkolók. A célunk nem az, hogy a Top20-as kísérletnek szakmai környezetet adó Magyar Kukorica Klub tagjai és támogatói között helyet foglaló többi szakember bármelyikét is megbántsuk, szakmai tudását, tisztességét megkérdõjelezzük, hisz a Top20-as eredmények kialakítását nem õk végezték, a furcsa eredmények még furcsább kommunikációjában nem vettek részt.

Reméljük, hogy a fentiek átgondolása után a Magyar Kukorica Klub eredeti céljai szerint a magyar kukoricatermesztésért tévõ, független szervezetként tud a jövõben mûködni, a Top20-hoz hasonló, kereskedelmi célokat szolgáló kiadványoktól mentesen.

A 2007-es év szakszerû, pártatlan kísérleteinek eredményei önmagukért beszélnek. A 2007-es aszályos év hibridválasztó a magyar kukorica termesztésben. Stressztûrõ, nagy termõképességû hibrideket választó év ez. Három csapadékos év után tesztelte a sztressztûrést, termésstabilitást és megbízhatóságot. Használja fel az év tapasztalatait Ön is annak érdekében, hogy termése minden évben a legjobbak között legyen.

 

Sipos Péter Kereskedelmi igazgató

–Kara Béla, Operatív Marketing igazgató