MENÜ

Jó permetlékészítés nélkül nincs siker

Oldalszám: 41-42
2014.04.15.

A védekezések eredményességének alapvetõ feltétele, hogy a felhasznált permetlé megfelelõ koncentrációjú és homogén legyen.

Ellenkezõ esetben a kezelés hatástalan maradhat, sõt a kultúrnövényekben, illetve a környezetben károk is keletkezhetnek. A rossz minõségû permetlé által okozott hibák a továbbiakban nem mérsékelhetõk nagy pontosságú adagolással és szórással. A permetlé ellátás elhanyagolása a minõségi hiányosságok mellett nagyobb költséggel jár, a permetezõgépek kiszolgálásának elhúzódásához, a védekezések megkéséséhez vezet.



Koncentráció

A permetezõszerek egy része a vízzel közvetlenül könnyen elkeverhetõ, más készítményekbõl a csomósodás elkerülése érdekében törzsoldatot kell készíteni, majd további víz hozzáadásával lehet a kívánt koncentrációt elérni. A szükséges töménységet a növényvédõ szerek engedélyezési okiratai általában megadják, ez az érték általában nem haladja meg az 5%-ot, gyakori azonban az is, hogy 100 liter vízzel néhány gramm permetezõszert kell elegyíteni.



Keverhetõség

Sokszor elõfordul, hogy egy menetben több, különbözõ hatású növényvédõ szert kell kijuttatni. Ekkor figyelembe kell venni, hogy a vegyszerek egymással kölcsönhatásba léphetnek és ennek következtében fizikai jellemzõik, és védõ hatásuk megváltozhat. Elõfordulhat csapadék, vagy szilárd részek kiválása, ami a permetlé homogenitását rontja, felhasználását megnehezíti vagy megakadályozza. A növényvédõ szerek keverhetõség alapján a következõ kategóriákba sorolhatók:

• keverhetõk: az adott szerkombináció fizikai, kémiai jellemzõi legfeljebb jelentéktelen mértékben változnak;

• a permetlé folyamatos keverést igényel: a permetlében szemcsés kiválás, krémes fölözõdés, gyors ülepedés vagy rétegzõdés következik be. A kombináció csak folyamatos intenzív keverés mellett használható fel;

• nem keverhetõk: a permetlében nagyon gyors túrószerû vagy pelyhes csapadék kiválás, kristályosodás, olajkiválás vagy fázis szétválás, esetleg hatóanyag-bomlás következik be;

• keverhetõségük jelenleg nem ismert;

• keverésük felesleges.



A permetezõszerek fejlõdése, a ható- és segédanyagok gyakori változása miatt a keverési táblázatok állandóan módosulnak, gyakran pedig nem állnak rendelkezésre megfelelõ adatok. Ilyen esetekben kis mennyiségekkel keverési próbát kell végezni.

Permetlé készítéséhez megfelelõ lágyságú víz szükséges, ellenkezõ esetben a vegyszerek egy része kicsapódik. Szükség lehet vízlágyító anyagok alkalmazására. A növényvédõ szerek mellett gyakran kevernek a folyadékba levéltrágyákat, a cseppképzést, párolgást, lerakódást, elsodródást befolyásoló fizikai jellemzõket megváltoztató adalékanyagokat. A permetlé kémhatása és koptató tulajdonságai a gépeknél vegyszer és kopásálló szerkezeti anyagok, elsõsorban mûanyagok, rozsdamentes acél és kerámia alkalmazását teszik szükségessé.



Vegyszer és vízszállítás, adagolás

Az alkalmazott permetezési technológiától függõen a keveréshez a permetlékészítés helyszínén nagy mennyiségû vizet kell biztosítani. Többnyire csak nagyobb kertészeti ültetvényekben van fúrt kút, vagy vízvezeték, egyébként pótkocsival vagy szippantó kocsival szállítják a vizet a helyszínre. A szállító kapacitást a fajlagos szórásmennyiség (vegyszeres gyomirtásnál 100–400 dm3/ha, állománypermetezésnél 500–1500 dm3/ha.) és permetezõgép vagy -gépek területteljesítményének függvényében úgy kell meghatározni, hogy a vízhiány miatt a kezelések ne szüneteljenek. Ez ugyanis a védekezések késedelmét, végsõ soron a hatás csökkenését, elmaradását okozhatja.

A pótkocsira szerelt tartályokból külön szivattyúval lehet a vizet a keverõ tartályba átfejteni. Ez lehet robbanómotor hajtású, telepíthetõ, a traktor teljesítményleadó tengelyéjérõl üzemeltetett, vagy a keverõ-berendezésre, illetve a permetezõgépre épített szivattyú. Fontos, hogy a teljesítmény nagyobb gépek kiszolgálása esetén legalább 300–500 dm3/min legyen a gépkapacitás jó kihasználása érdekében. A szippantó kocsik kompresszoraik révén általában 1000–1200 dm3/min teljesítményt érnek el.

A növényvédõ szerek vagy a permetezõgéppel, vagy nagyobb mennyiség esetén külön pótkocsin, esetenként zárható konténerben szállíthatók a helyszínre. Biztonságos õrzésükrõl gondoskodni kell. Permetlé készítéséhez a vegyszereket veszteség nélkül kell nagy pontossággal a keverõbe adagolni. Ez azért jelent problémát, mert a forgalomban lévõ több száz féle készítmény rendkívül sokféle különbözõ méretû (0,1–200 dm3) és kivitelû göngyölegben kerül forgalomba. Ritka eset, amikor egész göngyölegek felhasználásával oldható meg a permetlé készítése. Ezért feltétlenül szükség van a vegyszerek pontos kimérését biztosító eszközökre. Nem engedhetõ meg a göngyölegekben lévõ vegyszer mennyiségének becsléssel végzett adagolása, felezése vagy harmadolása. Az adagok kimérése történhet megfelelõ pontosságú mérleggel, vagy folyadékok esetében mérõedénnyel, precíziós átfolyásmérõvel. Növényvédõ szerek átfejtésére és adagolására kézi mûködtetésû eszközök is alkalmazhatók. Szivattyúval szívható fel nagy méretû göngyölegbõl (pl. hordóból) a vegyszer- és skálabeosztás alapján ellenõrizve gravitációs úton a keverõtartályba adagolható. Kisebb göngyölegbõl tölcséren keresztül közvetlenül lehet az átfejtõ tartályba tölteni a folyadékot. Hasonló átfejtõ és mérõberendezéseket használnak a növényvédõ szeres konténereknél. Ezek a berendezések a pontos adagolás mellett biztosítják a folyadékok elfolyástól mentes, környezetkímélõ kezelését.



A permetlékeverés

A permetlékészítésnek számos technológiája van, és ennek megfelelõen különbözõ gépek és eszközök alkalmazhatók. A keverõberendezés képezhet önálló egységet saját tartállyal, keverõ-berendezéssel, hajtásrendszerrel, lehet a permetezõgéphez csatlakoztatott, annak hidraulikus rendszerérõl mûködtetett adapter vagy szórógépre épített részegység. Funkció szerint alkalmas lehet kizárólagosan keverésre vagy emellett töltésre, továbbá a víz felvitelére is.

Kivitel szerint használhatók helyhez kötött, stabil keverõk, áttelepíthetõ vagy saját futómûvel rendelkezõ mobil berendezések. Helyhez kötött keverõk legtöbbször kertészeti ültetvényekben létesített keverõtornyokban találhatók, ahol a folyamatos vízellátás kútról vagy hálózatról biztosított, a töltés pedig gravitációs úton történik. A telepíthetõ szerkezetek a keverés helyszínére szállíthatók és ott rendszerint a talajon vagy keverõkádban nyernek elhelyezést. A mobil keverõk pótkocsira építve vagy saját alvázon traktorral vontatva szállíthatók a helyszínre. A berendezések hajtása stabil kivitel esetén villanymotorral, míg az áttelepíthetõ és mobil kivitelûeknél robbanómotorral, a traktorról, esetenként, annak hidraulikus szivattyújáról történhet.

A keverõberendezésekben lehet törzsoldatot készíteni, és ezt a szükséges víz hozzáadásával kiegészíteni a kívánt töménység eléréséhez, vagy egy adag megfelelõ koncentrációjú permetlevet egyszerre megkeverni.

Keverõtornyok rendszerint nagyobb szõlõ- és gyümölcsültetvényekben létesültek. A kis távolságok következtében a permetezõgépek rövid idõ alatt megközelíthetik a központi helyen mûködõ permetlé ellátó helyet. A vízvezetéken tölthetõ át a mintegy 3–4 m magasan elhelyezett beton- vagy fémtartályokba. Ezek rendszerint nagy kapacitásúak, térfogatuk általában 5–30 m3 között változik. Többnyire mechanikus rendszerû keverõt alkalmaznak villanymotoros, esetenként robbanómotoros hajtással. A törzsoldat készítésére külön kisebb tartály szolgál. A permetezõgépek töltése ejtõcsövön keresztül gravitációsan történik. Egyes ültetvényekben víz és elektromos áram nem áll rendelkezésre. Ilyen helyeken beton- vagy fémkádakban történhet a permetlé készítése. A vizet tartályokban szállítják a helyszínre. Keverésnél robbanómotor hajtású, a kádakra szerelhetõ keverõ adaptereket alkalmaznak. A töltés szivattyú aggregáttal vagy a permetezõgép szivattyújáról önfelszívással történhet.

Szántóföldön vagy kisebb ültetvényekben a tábla szélén végezhetõ a permetlékészítés. Több permetezõgép kiszolgálásához traktorhajtású pótkocsira, saját alvázra szerelt mobil vagy telepíthetõ, földre helyezett önálló permetlékeverõ, -töltõ berendezés használható. A korszerûbb típusokon a vegyszerek bemosására alkalmas szerkezet is van. Ezeket a göngyöleg kimosására alkalmas mosófejjel is felszerelik. Szükség esetén külön tartályban a növényvédõ szerekbõl kisebb mennyiségû vízzel törzsoldatot készítenek, majd ezt további vízzel hígítják. Ez történhet nagyobb méretû permetlé tartályban, vagy közvetlenül a permetezõgépbe történõ áttöltésnél. Ha törzsoldat készítésre nincs szükség, közvetlenül készülhet el a nagyobb tartályban a permetlé. Ezekben a berendezésekben általában hidraulikus keverõelemek mûködnek. Egyes típusoknál a törzsoldat és víz elkeverését statikus keverõvel a töltésnél oldják meg.

Permetlé készítésére felhasználható a permetezõgépek hidraulikus rendszere is. A tartályba épített injektoros, keverõcsöves vagy kombinált berendezések nemcsak a betöltött permetlé homogenitásának megõrzésére alkalmasak a kiszórásig, hanem az agrotechnikai követelmények szerint a gép leállítása után leülepedett, szétvált részek felkeverésére is használhatónak kell lenniük. Az elõírások szerint 16 óra állás után kell a folyadék homogenitását helyreállítani 10 perces keverés során. A korszerû gépeknek ezt a tulajdonságát használják fel annál az egyszerû eljárásnál, amikor a tartályt félig töltik vízzel, majd betöltik a vegyszert vagy a törzsoldatot és utána vízzel kiegészítik azt a keverõberendezés folyamatos üzemeltetése mellett. Megfelelõ körülmények között a koncentráció kívánt egyenletessége 5–10 percen belül elérhetõ.



A kiürült göngyölegek kezelése

A kiürült növényvédõ szeres göngyölegek kezelésérõl rendelet intézkedik. Elõírt a megfelelõ tisztítás, amelyet a környezet veszélyeztetése nélkül kell elvégezni. Ez a permetlékeverés helyszínén történhet meg, a permetezõgép felhasználásával. A korszerû típusokon vannak göngyölegürítõ, -mosó berendezések A növényvédõ szer a göngyölegbõl a beöntõtartályba kerül, a szert folyadékáram mossa be a gépbe. A beöntõtartályban elhelyezett mosófej segítségével a kannák, flakonok, zsákok a permetezõgép szivattyújától függõen általában 4–20 bar nyomással moshatók ki. A mosóvíz közvetlenül a gép permetlé tartályába kerül, és a permetlé hígítására szolgál. Ilyen vegyszerbekeverõ, -mosó berendezések külön is forgalomba kerülnek. Ezek üzemeltetése a permetezõgépekhez csatlakoztatva a gépre szerelt változathoz hasonlóan történik.

A növényvédõ szeres csomagolóeszköz még tisztított állapotban sem használható más célra. A tisztított göngyölegeket a biztonsági elõírásoknak megfelelõen elzárva kell gyûjteni, de legfeljebb 1 évig szabad tárolni. A felhasználó köteles a tárolt csomagolóeszköz hulladékról a vásárlásnál kiállított számla alapján folyamatos nyilvántartást vezetni.

A jogszabály szerint a göngyölegek összegyûjtésérõl, és újrahasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról a kibocsátók, tehát a növényszer-gyártók, illetve -forgalmazók kötelesek gondoskodni. Ezek a vállalatok ezért erre a célra létrehozták a CSEBER Kht-t, amely a kiürült csomagolóeszközök összegyûjtését, majd ártalmatlanítását bonyolítja le. A növényvédõ szer felhasználója köteles a kiürített és tisztított göngyölegeket az adott feladatra engedéllyel rendelkezõ átvevõnek átadni.



Összefoglalás

A permetezések hatékonysága jelentõs mértékben függ a permetléellátás színvonalától. A permetezõgépek kiszolgálása megfelelõ ismereteket és kellõ gondosságot igényel. A kiszolgálási idõ nagysága, a vízellátás és a keverés-töltés kapacitása döntõen befolyásolja a permetezõgépekkel elérhetõ teljesítményt. A permetlé jó minõsége, megfelelõ koncentrációja és homogenitása a megkívánt védõhatás alapvetõ feltétele. A permetlékészítés, -töltés során különös figyelmet kell fordítani a környezetszennyezés elkerülésére.



Dr. Dimitrievits György,

FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet