Milyen lehet a sertéságazat helyzete Magyarországon?

Sok tényezõ együttes hatása idézte elõ ezt az állapotot. Néhányat említenék meg ezek közül a teljesség igénye nélkül:

• a hízósertés elõállításban hosszú évek óta megfigyelhetõ egyfajta ciklikusság, ami a kibocsátás nagyságának erõs ingadozását mutatja. A 2006-os évben erõs kereslet mellett magas piaci árak alakultak ki, ilyenkor meglendül a termelési kedv, a tavalyi év közepén már érzékelhetõ volt a kínálat növekedése;

• rendkívüli mértékben megugrottak a gabona-értékesítési árak, nem csak Európában, hanem általánosan a világpiacon. Köszönhetõ az aszálynak a jelentõsebb gabonatermelési országokban, az energia áremelkedésnek, Kína keresleti növekedésének.

• az unió jelentõs sertés-elõállítói úgy, mint Dánia, Hollandia piaci részesedést vesztettek elsõsorban Dél-Koreában és Japánban, így a felesleg jelentõs részét Európán belül próbálták levezetni;

• a lengyel sertések elõtt bezárult az orosz piac.



A 2008-as évet magas takarmányárakkal, alacsony felvásárlási árakkal, elõzõ évi veszteségeik okozta problémák megoldásával – ami sok esetben az állományuk felszámolását, a tevékenység befejezését jelenti – kezdik a sertéstartók. A 2007-es év második felében indult jelentõs kocakivágási ütem miatt csökken mind a vágási túlkínálat, mind a hízó kibocsátás a mostani idõszakra. Már érzékelhetõ hízó kereslet a vágóhidak részérõl, de az árak még nem emelkednek, ami nem jelenti azt, hogy így is maradnak. Több elemzés adatai alapján valószínûsíthetõ, hogy 2008 tavaszán jelentõs felvásárlási áremelkedés következik be, mely azt is jelentheti, hogy az elõállítási költségszintet is meghaladja, azaz eredményt lehet realizálni. Vélhetõen azért ez nem jelent majd akkora többletet, hogy a múlt és jelen problémáit megoldja.

A sertéságazatban felmerülõ veszteségek enyhítésére több intézkedést tett az FVM, melyek közül 2007 novemberében megjelent, s jelenleg is folyamatosan igényelhetõ az állatjóléti támogatás a 140/2007 (XI.28) számú FVM rendelet alapján, ami hozzávetõleg 20 Ft támogatást jelent értékesített kg-ra vetítve. 2007. december 11-én lépett hatályba a 148/2007 (XII.8.) FVM rendelet, ami az egyes állatbetegségek megelõzésének és felszámolásának költségeit támogatja. A közeljövõben várható az állati hulla ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló rendelet megjelenése, mely az eddig igényelhetõ támogatástól magasabb összeget biztosít majd.

Természetesen ezek a támogatások csak mérséklik az eddig elszenvedett veszteségeket, s nem oldják meg véglegesen a sertéstartók problémáit.

Nagyon nehéz helyzetben kell döntenie az ágazat szereplõinek arról, hogy kockáztatnak-e tovább, és jelentõs terheket felvállalva megvalósítják azokat a hatékonyságot és versenyképességet növelõ beruházásokat, amelyek egyébként elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hazai ágazati szereplõk a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi elõírásoknak való megfelelések miatt a trágyakezelési-, elhelyezési beruházásokat is el kell végezni, melyek magas támogatási intenzitásúak (75%), mégis igényelnek saját forrást, profitot azonban nem termelnek.

Valószínûsíthetõ, hogy akik nem élnek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett támogatási lehetõségekkel, nem valósítják meg a korszerûsítést, versenyképesség-növelést, a környezetvédelmi megfelelést, azok idén, legkésõbb 2009-ben befejezik állattenyésztési tevékenységüket.

Akik elvégzik a szükséges beruházásokat, alacsonyabb költségszinten, eredményesebben tudnak majd termelni, de a hosszú távú boldoguláshoz ez még nem biztos, hogy elég. Uniós versenytársainkhoz képest jelentõs lemaradást kell behoznunk a termelés-szervezésben, a horizontális-, és vertikális integrációban, a civil szakmai szervezetek koncentrációjában, összefogásában. Nekünk, magyar sertéstartóknak, -tenyésztõknek, egyáltalán az egész agrárium szereplõinek össze kellene fognunk, hogy érdekérvényesítõ képességünket növelni tudjuk legalább a hazai piacon. Sajnos nemzetközi mércével már nem számítunk jelentõs mezõgazdasági országnak, azonban ebbe a helyzetbe nem kellene beletörõdnünk. Az ország adottságai alapján kell, hogy jövõképünk legyen. Sokan leírják az ágazatot, azonban figyelembe kell venni, hogy a mezõgazdasági termelés, élelmiszer elõállítás ma már stratégiai kérdés kell hogy legyen egy nemzet életében, gazdaságában. Emiatt még több prioritást kell biztosítani az agráriumnak, hiszen amiben európai mércével is kimagaslóan jó szinten vagyunk, az a mezõgazdaságilag mûvelhetõ terület nagyságának aránya az összes területhez képest. Talán a föld és a hozzá kapcsolódó agrárium az egyik legnagyobb kincsünk!

Antal Gábor

VHT elnöke, a Hód-Mezõgazda Zrt. vezérigazgatója