MENÜ

Felemás volt a 2007-es esztendõ

Oldalszám:
2014.04.15.

Az agrárium szempontjából felemásnak minõsítette a 2007-es esztendõt értékelõ nyilatkozatában Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

 

 

Az agrártárca irányítója fõként a gazdálkodás ez évi körülményeit tartotta igen szélsõségesnek. A gazdák teljesítményét az ország egyes térségeiben rendkívüli mértékben befolyásolták a kedvezõtlen idõjárási körülmények, a fagy és az aszály. Ennek következtében a terméseredmények lényegesen kisebbek lettek a tavalyiaknál, a teljes gabonatermés az idén nem érte el a 10 millió tonnát. Közepes termésátlagú években a gabonatermés általában 14 millió tonna körül alakul.

A rossz termés miatt csaknem 100 százalékkal emelkedtek a takarmányárak, ami nagyon megdrágította az állattartást. Az állattenyésztés költségeinek emelkedése pedig ugyanúgy, mint a megdrágult gabona, végsõ soron kihatott az élelmiszerek árára.

A világon szinte mindenütt jelentõsen drágultak az élelmiszerek, mert a mezõgazdaságot világszerte kedvezõtlen természeti és gazdasági hatások érték.

Mindennek ellenére a magyar mezõgazdaság 2007-ben – csak a számokat tekintve – nem zárt rossz évet – mondta Gráf József. A magas gabonaár ugyanis jelentõs bevételhez juttatta a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodókat. Igaz, hogy az állattenyésztõk ugyanakkor a költségek emelkedése miatt az eddiginél is kedvezõtlenebb helyzetbe kerültek, de ezt az agrárkormányzat különbözõ módon igyekezett enyhíteni. Így például kedvezményes takarmányvásárlási lehetõséget kínált fel a gazdálkodóknak, enyhítette az állattenyésztõk állategészségügyi kiadásait is. Gráf József utalt arra, hogy a 2006-os évben a mezõgazdaság kibocsátása elérte az  600 milliárd forintot, eredménye pedig mintegy 74 milliárd forintot tett ki.

Az ágazati eredmény 2007-ben csökkent ugyan az elõzõ évihez képest a kedvezõtlen körülmények miatt, ám a miniszter hosszabb távon ez ügyben is optimista, szerinte belátható idõn belül elérhetõ a 100 milliárd forintos éves ágazati eredmény.

Gráf József úgy vélte: az idõ a magyar agrárszakértõket igazolta, akik az unió „szinten tartó” agrárpolitikájával szemben a fejlesztést javasolták. Így Magyarországon az elkövetkezõ 10 évben várhatóan mintegy 30 százalékkal nõ majd a mezõgazdaság teljesítménye a jelenlegihez viszonyítva.

Ezt a fejlõdést alapozhatja meg a tavaly az unió illetékesei által is elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP). A program keretében a folyó uniós költségvetési idõszak végéig mintegy 1 300 milliárd forint fejlesztési pénz áll az agrárium

rendelkezésére. Az összeg csaknem felét – 48 százalékát – mûszaki, technikai, technológiai fejlesztésre lehet fordítani. Emellett jelentõs forrásokhoz jut – ez a rendelkezésre álló fejlesztési pénz 32 százalékát jelenti – az agrár-környezetgazdálkodás is. A vidéki életminõség javítására – mindenekelõtt munkahelyteremtésre – a rendelkezésre álló fejlesztési források 17 százalékát lehet fordítani. A fennmaradó hányad a programok végrehajtásához biztosított technikai segítségnyújtást finanszírozza.

A miniszter szerint tavaly a magyar agrárdiplomácia is jelentõs sikereket ért el. Példaként említette, hogy az Európai Bíróság Magyarországnak adott igazat az unió Bizottságával szemben annak a keresetnek a tárgyalása során, amelyben a magyar fél megtámadta az unió gabonaintervenciós rendszerének egyoldalú megváltoztatására tett kezdeményezést. Emellett Magyarországra költözött, illetve költözik folyamatosan az ENSZ Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete, a FAO regionális és egyik logisztikai központja. Ez nemcsak agrárdiplomáciai siker – mondta Gráf József –, hanem csaknem 200 magyar fiatalnak is nemzetközi kitekintést nyújtó munkahelyet teremt. Magyarország agrárkapcsolatai egyre intenzívebbé válnak az unióban és az unión kívül is, megélénkültek például az agrárdiplomáciai kapcsolatok Oroszországgal, Ukrajnával és Kínával.

Az idei feladatairól az agrártárca elsõ embere úgy vélekedett, hogy azokat elsõsorban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott célok determinálják. Folytatódik a mezõgazdaságban a korszerûsítési, fejlesztési folyamat, mindenekelõtt az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyának mielõbbi helyreállítása a cél. Emellett a kertészeti ágazat modernizálásának programja is megkezdõdik.

Gráf József reményét fejezte ki, hogy 2008-ban kegyesebb lesz a természet, mint az idén. Ha ez így lesz, akkor minden feltétel adott, hogy az utóbbi években megkezdõdött pozitív tendenciák tovább folytatódjanak, és a fejlõdési folyamat – forrásoldalról is megalapozottan – tartóssá váljon az ágazatban – mondta a miniszter.



Forrás: MTI