Rozsdakonferencia Martonvásáron

Martonvásáron MTA Mezõgazdasági Kutató Intézetében novemberben tartották az idei legnagyobb rozsdakonferenciát, amelyen a kórtannal foglalkozóktól egészen a genetikusokig számos, az országban elismert kutató jelen volt.

A Pannon Egyetem Mezõgazdaságtudományi Kar Növényvédelmi Intézetének növénykórtannal foglalkozó professzora, Dr. Fischl Géza szervezte a tanácskozást. Az egész napi programot Király Zoltán akadémikus elõadása nyitotta meg, aki a fiatal kutatók kedvéért röviden áttekintette a növénykórtan történetét, majd összefoglalta, hogy hol tart és miként is folyik a rozsdakutatás Magyarországon napjainkban. A hallgatóságot felkészítve egyben már a következõ elõadóknak is elõkészítette a „terepet”. Dr. Vida Gyula a MTA MgKI és Csõsz Lászlóné a GK Kht. kórtannal foglalkozó kutatója a gabonarozsdák jelentõségérõl számoltak be. Mindketten hasonló metodika alapján dolgoznak. A legújabb törzsek mellé olyan fajtákat vetnek, amelyek már igazoltan fogékonyak a gabonáink rozsdabetegségeire. Ezeket a fajtákat mesterségesen megfertõzik a levél és szárrozsda kórokozóival. A mûveletet injekcióstûvel végzik a gabonák szárbaszökkenését követõen.

A fertõzés hatására kialakuló betegség késõbb megfertõzi a törzseket, így szántóföldi kísérletben könnyedén tudnak szelektálni a kutatók. Az õ munkájukhoz szervesen kapcsolódik a genetikusok munkája, akik a különféle rezisztenciákért felelõs géneket keresik meg. A szegedi kutatóintézet az ország tizenegy pontján végez effajta kísérleteket. Dr. Purnhauser László növénygenetikus – Szegedrõl – arról számolt be, hogy idén 132 törzset vizsgáltak meg, amelyek szántóföldi kísérletekben idén már F6 nemzedékben kerültek elvetésre. Ezekbõl a törzsekbõl kimutatták a legfontosabb rezisztenciáért felelõs géneket. Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete is beszámolt saját eredményeikrõl, döbbenetes hírként érte a közönséget, hogy akad olyan fajta Magyarországon, amely szinte minden rozsdabetegséggel szemben fogékony, mint például a Lupus.

A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Fajtakísérleti Állomásán már régóta ismert szakember Dr. Hertelendy Péter, aki a fajtaelismerések esetében növénykórtani vizsgálatokért felelõs elmondta, hogy a tordasi állomáson szintén provokatív fertõzéseket végeznek ismétléses kísérletekben. A bejelentésre szánt fajtáknak náluk is hasonló vizsgálatokon kell átesniük, így mindenkinek érdeke, hogy otthon, saját tenyészkertjeikben már vizsgálják a fogékonyságot. Gergely László az MgSzH központjából érkezett Martonvásárra, aki azt tartja, hogy nem elégséges a rezisztens fajták vetése, a növénynek egy integrált növényvédelemben kell részesülnie, hiszen amit a genetikusok is kiemeltek, a rendelkezésre álló rezisztencia géneket váltakozva, többféle variációban kell beépítenünk, hogy azok biztos betegség ellenállást tudjanak képezni. A Bayer Corp. Siencetõl – aki szponzora volt a konferenciának – Kudranyik András is leszögezte, hogy a csávázástól az agrotechnikáig szükség van a betegségek megelõzésére. Magyarországon sajnos csak 30%-a csávázott vetõmagoknak, a gazdák nem érzik fontosnak, hogy csávázott vetõmagot használjanak. Rozsdabetegségek ellen hatékony védelmet biztosít a Falcon, a Native, a Prosaro vagy a Tango, de más gombabetegségekkel is hatékonyan szembeszállnak.

Az ebédet követõen különleges rozsdabetegségekkel is foglalkoztak. Dr. Véghelyi Klára körterozsdával, különféle gyümölcsfák rezisztencia nemesítésérõl számolt be. A növénynemesítõk között nagy tiszteletben állnak a fás szárú növények nemesítésével foglalkozó kutatók, hiszen egy-egy téma, egy-egy újfajta elõállítására két-három generáció áldozatos munkájára van szükség. Az ilyen irányú kutatásokat ma az Erdészeti Tudományos Intézet végzi, akik szorosan együttmûködnek oktatási intézményükkel, a Nyugat Magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Karával. Szabó Ilona, a Kar Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet oktatója állományt alkotó fõ fafajaink és elegy fafajaink valamint cserjéink rozsdabetegségeit mutatta be. A tölgyön, bükkön, akácon, kõriseken és szileken gyakorlatilag nincsenek rozsdabetegséget okozó gombáik. A nyárakon, fõleg a fekete nyáron azonban igen, sõt a nemes nyárakon is megjelenik több rassz. A szõke nyárainkon, mint a rezgõn, a fehéren és szürkén szintén jelen van néhány törzs, ami ellen a fenyõkkel együtt a csemetekertben már védekeznek.

A konferencia záró szakaszában muskátli, krizantém, majd egyik gyomnövényünk, a mezei acat rozsdáját ismerhettük meg, amely a gyomot megtámadva 100%-ban pusztítja. A Fertõ-Hanság és az Õrségi Nemzeti Park természetvédelmi õre, Jandrasits László fokozottan védett növényeink betegségeit észlelte, õ a kockás liliom betegségérõl adott részletes elõadást, majd témavezetõ tanára, Fischl Géza a balatoni nád rozsdabetegségét vizsgálva, munkájának eredményeirõl számolt be, különösen a Kis-Balaton és az északi parti nádasokban. A nádasoknak nagy szerepe van a balatoni ökoszisztémában, hiszen tisztító szerepe mellett, számos más funkciót is betölt. Fészkelõ, búvóhelyet biztosítva. A kutatásban a tihanyi Limnológia Intézet is támogatja a keszthelyi oktatót.

A konferencián ismét beszédtéma volt, hogy hogyan lehetne javítani mezõgazdasági termékeinken. Az elsõ lépésnek kellene lenni, hogy áldoznunk kell nekünk termelõknek a csávázásra. Az újonnan csatlakozó Románia támogatásait a csávázott vetõmagokhoz kötötte, eredményei, termésminõsége várhatóan jobb lesz az elõzõ évekhez képest, ne feledjük a bánáti részen kiváló minõségû búzák teremnek.

Egy-egy nagy szállítmány csak úgy lehet egyenletes minõségû, ha mindenki csávázott és fémzárolt vetõmagot vett hiszen ez közös érdekünk. Nem 100–200 tonnás tételekben vásárolnak az olaszországi vagy franciaországi malmok, nem egy-egy termelõtõl vásárolnak, hanem egész magtárakat vásárolnak meg. A piacon a szomszédom nem ellenfelem, hanem csapattársam – vallják a hollandok.

Szilágyi Péter