Nagy érdeklõdés kísérte a II. Magyar Növényorvosi Napot

Talán az elmúlt évi rendezvény sikerének, talán az idei szervezésnek és ígéretes programnak köszönhetõ, hogy igen sokan, közel négyszázan jelentek meg a kezdés idõpontjára.

Dr. Vályi István kamarai elnök köszöntötte a megjelenteket, s rövid megnyitójában visszatekintett a rendszerváltás utáni idõszak eseményeire és azok következményeire. Megemlítette a nem kellõen átgondolt privatizáció következményeit, a termõterületek elgyomosodását, a technológiai fegyelem lazulását. Az EU csatlakozás és általában a globalizáció következtében fokozódó élelmiszerbiztonsági kockázatok növekedését, az új károsítók megjelenését. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a globális klímaváltozás hatásait és kihívásait sem. Kitért a növényvédelmi hatósági és azon kívüli intézményrendszer átszervezésében, leépítésében, a feladatellátás újraszervezésében tapasztalható anomáliákra. Hangsúlyozta a növényorvos szerepét az élelmiszerbiztonságban, mint a lánc elsõ elemének garanciáit adó szakmai tudással rendelkezõ felelõs személy. Természetesen vannak pozitív eredmények is, pl. a bolognai rendszerben elindított növényorvos képzés a társszervezõ Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán. A Kamara részt vesz a szaktanácsadási rendszer munkájában is, ahol a termelés javára fordíthatja a tagság által megjelenített szakmai tudást. A gondokat úgy értékelte, mint egy-egy kihívást, megválaszolandó kérdést. Ehhez új lendületet adhat a jövõ évben, több megyében várható választás, a megválasztott új vezetés tettrekészsége.

Dióssy László szakállamtitkár (KVVM) a bevezetõ gondolatok egyikét boncolgatta, a globális klímaváltozás hatásait. Elemzõk szerint a mediterrán hatás északra tolódása várható, s ez hazánkban a jelenlegihez képest 80 mm csapadékhiányt hoz, illetve 1–2°C–os hõmérsékletemelkedést. Következményként számtalan kérdés vár megválaszolásra, pl. új károsító fajok megjelenése, növényi stressz kezelése, árvíz-belvíz és aszály együttes megjelenése stb. Az alkalmazkodáshoz szükséges a vízvédelmi eljárások kidolgozása, a talajok vízmegtartó képességének növelése, az alkalmazkodó növénytermesztés megvalósítása. Mindehhez kérte a növényvédelmi szakmai közösség segítségét, amelyre ígéretet kapott.

A következõ elõadó, Dr. Békési Pál néhány, közelmúltban lejátszódott járvány történetét elemezve mutatott rá a tudás és a szakmai közösség felelõsségére. Megítélése szerint a szakmai területet sújtó megszorítások egyre nehezítik a növekvõ feladatok megoldását. Összegzése szerint napjainkban a növényvédelmi szervezet nem képes feladatait maradéktalanul ellátni, az állam gyorsabban vonul ki feladatainak ellátásából, mint azt új szervezetek át tudnák venni.

Dr. Pénzes Béla egy sor új kártevõ megjelenését, illetve várható megjelenését taglalta, amelyek a szakmai kutatásnak kihívást adnak, a gyakorlattól pedig új technológiák alkalmazását követelik meg. Felhívta a figyelmet a növényvédelmi technológiák változása nyomán ismét megjelenõ régi-új kártevõkre. Bemutatta némely új, környezetbarát technológia bevezetésének szakmai követelményeit. Hangsúlyozta, hogy a környezetbarát technológiák alkalmazása növényvédelmi elõrejelzés nélkül lehetetlen, a megjelenõ új hatóanyagcsoportok szinte termékenként más-más idõzítést követelnek. Ennek megvalósítása az elõrejelzés további pontosítását, a módszerek fejlesztését kívánja meg. Remélhetõleg az elõadó gondolatait a késõbbiekben lapunk hasábjain is kifejti.

Benécsné Dr. Bárdi Gabriella elõadásában a gyomfelvételezések által meghatározható tendenciákról szólt. Bemutatta, hogy a rendszerváltás után hirtelen nõtt az ország átlagos gyomborítása, elérte a 30%-ot. Ezzel párhuzamosan nõtt a fajszám is, ami a biodiverzitás szempontjából még elõnyös változásként is értékelhetõ. Napjaink „közellensége” a parlagfû az elsõ helyet hódította meg a borítási rangsorban. Mellette a fajok átrendezõdése is megfigyelhetõ.

A rendezvény örömteli eseménye volt a miniszteri, országos kamarai és megyei kamarai kitüntetések átadása. Ezúton is gratulálunk a kitüntetett tagoknak!

A folytatásban rövid elõadások sorozata következett új károsítókról, az amerikai kukoricabogárról, a fenntartható mezõgazdaság és növényvédelem feladatairól, a növényvédõszer gyártók felelõsségérõl, a tanúsító védjegyekrõl és egy új kezdeményezésrõl, a kukoricaklub megalakításáról. Aktualitása alapján a permetezés-technikai vizsgálatok témát lapunkban is bemutatjuk a jövõben. Dr. Pénzes Béla is utalt az elõrejelzés fontosságára, s ezt két elõadás is megerõsítette. Kujáni Lászlóné az Erwinia elõrejelzés tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal. Elmondása szerint a mûszeres elõrejelzés megbízható információt adott a várható infekcióról, a hajtásfertõzések kialakulásáról, amit a helyszíni felvételezések visszaigazoltak. Mátrai Zoltán egy új vállalkozás indítását jelentette be, a Phytoguard Kft. bemutatásával. Elsõre meglepõ, hogy valaki vállalkozási alapon növényvédelmi elõrejelzést kíván végezni, ezt kérdésként feltettük az elõadónak. Válaszát terjedelmi okból nem tudjuk szó szerint közölni, csak rövid összefoglalását adjuk. A vállalkozás azon a felismerésen alapult, hogy a közelmúltban elindult támogatott szaktanácsadás növényvédelmi szakmai területe nem tud mûködni növényvédelmi elõrejelzés nélkül, s ezt kívánják biztosítani a szaktanácsadó szervezetek, szaktanácsadók részére. Természetesen a termelõket közvetlenül is kiszolgálják információkkal. Az elõrejelzést METOS mûszerek mérésére alapozva, feldolgozó szoftvert alkalmazva, továbbá szexferomon csapdás megfigyelés és helyszíni felvételezés adataival kiegészítve állítják össze. Az országos lefedettséget saját szakembereiken túl a szaktanácsadásban dolgozó növényvédelmi szakemberek bevonásával kívánják megoldani. Tevékenységük kibõvül az elõrejelzéshez kapcsolódó feladatokkal, pl. labordiagnosztika, talajmintavétel és vizsgálat, növényvédelmi technológia és dokumentációkezelés. Reméljük, hogy tevékenységük hasznos lesz a termelõi közösség számára.

Az elnöki zárszó gondolatai a jövõbeni feladatokról, a rendezvény folytatásáról és a szervezõk, elõadók és a kitartó hallgatóság részére tolmácsolt köszönetrõl szóltak.

Tóth Miklós