MENÜ

A nedvesen tárolt kukorica etetésének hatása tejhasznú tehenek anyagforgalmára (elõzetes adatok)

Oldalszám: 87-88
2014.04.17.

A kísérlet célja

A kísérlet célja volt megállapítani a roppantott, nedvesen tárolt (70% szárazanyag), a KEMIRA OYJ (Finnország) által gyártott szerves savkeverékkel tartósított kukorica etetésének a nagy tejtermelésû tehenek energia- és fehérjeforgalmára, bendõfermentációjára, sav-bázis anyagcseréjére, egészségi állapotára, napi tejtermelésére, a tej összetételére és a tejtermelés takarmányköltségére gyakorolt hatását. E helyen az energia-, fehérje- és a sav-bázis anyagcserére vonatkozóan közlünk elõzetes adatokat.

A vizsgálatokat a Gorzsai Mezõgazdasági Rt. Gorzsán lévõ tehenészetében végeztük. A telepen a tehénlétszám 1000, az éves átlagos tehenenkénti tejtermelés 10 000 l.

 


 





Anyag és módszer

A kísérlet elrendezése

A kísérlet során 200, 2–3. laktációs tehénbõl kontroll és kísérleti csoportot alakítottunk ki tehénpáros módszer alkalmazásával csoportonként 100 állattal a telepi lehetõségek figyelembevételével. A csoportok kialakítása folyamatosan, a várható ellés elõtt 3 héttel történt a tehenek életkorának, elõzõ laktációs tejtermelésének és kondíciójának figyelembevételével. Ennek alapján a két csoport hasonló tejtermelési potenciállal rendelkezett.

A kísérletbe vont csoportokban lévõ állatok takarmányozása azonos volt a telepen a kísérlet idõpontjában alkalmazott takarmányozással, azzal a kivétellel, hogy a kísérleti csoport egyedeinek napi takarmányadagjában a szárított kukoricadara helyett roppantott, szerves savkeverékkel tartósított, nedvesen tárolt kukorica (High Moisture Crimped Corn, 70% DM) szerepelt. A kontroll csoport egyedei kizárólag szárított kukoricadarát kaptak.

A kísérletbe vont csoportokon belül csoportonként 15–15 klinikailag egészséges állatból ún. „csoportmagot” alakítottunk ki. A csoportmagok kialakítása a biológiai minták vételére való elõzetes kijelölést szolgálta (vér- és vizelet-, bendõfolyadék-minták).

A kísérletbe vont tehenek egészségi állapotának és takarmányozás színvonalának ellenõrzése anyagcsere-profil vizsgálattal történt. A kísérlet idõtartama 140 nap volt.



A kísérlet során vizsgált paraméterek

A kísérletbe vont állatok kondícióját a kísérleti és a kontroll csoportba soroláskor, valamint minden mintavétel alkalmával ellenõriztük 0–5 pontos kondíció pontozásos rendszer alkalma-zásával (Mulvany, 1977).

A takarmányozás színvonala és az állatok egészségi állapotának ellenõrzése anyagcsere-profil vizsgálattal történt. A vizsgált paraméterek a következõk voltak:

Vér:

Energiaforgalom: glükóz, acetecetsav, NEFA, AST

Fehérjeellátottság: karbamid

Ásványi anyagok: Ca, szervetlen P, Mg

Sav-bázis anyagcsere: pH, pCO2, HCO3, BE, SBC

Vizelet:

Fehérjeellátottság: karbamid

Sav-bázis anyagcsere: pH, NSBÜ (Nettó Sav-Bázis Ürítés)

Ásványi anyagok: Ca, P, Na, K



Mintavételek ütemezése

A bendõfolyadék-, a vér- és a vizeletmintákat az alábbi táblázatban szereplõ idõbeni ütemezés szerint vettük. A mintavételi idõpontokat az ellés idejéhez viszonyítottuk (táblázat).

Eredmények

A kísérlet megkezdésekor a kísérleti csoportban lévõ tehenek kondíciója 0,3 ponttal volt kevesebb, mint a kontroll csoportban lévõké. A laktáció 60. napjától azonban a nedves kukoricát fogyasztó állatok kondíciója fokozatosan javult és 0,1 ponttal volt jobb, mint a kontroll teheneké (1. ábra).

 


 

 



A vérplazma-minták glükóz koncentrációja az ellés utáni 3. hétig 0,2–0,3 mmol/l-el volt kisebb, mint a kontroll állatoké, azonban a 3. héttõl 0,2–0,5 mmol/l-el meghaladta a kontroll tehenekét (2. ábra). Mindazonáltal mindkét csoportban lévõ állatokban a vér glükóz koncentrációja az élettani értékhatáron belül volt.

 


 

 



A vérminták acetecetsav-koncentrációja a kísérleti csoportban nem haladta meg az élettani érték felsõ határát, tehát szubklinikai ketózis a nedves kukoricát fogyasztó állatokban nem fordult elõ. Ezzel szemben a kontroll állatokban az ellés utáni 2–5 naptól az ellés utáni 30. napig jelentõs elõfordulási gyakorisággal lehetett hyperketonaemiát megállapítani (3. ábra).

 


 



A vérplazma-minták FFA koncentrációja a kontroll tehenekben laktáció 2–5. napjától kezdõdõen a 90. napig jelentõs mértékben magasabb volt, mint a kísérleti állatokban.

A vérplazma-minták karbamid koncentrációja a kísérleti csoportban az ellés utáni 14. naptól a 60. napon történt mintavétel kivételével 0,2–1,0 mmol/l-el magasabb volt, mint a kontroll állatokban (4. ábra).

 


 


 



A vizeletminták pH és NSBÜ értéke alapján a sav-bázis anyagcsere mindkét vizsgált csoportban kiegyenlített volt a kísérlet folyamán (6. ábra).

 


 





Következtetések

A kondíció változása, valamint a vérplazma-minták glükóz, acetecetsav, és FFA értékének változása alapján megállapítható, hogy a nedvesen roppantott, a KEMIRA szervessav-keverékkel tartósított kukoricát fogyasztó kísérleti csoportban lévõ állatok energiaforgalma kiegyensúlyozottabb volt, mint a kontroll állatoké. Mindez kisebb mértékû kondícióvesztésben, valamint a vérplazma-minták kisebb acetecetsav és FFA koncentrációjában nyilvánult meg.



Összefoglalás

A kísérlet célja volt megállapítani a roppantott, nedvesen tárolt (70% szárazanyag), a KEMIRA OYJ (Finnország) által gyártott szerves savkeverékkel tartósított kukorica etetésének a nagy tejtermelésû tehenek energia- és fehérjeforgalmára, bendõfermentációjára, sav-bázis anyagcseréjére, egészségi állapotára, napi tejtermelésére, a tej összetételére és a tejtermelés takarmányköltségére gyakorolt hatását. E helyen az energia-, fehérje- és a sav-bázis anyagcserére vonatkozóan közlünk elõzetes adatokat.

A kondíció változása, valamint a vérplazma-minták glükóz, acetecetsav, és FFA értékének változása alapján megállapítható, hogy a nedvesen roppantott, a KEMIRA szerves savkeverékkel tartósított kukoricát fogyasztó kísérleti csoportban lévõ állatok energiaforgalma kiegyensúlyozottabb volt, mint a kontroll állatoké. Mindez kisebb mértékû kondícióvesztésben, valamint a vérplazma-minták kevesebb acetecetsav és FFA koncentrációjában nyilvánult meg.



A felhasznált irodalmat a szerzõk az érdeklõdõk rendelkezésére bocsátják.



Brydl Endre1–Könyves László1–Tirián Attila1

–Jurkovich Viktor1–Tegzes Lászlóné1–Horváth Lajos2

–Török Miklós2–Szabó Zsolt2–Karnóth  Joris3

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar1

Gorzsai Mezõgazdasági Rt.2, Noack Magyarország Kft.3