MENÜ

Univerzális bálabontó és - aprító gép, mint az állattartó telepek mindenese

Oldalszám: 104-105
Bellus Zoltán 2014.04.17.

A mûvelet jelentõsége és a gépek használhatósága

Kérõdzõ állataink takarmányozásához nagy energiatartalmú és fehérjéket megfelelõ mennyiségben, illetve minõségben tartalmazó szálas-, tömeg- és abraktakarmányokat biztosítunk, egy-gyomrú állataink takarmányozásához pedig, olyan keveréktakarmányokat használunk, melyek vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel egészítünk még ki. A takarmányozást megelõzõ elõkészítõ mûveletek közül az elsõ a szecskázott, vagy bálázott szálas- és tömegtakarmányok bontása és aprítása, illetve a szemes termények darálása, mely mûveletek, mivel alapvetõen befolyásolják az egyes összetevõk keverhetõségét, fogyaszthatóságát és hasznosulását, kiemelt jelentõséggel kezelendõk.

A feldolgozás folyamán olyan inhomogén anyagokkal állunk szemben, melyek alkotóelemei is lényegesen eltérõ fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért az egyes részmûveletek optimális végrehajtásához speciális berendezések kifejlesztése vált szükségessé. Az aprítás, illetve a darálás hatásfokát az optimális szecska- és szemcseösszetétel, a tápanyag-hasznosulás eredménye, valamint az összetett mûveletsor költségkihatásai fogják befolyásolni.

Annak ellenére, hogy széles géppalettával állunk szemben, állattartó telepeinken mégis igény mutatkozott egy olyan univerzális berendezés iránt, mely az állatok almozásán túl képes más, a takarmányozásban alapvetõen fontos mezõgazdasági anyagok aprítását is elvégezni. Mivel az ennyire szerteágazó és speciális mûveletek egy géppel és optimális szinten (maximális teljesítmény- és munkaminõségi, illetve minimális energiafelhasználás és környezetterhelés) csak igen nehezen oldhatók meg, a gyakorlat sokáig nem is jelentkezett alkalmas berendezéssel. Az amerikai Burrow’s Enterpresses Inc. cég innovációs és fejlesztés törekvéseinek köszönhetõen megszületett azonban egy olyan konstrukció, mely sikeresen oldotta meg az összetett problémakör minden egyes részterületét. A veresegyházi Dairy Service Kft. felismerve a Roto Grind típusjelet viselõ berendezés jelentõségét, késlekedés nélkül megjelent azzal a külföldi és hazai mezõgép-piacon, sõt a késõbbi licence-vásárlást követõen, a nyírteleki Agrogép Kft. által gyártott gép forgalmazását is folyamatosan ellátja.



Az új mûködési elv lényege

A Roto Grind 760 egy olyan egytengelyes, vontatott rendszerû dézsás bálabontó-aprító berendezés, melynek alapvetõ feladata az állattartó telepek almozási feladatain túl száraz, illetve nedves szálastakarmány és melléktermék bálák (széna, szalma, szenázs, energiafû és kukoricaszár), valamint egyéb melléktermékek (csöves kukorica, kukoricacsutka, csemegekukorica csõmaradvány és csuhé) bontása és aprítása. A gép a kiegészítõ darálófedél, illetve szükség esetén a terményféleségek szerinti garatok felszerelésével egyben száraz, valamint nedves darabos anyagok és szemes termények zúzására, illetve aprítására is alkalmas.

A piacon kapható versenytársaihoz hasonlítva a jóval egyszerûbb és olcsóbb üzemeltetését a minimalizált számú mozgó alkatrészeinek (sem ékszíja, sem hajtólánca, de még hajtásáttétele sincs), valamint az egyedülálló és különleges kialakítású aprítási technológiájának köszönheti.

A berendezés rotorja a dézsa fenéklemezének síkjában kívülrõl befelé forog, az aprítási sík hatásvonala a középponttól eltoltan helyezkedik el. Így az eltérõ kialakítású, de hasonló célra gyártott berendezésekhez képest az egységnyi vágási felületre jutó nyomás 3–5-ször nagyobb. Ez a speciális aprítási rendszer biztosítja azt a forgatónyomatékot, amely a gépet nemcsak simább mûködésûvé, hanem lényegesen alacsonyabb teljesítményigényûvé is teszi. Az említett tulajdonságai a minimális karbantartási igénnyel és állásidõvel, igen egyszerû üzemeltetést tesznek lehetõvé. A gép 59–103 kW teljesítményû traktorral meghajtva és 10–30 th-1 névleges anyagteljesítmény mellett a veszteségek mennyiségét, akár 50%-kal is csökkentheti.

Az egyéb, rostalemezeket használó darálókkal szemben itt az aprítási méretet az egyenként és egyszerûen mozgatható ellenkésekkel állíthatjuk be. Az adagolásvezérlõ pozíciója határozza meg, hogy a kések az aprítandó anyagba milyen mélyen és szélességben hatoljanak be, a stabilizáló ernyõ pedig csökkenti a traktor kardánján jelentkezõ terhelés nagyságát és egyben biztosítja az egyenletes adagolást is. Mivel a vágási terület érinti a dézsa alapterületének közepét is, ezért a gyakorlatban nem alakulhat ki lerakódás.

Az aprítási méret ellenõrzéséhez és beállításához rostalemezt alkalmazó darálókban sok kis méretû kés van, egy viszonylag kis átmérõjû rotorra felszerelve. Ahhoz, hogy ezekkel a berendezésekkel biztosíthassuk az aprításhoz szükséges legalacsonyabb fordulatszámot, a rotornak minimum 2000 fordmin-1-re kell gyorsulnia, mely értéket csak hajtásáttétellel tudjuk elérni. Az aprítandó anyagot közvetlenül a kalapácsok végére adagoljuk és mivel a vágási szélesség nem állítható, nagy meghajtó oldali erõgép-leterheléssel kell számolnunk. Ha az ilyen berendezésekbe nedves anyagot adagolunk, a rostalemezek nyílásai könnyen eltömõdnek, az anyag pedig, a kalapácsok és a rostalemezek között kezd el forogni. A lerakódás vastagsága addig nõ, amíg az a meghajtó oldal óriási megterhelésével, véglegesen megakadályozza a forgómozgást. A bálabontó berendezéseknél ez a hiba úgy jelentkezik, hogy a lerakódások a dézsa fenekének közepén alakulnak ki, mivel a vágási felület ebben az esetben nem éri el az aktív terület közepét.

A berendezéseknek mindezeken túl egy más jellegû, de igen kényes és legalább olyan nehéz feladattal, a lucernaszéna aprításával is meg kell küzdeniük. A legnagyobb gond ekkor a táplálóanyagokat tartalmazó levelek porrá õrlése, mely nem csak tetemes fehérjeveszteséget, hanem jelentõs környezetszennyezést is okoz. A Roto Grind nagy teherbírású lucernakalapácsokkal felszerelt és alacsony, 540 fordmin-1 fordulatszámmal üzemeltetett rotorjával viszont, a mûvelet veszteségeit már érdemileg is képes csökkenteni. Ennek köszönhetõen az aprítás folyamatosabb és lassabb lesz, a lucernalevelek nem törnek össze annyira, kevesebb lesz az elszálló por miatti veszteség és a környezetszennyezés úgy, hogy emellett a berendezés teljesítménye megközelítõleg megduplázható.

Mivel az áteresztõképesség a meghajtó oldal teljesítményének növelésével lényegesen fokozható, ezért a folyamat a tömegegységre vonatkoztatott energiafelhasználás csökkenését is eredményezheti. A lucernakalapácsok ideális megoldást nyújtanak olyan esetekben is, amikor nehezen aprítható és nagyon nedves anyagokkal (fû-, vagy lucernaszenázs, komposzt, nedves alomanyagok) állunk szemben. A feladat megkönnyítése érdekében egy új konstrukciójú vezérlõegység került kialakításra, melynek segítségével anyagtól és nedvességtartalomtól függõen, praktikusan és könnyen elvégezhetjük az összes beállítást.



Az üzemi megmérettetés eredményei

A berendezés megjelenését követõen azonnal mély vízbe került. Megmérettetésére jellemzõ, hogy néha extrém üzemi viszonyok között kellett különbözõ jellegû és szerkezetû anyagok feldolgozását is elvégeznie. Így a hagyományos mezõgazdasági anyagokon túl fel kellett aprítania az ipar számára egyre fontosabb bio-tüzelõanyagokat is. Mindez azt jelentette, hogy a széna- és szalmaféléken túl a kukoricaszárral és csutkával ugyan úgy meg kellett birkóznia, mint a szenázsfélékkel és az energiafûvel, a száraz és nedves szemes terményekkel, illetve a fóliasátras és üvegházi zöldségtermesztés növényi maradványaival, valamint a gyümölcsösök és szõlészetek gally-, ág és venyigehányadával egyaránt.

Az említett és jelentõsebb anyagféleségek, adott adagolás-

szabályozási, illetve ellenkés-nyitási pozíciók melletti feldolgozásakor, az FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet által mért legfontosabb teljesítmény- és energetikai jellemzõket, az 1. és 2. táblázatok tartalmazzák.

 


 


 

 



Mindezen tulajdonságainak köszönhetõen a TLT-én kívül gyári dízel-, vagy villanymotoros meghajtással is ellátható berendezést, bátran nevezhetjük univerzálisnak. Sõt opcionális kiegészítõ egységeinek köszönhetõen, mind a szálastakarmányok és melléktermékek, mind pedig a szemes termények esetén, olyan minõségben apríthatunk és olyan konzisztens aprítékméretet állíthatunk elõ vele, mely a gépet a szarvasmarha telepek almozó és takarmányozó funkcióján kívül egyéb, más jellegû aprítási feladatok (pl. erõmûvek tüzelõanyagainak elõkészítése) ellátásának is egyedi konstrukciójává teszi.