Mûtrágyaszóró gépek üzemeltetése

A harmonikus tápanyagellátást összetett feltételrendszer elemeinek optimális kombinációjával lehet megteremteni. A feltételek részben elõkészítõ jellegûek, részben a felhasznált tápanyag legfontosabb jellemzõinek ismeretén nyugszanak, részben mûszaki kérdések.

A mûtrágya jelentõs részét világviszonylatban röpítõtárcsás mûtrágyaszóró gépekkel juttatják ki, hazánkban is ennek használata általános, ezért az alábbiakban ezekre a gépekre koncentrálunk. Fontos, hogy ezek a gépek jól szabályozható, a kijuttatott mennyiség pontos mérésére és ellenõrzésére alkalmas, egyenletesen szóró gépek legyenek. A legfontosabb mûszaki feltételek közül meghatározó:

• a gép konstrukciója;

• a gép beállításához szükséges paraméterek ismerete,

• a gép szakszerû beállítása és üzemeltetése,

• a gép állagmegõrzése,

• a helyspecifikus kijuttatás.



Néhány konstrukciós kérdés

A röpítõtárcsás mûtrágyaszóró gépek konstrukciós megoldásai nagyban meghatározzák a gépek munkaminõségét, használati értékét, ezért a gépek kiválasztásánál az alábbiak figyelembevétele fontos:

• a gép tartálya betöltõráccsal legyen ellátva;

• az adagolónyílás felett (gravitációs adagolásnál) lassú fordulatszámú, vagy lengésszámú boltozódásgátló szerkezet legyen (n=100–200 1/min). Gyorsabb boltozódásgátló szerkezet aprítja a mûtrágyát, ezáltal csökken az elérhetõ munkaszélesség, romlik a munkaminõség. Rossz megoldás tehát a röpítõtárcsa tengelyére erõsített boltozódásgátló;

• az adagnagyság beállításához korrekt beállító táblázat szükséges, amely lehetõvé teszi az alkalmazni kívánt mûtrágya fontosabb jellemzõinek azonosítását és tartalmazza a beállítási paramétereket;

• amennyiben az adagolási hely állítható, különbözõ mûtrágyákkal egyszerûbben elérhetõ a jó munkaminõség;

• a gép kezelési utasításában, beállító táblázatában legyen egyértelmû adat a szórószerkezet beállítására, és az azzal elérhetõ hatásra (tárcsa fordulatszám, forgásirány, talaj feletti magasság, vízszintessel bezárt szög, lapátok beállítása stb.);

• a beállító táblázatban legyen egyértelmûen meghatározva, hogy a kívánt munkaszélesség a különbözõ mûtrágyákkal milyen beállítás mellett érhetõ el;

• a gép képes legyen a táblaszél, árokpartok, útszegélyek pontos szórására, ami költségtakarékosság és környezetvédelem szempontjából egyaránt fontos.



Nem érdemes megvásárolni olyan gépeket, amelyek ezekkel a feltételekkel nem rendelkeznek, hiszen ezek szükségesek ahhoz, hogy egyéb feltételek megléte esetén hatékony, a környezeti ártalmakat is elkerülõ tápanyag-kijuttatást valósítsunk meg.



A gépek beállítása

A mûtrágyaszóró gépek üzemeltetése elõtt szólni kell a felhasznált mûtrágya kezelésérõl, tárolásáról. A mûtrágya tárolása és kezelése során a gyári állapothoz képest jelentõs változások állhatnak be, pedig a kijuttatás szempontjából fontos, hogy a gyári állapotot fenntartsuk. Ezért elõnyös, ha a mûtrágyát közvetlenül a kijuttatás elõtt szerezzük be, illetve csak rövid ideig tároljuk. Mivel a mûtrágyák rendkívül nedvszívóak, tárolásuk ömlesztve csak zárt térben lehetséges, akkor is úgy, hogy kevés levegõréteg vegye a mûtrágyát körül. Elõnyös tehát, ha a tárolóteret a mûtrágya a lehetõ legnagyobb mértékben kitölti. Fontos tudni, hogy hosszabb idejû ömlesztett tárolásnál a felvett nedvesség hatására a mûtrágya összetapadhat, a rögös összeállt mûtrágya csak elõkészítés után szórható ki. Az õrléssel elõkészített mûtrágya azonban egyenletesen nem juttatható ki.

A zsákos mûtrágya hosszabb tárolás után szintén összetapadásra hajlamos. Különösen igaz ez a nitrogén mûtrágyákra. Az összetapadás ép mûanyagzsák esetén is bekövetkezik, csupán a nyomás hatására. Ezért 4–5 rétegnél nagyobb magasságban nem szabad a zsákos mûtrágyát tárolni. Mûanyag zsákban és hajlékonyfalú konténerben – helyes tárolás esetén – néhány hónapos tárolás a mûtrágya állagát általában nem befolyásolja. A konténerben tárolt mûtrágya rakodására esetenként az erõgép tartozékaként alkalmazott rakodóval megoldható (1. ábra).

 

Az augusztusi számban megjelent, a „Mûtrágyaszóró gépek alkalmazástechnikai kérdései” címû írásban foglalkoztunk néhány a gépbeállítás témaköréhez tartozó kérdéssel, így a leforgatási próba fontosságával. A rendelkezésre álló adagtáblázat alapján pontosan azonosítani kell a kiszórandó mûtrágyát, és be kell állítani az adagolószerkezetet a kíván állásba. A beállító táblázatból az aktuális mûtrágyához tartozó munkaszélesség is kiolvasható, aminek pontos betartása az üzemeltetés legfontosabb kérdése.



A gépek üzemeltetése

A jó konstrukció és az optimális beállítás még nem garantálja a jó munkaminõséget, hiszen mindez elrontható helytelen üzemeltetéssel. A röpítõtárcsás mûtrágyaszóró gépek a haladási irányra merõleges, úgynevezett keresztirányú szórásképének jellege olyan, hogy a gép középvonalától távolodva eltérõ mûtrágyamennyiséget juttat ki. Elsõsorban konstrukciós és beállítási kérdés a keresztirányú szóráskép jellege. A szokásos két alaptípus, a trapéz és a háromszög formájú szóráskép. Bármelyikrõl legyen is szó, az egyenletes mûtrágyaeloszlás érdekében a gépet átfedéssel kell üzemeltetni. Az átfedés mértéke és az átfedés mértékével változó keresztirányú szórásegyenlõtlenség csak vizsgálópályán határozható meg. Rendkívüli hibák forrása, ha valaki az átfedés mértékét szemmel kívánja megállapítani. A röpítõtárcsás mûtrágyaszóró gépek munkaminõségi hibáiért leginkább az optimális munkaszélességtõl való eltérés a felelõs.

A kedvezõ mûtrágyaeloszláshoz és a jó terményminõséghez elengedhetetlen az optimális szórásegyenlõtlenséghez tartozó munkaszélesség betartása. A tervezett és beállított munkaszélesség táblán belüli tartásához megfelelõ módszer alkalmazása szükséges. Biztonságos megoldás a 80-as években Magyarországon is bevezetett mûvelõnyomos termesztési mód, amely elsõként teremtette meg a munkaszélesség pontos betartásának lehetõséget. A mûvelõnyom kialakítását vetéssel egy menetben a vetõgép csoroszlyáinak célszerû elzárásával végezzük. Fontos, hogy három gép, a vetõgép, permetezõgép és a mûtrágyaszóró gép munkaszélességét összhangba hozzuk. Szerencsés, ha a permetezõgép és a mûtrágyaszóró gép azonos munkaszélességgel üzemeltethetõ és ez egész számú többszöröse a vetõgép munkaszélességének. Ebben az esetben a vetõgép megfelelõ csoroszlyáinak elzárása meghatározott számú fordulás után történik és kapcsolható a nyomjelzõt mûködtetõ berendezéshez. A fordulók számához illeszkedõ menesztõ tárcsával a mûvelet automatizálható és a hiba kizárható. A mûvelõnyompár a kultúrnövény kikelése után válik láthatóvá, de már kelés elõtt is használható, ha az elzárt csoroszlyák nyomában nyomjelzõ tárcsapárt járatunk. A mûvelõnyomos termesztési mód a leg költségtakarékosabb a célnak megfelelõ módszerek között.

A munkaszélesség pontos tartásának másik lehetõsége a párhuzamosan vezetõ rendszer alkalmazása (2. ábra).

 Ezekkel a GPS támogatta rendszerekkel – elfogadható költségszint mellett – 15–30 cm csatlakoztatási pontosság érhetõ el, amely a keresztirányú szórásképek jellegét tekintve megfelelõ. A párhuzamosan vezetõ rendszer alkalmazásához a tábla szélén 2 pontot kell felvenni, utána a rendszer a beállított munkaszélességnek megfelelõen párhuzamos vezetést biztosít. A berendezés sötétben, ködben, és kedvezõtlen terepviszonyok mellett is biztonságosan használható mivel a traktor vezetõjének fénypontokkal jelzi az optimális iránytól való eltérést, amit korrigálni tud. Ebben az esetben a vezetés pontossága a traktorvezetõtõl is függ, ezért a fentiekben jelzettnél nagyobb pontosságra a rendszer nem képes.

Az automatikus kormányzás nyújt lehetõséget nagyobb, és sebességtõl független pontosság elérésére. Tekintettel arra, hogy itt kiiktatták az embert, mint korlátozó tényezõt, a 2–5 cm-es pontosság is megcélozható, természetesen más költségszinten. Sõt, a legújabb rendszerek a fordulók programozását is lehetõvé teszik. A mûtrágyaszóró gépek azonban ezt a pontosságot nem igénylik, az automatikus kormányzás az elérhetõ nagyobb sebesség és ezzel a területteljesítmény növelése szempontjából lehet érdekes. Mûtrágyaszóró gépeknél az átfedés mértékének változásánál bekövetkezõ 1 m-nél kisebb eltérés ugyanis – kedvezõ szóráskép esetén – a megengedhetõ értéknél nagyobb mértékben általában nem változtatja meg a keresztirányú szórásegyenlõtlenséget (3. ábra).

 A ábrán bemutatott esetben 24 m-es munkaszélességnél a szórásegyenlõtlenség értéke alig haladja meg az 5%-ot. ± 1 m-es eltérés a szórásegyenlõtlenséget csak 7,5%-ra növeli, ami még kedvezõ érték. ± 2 m-es eltérésnél a CV érték már 11–13%. Szükséges megjegyezni, hogy ez az üzemeltetés szempontjából kedvezõ jellemzõ csak háromszög alakú szórásképre, vagy az ábrán is látható nem meredek oldalfalú, trapéz formájú szórásképre igaz. Meredek oldalfalú, trapéz formájú szórásképek esetén, amilyen a pneumatikus mûtrágyaszóró gépek keresztirányú szórásképe, az átfedés mértéke nagyobb hatással van a szórásegyenlõtlenségre. A mûvelõnyomos termesztési mód és a párhuzamosan vezetõ rendszer azonban általában ebben az esetben is megengedhetõ eltérésen belül tartja a keresztirányú szórásegyenlõtlenség értékét.

A gépek állagmegõrzése

A röpítõtárcsás mûtrágyaszóró gépekkel elérhetõ munkaminõség jelentõsen romlik, ha a gép paraméterei a gyári állapottól eltérnek. Ez az eltérés lehet a gép deformációja, amely a gépek helytelen feltöltése miatt (durva rátolatás) következhet be, vagy a szórólapátok kopása és sérülése, amely a gép munkaminõségét jelentõsen rontja. Általános tapasztalat, hogy a szórólapátokat addig használják, amíg azok felülete hullámosra kopik, sõt átlukad. Új és kopott lapátokkal végzett összehasonlító vizsgálatok igazolták, hogy a kopott lapátok jelentõs munkaminõség-romlást eredményeznek. A kopott lapátokkal a gép a szabványban elõírt egyetlen jellemzõt sem tudott teljesíteni.



Termõhelyspecifikus tápanyag-kijuttatás

A növények tápanyagigényéhez alkalmazkodó, az adott táblára vonatkozó vizsgálati eredmények ismeretében végrehajtott termõhelyspecifikus trágyázási mód csökkenti a mûtrágyafelhasználást, és akár 11–16%-kal is növelheti a fajlagos terméshozamot és javítja a termények minõségét. Mindez azonban csak akkor végezhetõ az elvárható szinten, ha a fent felsorolt mûszaki és üzemeltetési feltételeket betartják. Fontos, hogy amikor korszerû tápanyag-gazdálkodásról beszélünk, akkor komplexen kezeljük a kérdést, ne szûkítsük le egyik vagy másik technológiai elemre. Ugyanakkor a fenti elemek optimális együtthatása esetén biztonságosan számíthatunk a megcélzott terméseredmény és termésminõség elérésére.

A GPS használatára is alkalmas mûtrágyaszóró gépek számos szolgáltatással rendelkeznek, és egyre pontosabban reagálnak a táblatérképek igényelte változásokra. Általában két paraméter változtatását tudják biztosítani, a két röpítõtárcsához tartozó adagolónyílás szimmetrikus, vagy aszimmetrikus változtatását és esetenként a röpítõtárcsák egymáshoz viszonyított fordulatszámának változtatását. E két módosítással, valamint ezek célszerû kombinációjával mind a differenciált mûtrágya kijuttatás, mind a különbözõ szórásformák megvalósíthatók: normál szórás (bal és jobb tárcsa fordulatszáma egyforma), ékszórás, szélszórás és határszórás, mely például a jobb és a bal tárcsa fordulatszámának célszerû beállításával érhetõ el. Az ékszórás a szabálytalan alakú táblák kezelésénél állandóan jelentkezõ igény, a szélszórás a vízfolyások, utak melletti szórásnál szükséges, a határszórás a szomszédos tábla melletti szórást jelenti.

A differenciált tápanyag-kijuttatás megalapozásához számos megelõzõ mûveletre van szükség. A talajmintavétel és a minták elemzése számos hasznos információt nyújt, pl. adatokat szolgáltat a talaj tápanyag szolgáltató képességérõl. Szerencsés, ha a technológia alkalmazója több éves tapasztalattal rendelkezik a táblát illetõen. A hozammérõvel ellátott arató-cséplõ gépek adatokat szolgáltatnak ahhoz, hogy a tábla különbözõ részeihez a GPS segítségével hozam legyen kapcsolható. Az így szerzett alapinformációk segítségével digitalizált táblatérkép készíthetõ, és alkalmas mûtrágyaszóró géppel, a differenciált tápanyag-kijuttatás megvalósítható (4. ábra). Ez a korszerû technika lehetõvé teszi, hogy a fent részletezett egyéb feltételek birtokában csökkenjen a kijuttatott mûtrágya mennyisége, növekedjen a termény mennyisége és javuljon minõsége.