Újdonságok a növénytermesztésben

Több százan vettek részt a X. Jubileumi Gazdanapon, melyet június 13-án rendezett meg a Szent István Egyetem Mezõgazdaság- és Környezettudományi Karának Növénytermesztési Tangazdasága az egyre otthonosabbá váló és új gépeket a termelésbe állító szárítópusztai tanüzemben. Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, tanüzemigazgató elmondta, még soha nem mutattak be ilyen gazdag szakmai anyagot, ilyen sokféle kísérletet és technológiát, mint most. Az „étlapon” mintegy százféle növényfaj és fajta, elsõsorban kalászosok, õszi káposztarepce, csaknem ugyanennyi növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási technológia szerepelt.

– Minden oktató és kutató számára a legnagyobb siker, ha érdeklõdés mutatkozik a tudománya, a portékája iránt – fogalmazott a gazdákat (és falugazdászokat, cégek képviselõit) köszöntõ dr. Jolánkai Márton egyetemi tanár, a Növénytermesztési Intézet igazgatója. Köszöntõjébe három gondolatot font. Emlékeztetve dr. Horn Péter akadémikus, osztályelnök egyetemi tanévzárón elhangzott mondataira kifejtette: Magyarországon furcsa pesszimisztikus légkör uralkodik, az egész ország tudatában mostoha bárányként, elhanyagolt ágazatként szerepel a mezõgazdaság, amely túltermel, környezetet szennyez. Az agrárium valamiért bûnös, valamiért nincs rá szükség. Ezzel szemben évente közel 200 millióval gyarapodik a Föld lakossága, életünkben már elérjük a 10 milliárd lakost, amely enni akar, energiát igényel, szép, ép és zöld környezetben szeretne élni. Mindez a növénytermesztés asztalára is tartozik, mindehhez agrárszakemberek is kellenek.

Mindenkit arra biztatott, hogy amit eddig tett, azt tegye a továbbiakban is, mert meg fogják találni a megélhetésüket... és küldjék el fiaikat az agrár-felsõoktatási intézményekbe, mert az ágazat a reneszánsza elõtt áll.

Másodikként a globális klímaváltozásról szólva ennek az örökös folyamatnak két mai sajátosságát emelte ki. Soha nem élt még ennyi ember a földön, és nem okozott ekkora, a természetet károsító kibocsátást. Az elmúlt 100 év során a levegõ széndioxid tartalma 40%-kal megnõtt és más üvegházhatású gázokkal együtt legalábbis hozzájárul, de valószínûleg ez az egyik kiváltója a mostani felmelegedésnek.

Mi a teendõ? Meggátolni a széndioxid-kibocsátást és alkalmazkodni a megemelkedett hõmérséklethez, a csökkenõ és rapszodikussá váló csapadékhoz. A növénytermesztés mindkét területen szerepet vállal, legyen szó biomassza, bioetanol vagy biodízel elõállításáról.

Végül a környezet védelmérõl szólva dr. Jolánkai Márton a pontos, precíz, a talaj, a növény és a környezet igényeit figyelembe vevõ növényvédelmi, tápanyag-ellátási gyakorlata, az okszerû fajtaválasztásra hívta fel a résztvevõk figyelmét.

A tanüzem idei újdonsága az energianövények termesztése. Az érdeklõdõ gazdák megismerkedtek a tüzelési célú fás szárú energianövények és a bioetanol alapanyagául szolgáló kukorica termesztéstechnológiai kísérleteivel. A látnivalók gazdag tára miatt a szokásos tanácskozástól az idén el is tekintettek, a szántóföldön töltötték az egész idõt. Jelenleg még csak néhány ezer hektáron termesztik Magyarországon szántóföldön az energiafûzt, de dr. Gyuricza Csabától megtudtuk, 2010–2012 körül a „vetésterület” eléri a 150–200 ezer hektárt. Eddig az ikersoros termesztés terjedt el, amellyel 2–3 éves vágásfordulóval 40–50 tonna biomassza termelhetõ le egy hektárról. A gödöllõi kísérletek célja az, hogy a vágásfordulót egy évre rövidítsék. Négy svéd mellett egy magyar fajtát próbálnak ki. Az energiafûz nagy üzlet lehet, mert egy tonna aprítékért 10 ezer forintot fizetnek, így egy hektár ültetvény akár félmillió forint termelési értéket is produkálhat évente a gazdának.

BG