Martonvásári kalászos fajtabemutató

A Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézete június 14–15-ére tûzte ki a fajtabemutatóját. A kutatóintézet angol parkjának szigetére, most nem a Beethoven koncertekre igyekvõ emberek siettek, hanem az ország minden tájáról ide sereglõ termelõk, gazdák, kutatók. A vendégeket Dr. Bedõ Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézetének fõigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja fogadta és köszöntötte. A bioüzemanyag, a bioenergia, teljesen más fajta és teljesen új nemesítési programok kidolgozására készteti a mai kutatással foglalkozó agrár szakembereket. A fõigazgató szerint nem állíthatja senki, hogy a kutatók betöltötték a szerepüket s elõállították azt, amire a termelõknek szükségük van, hiszen az ipar, az egészségügy, olyan feladatok elé állítja a növénynemesítésben dolgozókat, ami új és új kihívásokat fogalmaz meg, megoldásra váró kérdéseket vet fel. A megnyitó beszéd után a bemutató díszvendége Benedek Fülöp, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára röviden összefoglalta a Magyarország mezõgazdasági helyzetet. Elmondta, hogy a Gráf József miniszter által vezetett FVM, igen kemény tárgyalásokat folytatott az Unió agrárbiztosával, amely Magyarország elõnyére fordult. Benedek Fülöp, nemcsak a növénytermesztésben szeretné, ha új termékeket lehetne elõállítani és így a bõvülõ lehetõségek révén plusz bevételhez juthatnának a gazdák, hanem amit az XVI. Alföldi Állattenyésztési Napokon Hódmezõvásárhelyen Gráf József is elmondott, tehát növelni akarják az állattenyésztési ágazat keresztmetszetét is. Ennek a két ágazatnak egymásra kell támaszkodnia, egymást kell segítenie.

Margittai Miklós a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke örömmel újságolta, hogy június 14-én, – az elõadás napján – 131 euro a búza ára. Rendkívül megugrott a búza értéke, ami köszönhetõ annak, hogy a tõlünk keletebbre fekvõ Ukrajnában, az Európában meghatározó szerepet betöltõ ukrán gabona igen rossz átlagokat terem idén. Magyarországról kiment minden olyan búza, ami intervenciós készleten volt. Margittai Miklós elmondta, hogy volt olyan hónap itt Magyarországon amikor egy millió tonna búzát szolgáltak ki. Egyes logisztikai szakemberek elképzelhetetlennek tartották, hogy 400 000 tonnánál több búzát mozgassanak meg, ehhez képest

700–900 000 tonna búza mozgott. Ilyen kereslet mellett nem lehet oka elkeseredésre egyetlen egy termelõnek sem. Most arra kell törekednünk, hogy jó minõségû, az új toxin határérték alatti, szermaradványoktól mentes gabonát adjunk el, hiszen a mostani kereslet megalapozhatja a késõbbi üzleti kapcsolatokat. Vancsura József a Gabonaszövetség elnöke szokásos gazda barát hangon szólalt meg, mondhatjuk úgy is, hogy „gazda nyelven” beszélt. Méltatta a kutatók munkáját és azt szeretné elérni, hogy jobb legyen a kommunikáció a termelõk és a kutatók között. Sajnálja, hogy Magyarországon ma a lakosság 5% foglalkozik mezõgazdasággal és ez a szám várhatóan 3%-ra fog csökkeni, ami igen nehéz helyzetbe fogja vinni az ágazatot.

Az ország mezõgazdasági politikai helyzetének értékelései után Dr. Láng László a Martonvásári Kutatóintézet Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának vezetõje kezdte meg a köztermesztésben MV elõtaggal forgalmazott gabonák jellemzését, bemutatást. Dr. Láng László elmondta, hogy nem hazai probléma az, hogy a fémzárolt vetõmag felhasználás 30% alatt van, hanem ezzel még az USA Mezõgazdasági Minisztériumának jelentése is foglalkozik. Ezt mindenképpen meg kell oldania az országnak, hiszen az élelmiszerbiztonság miatt, a termékek lekövethetõsége csak így ellenõrizhetõ s csak így tudunk megmaradni a piacon. Ehhez azonban együtt kell mûködnie minden szakembernek a mezõgazdaságban az agrotechnikusoktól a növényorvosokig, növényvédõs szakemberekig.

Dr. Láng László az MV Csárdásról, az MV Magdalénáról és az MV Verbunkosról alaposan és részletesen beszélt és röviden tömören zárszóként annyit mondott, hogy a legjobbak a piacon.

A szántóföldi bemutató elõtt utolsó elõadóként a Marton L. Csaba tudományos igazgatóhelyettese már azonban nem csak a búzáról, hanem a kukoricáról is beszélt. Elmondta, hogy Martonvásár megállja a helyét kukoricáival is, jól produkál az MV Koppány, az MV 500. a bioetanol új lehetõségeket kínál ebben az ágazatban is. Különféle rezisztenciákra nemesítenek s megkezdték a transzgénikus kutatásokat. Hamarosan minden Martonvásári anyagba beépítik a rezisztenciákért felelõs géneket.

A szántóföldi bemutatóra hét busszal szállították ki a vendégeket, ahol részletesen jellemezték a fajtákat. A kutatók nem csak az eladáskor fontos értékekrõl számoltak be, hanem gyakorlati, termelõk számára is fontos kérdésekkel foglalkoztak illetve válaszoltak a felmerülõ kérdésekre.



Szilágyi Péter