A szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. május 30-án Táplánszentkereszten, majd Szegeden június 6–7-én tartotta kalászos fajta bemutatóját.
A bemutatóval egybe kötve szakmai elõadásokkal is várták a vendégeket. Az országos érdeklõdést kiváltó rendezvényt Dr. Matuz János fõigazgató nyitotta meg. Kinevezése óta itt mutatkozott be elõször a Nemzetközi Vetõmagvizsgáló Bizottság új elnöke Ercseiné Dr. Peregi Katalin, aki az MgSZH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának vezetõje is egyben. Ismertette az új szakigazgatási hivatal felépítését, mûködését, majd felhívta a nagy számban érkezett gazdák figyelmét arra, hogy mennyire fontos, hogy fémzárolt vetõmagot vásároljanak, mivel csak így tudnak biztos hozamokat elérni. Az igazgató asszony azt is elmondta, hogy bár még nincsenek konkrétumok, de elképzelhetõ, hogy visszahozzák a fémzárolt vetõmagok támogatását, hasonlóan a gépvásárlásokhoz. Az elõadók között ott volt Lukács József az MgSZH osztályvezetõje, továbbá a Csongrád Megyei MgSZH fõigazgatója Tasnádi Gábor. A bemutatóra a Vajdaságból, Bácskatopolyáról a Mezõgazdasági Fejlesztési Intézet igazgatója ®ivojin Vukosavljeviæ és igazgató helyettese Holló Dániel, valamint Babi Lajos a Bácskatopolyai Agrárszövetkezet igazgatója jött el. Õket Dr. Matuz János a Gabonatermesztési Kutató Kht. fõigazgatója várta és vezette végig a bemutatón. Szabadkáról az Agroseme Panonija vezérigazgatója Pék Zoltán, illetve számos hallgató érkezett a zentai Kertészeti Fõiskoláról. A szántóföldi bemutatót Dr. Cseuz László a Búzanemesítési Osztály osztályvezetõje tartotta. A Gabonakutató régi, bevált, stabilan termõ fajtái mellett újabb búzafajtákkal is várta a termelõket, gazdákat. Az új õszi búza fajtáik a GK Békés, a GK Csillag, a GK Hunyad valamint a GK Szala. A legfiatalabb „gyerekeik”, ahogy Kertész professzor szokta emlegetni kutatói berkekben a nemesített búzafajtákat, azok pedig a GK Fény és a GK Nap. A GK Habzó, ami szintén új fajtának számít már azonban egy új tavaszi árpa fajtájuk. A termelõk megtekinthették Magyarország legidõsebb köztermesztésben lévõ búzafajtáját is a Jubilejnaja 50-et, ami idén 37 éve, hogy forgalomban van. Fajtát igen nehéz ajánlani, mondta el Dr. Cseuz László – hiszen, csak akkor tudnak a kutatók jó tanácsokat, tippeket adni, ha minden körülményt jól leírnak a gazdák. Stabil termés és minõség elérésekor így válasszuk a GK Kalászt, rekordtermés érdekében az intenzív fajták közül kell választanunk, ami lehet a GK Élet, amelyre a bemutatón azt mondták a látogatók, hogy: „két kalászt ragasztottak össze!”. Kiváló szárazság és aszálytûrõ képességgel bír a GK Verecke és a GK Csongrád, de nagyon jó minõségû búzát adó fajták is vannak például, a GK Békés és a GK Ati, amelyeket javító minõségû búzaként keresnek a malmok. Szívesen ajánlják a kutatók a rozs és tritikálé fajtákat is. Homokra vessük a GK Bogót, a tavaszi tritikálé fajtájuk a GK Gabo viszont Dunántúl középsõ felén és az ország keleti részében kedvelt. A szegediek 2005–ben robbantottak elsõként minõsített õszi zabfajtájukkal a GK Impalával – ma az állami kísérletekben standardként szerepel. Télállósága közepes, ezért elsõsorban az ország déli területein javasolják vetésre, 20–25%-kal többet hoz, mint a hazai tavaszi zabok! A durum búzákra s a belõlük elõállított tésztákra nagy a kereslet, így a legsikeresebb Bétadurt már nem csak a hazai termesztõk keresik. Horvátországban és a Szerbiai Köztársaságban is szerepel már a fajta. A zárt rendszerû termesztése biztos piacot garantál – tudtuk meg a bemutatón Dr. Beke Bélától.
Dr. Matuz János a Gabonatermesztési Kutató Kht. fõigazgatója a vendégektõl azzal búcsúzott, hogy a GK Kht.-t egész évben bárki keresheti, hiszen a Gabonakutató is „agrárcég”, s az itt vásárolt vetõmagok mellé szakmai tanácsokért, segítségért is fordulhatnak a termelõk. Gabonatermesztési Kutató Kht.
Szilágyi Péter