Az úton tovább kell menni

Míg korábban egyfajta protokoll szervezetként tekintettek a MÁSZ-ra, mostanában egyre több jel mutat arra, hogy a szövetségnek sikerül felnõnie a nagy országos érdekképviseleti és szakmai szervezetekhez. Ezek között kiemelendõ az elkövetkezendõ évtized állattenyésztését meghatározó EMVA fejlesztésekben, közvetlen uniós (SAPS, majd 2009-tõl SPS) és top up valamint a nemzeti támogatások, agrárpolitika kidolgozásában és nem utolsósorban végrehajtásában történõ aktív részvétel, szerepvállalás. Fontos, hogy a megkezdetett úton továbbmenjünk, lendületünk ne törjön meg. Ne felejtsük el, hogy a civil szervezetekre súlyát, szerepét a szervezettségük, társadalmi beágyazottságuk mellett elsõsorban a vezetõségük helyzetfelismerése és rátermettsége határozza meg.



Új lehetõség

A történelmi helyzet márpedig kedvezõnek tekinthetõ abban az értelemben, hogy az agrárkormányzat fogékony az érdemi és megvalósítható szakmai javaslatokra, illetve olyan idõszak küszöbén állunk (uniós agrárpolitika legutóbbi átfogó reformja), amely meghatározó lesz a követezõ évtizedek állattenyésztésére. A támogatások termeléstõl történõ leválasztása, ill. folyamatos csökkenése egyre nagyobb szabad lehetõséget ad a termelõk kezébe, hogy maguk döntsék el, hogyan reagálnak a piaci elvárásokra. Ez remélhetõleg a versenyképesség javulását eredményezi majd, amire az európai gazdáknak bizony nagy szüksége van. Aki tehát a következõ években rendelkezésre álló fejlesztési, támogatási lehetõségeket kihasználja, az szinte behozhatatlan lépéselõnyre tesz szert. Mi azon dolgozunk, hogy a tenyésztõket, állattartókat segítsük eligazodni a hazai és uniós jogszabályok, valamint a támogatási és fejlesztési lehetõségek sûrû erdejében. Ennek érdekében az EMVA pályázatok kidolgozása után jelenleg az SPS rendszer kialakításban és a 2009-tõl induló új AKGP célterületek kimunkálásban aktív szerepet vállalunk.



EMVA

Éppen egy éve júniusban kérte fel a MÁSZ küldöttgyûlésen Gráf József miniszter úr szövetségünket, hogy tagszervezeteinket érintõ ágazatokra vonatkozóan dolgozzunk ki fejlesztési elképzeléseket, amelyek alapján a 2007-2013-as uniós költségvetési idõszakban a vidékfejlesztés céljaira rendelkezésre álló brüsszeli és hazai támogatási forrásokat (összesen mintegy 1250 milliárd forint) az állattenyésztés célszerûen és hatékonyan tudja felhasználni. Még augusztusban létrehoztunk öt ágazati (sertés, szarvasmarha, ló, juh-kecske és õshonos) munkacsoportot tagszervezeteink munkatársai és sikeres gyakorló szakemberek bevonásával. Javaslatainkat októberben átnyújtottuk Miniszter úrnak, aki munkánk elismeréseként felkért, hogy vegyünk részt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia, késõbbi nevén ÚMV Program (ÚMVP) kidolgozásában. Az Egységes Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból – 25 ill. 20 százalékos nemzeti hozzájárulás mellett – megvalósuló fejlesztések, projektek célterületeinek kialakításában tehát aktív szerepet kaptunk és vállaltunk. November és március között számos munkaértekezletet tartottunk, ahol a részleteket vitattuk meg az FVM, a hatóság és a tenyésztõk, tartók képviselõivel. Tavasszal tagszervezeteink tájértekezletein, elnökségi üléseken, küldöttgyûléseken, valamint a Magyar Állattenyésztõk Lapja hasábjain keresztül tájékoztattuk a tenyésztõket, gazdákat a várható pályázati lehetõségrõl. Lapunkban továbbra is rendszeresen összefoglaljuk az aktuális EMVA pályázatok és más támogatási lehetõségek legfrissebb tudnivalóit. Ezeket az információkat a jövõben honlapunkon (www.allattenyesztok.hu) is elérhetõvé kívánjuk tenni. Fontosnak tartjuk a tenyésztõk pontos, közérthetõ, világos tájékoztatását. Sajnos gyakran elõfordul, hogy a média felületes információt közöl, amely megzavarhatja a termelõket a tisztánlátásban.



Támogatások

Nem nagyon lehet találkozni olyan gazdával, aki meg lenne elégedve az éppen aktuális támogatási lehetõségekkel. Pedig, ha visszatekintünk a nem is olyan régmúltra, bizony a mai pénzek felét, harmadát kapta az agrárium. Tény az is, hogy a magyar mezõgazdaságnak juttatott uniós összeg még idén is csak 40 százalékát éri el a régi tagállamok termelõinek fizetett területalapú támogatásnak és a nemzeti kiegészítéssel (78 milliárd Ft) is legfeljebb 64 százalékos szintet érünk el. Jó hír, hogy 2008-tól évente 10 százalékkal fog növekedni az euróban adott uniós terület alapú támogatás (SAPS).

A top up vagy kiegészítõ nemzeti támogatások esetén sikeres volt a MÁSZ, hiszen javaslatainkat – amelyek a realitásokból kiindulva a lehetõ legnagyobb támogatást biztosítják az állattartóknak – elfogadta a minisztérium. Ennek eredménye, hogy az ún. állatalapú támogatások esetén minden jogcímnél érezhetõ növekedés van annak ellenére, hogy a forint/euró árfolyama a tavalyihoz képest 8 százalékot romlott.

Állattenyésztési Alap

Korábbi írásainkból már bizonyára mindenki értesült az ún. Állattenyésztési Alap körüli gondokról, anomáliákról. Miközben az állatalapú támogatások összege évrõl-évre folyamatosan emelkedik, a tenyésztés-szervezésre adható támogatás mértéke egyre csökken. 2005-ben forráshiányra hivatkozva az FVM július 12-én felfüggesztette a kifizetést (mintegy 300 millió Ft-nak megfelelõ összeget azóta sem fizetett ki a szaktárca), majd 2006-tól 40 százalékkal csökkentette az egyes jogcímekre (törzskönyvezés, tenyészérték-becslés, teljesítmény-vizsgálatok stb.) adható összegeket. Idén a helyzet tovább romlott, ugyanis megtörtént, ami még soha: nyár közepéig egyetlen fillér pénzt nem kaptak feladataik elvégzésére a tenyésztõszervezetek. Ennek oka, hogy a minisztériumban lapzártánkig nem készült el az ehhez kapcsolódó rendelet! A korábbi évek gyakorlata szerint minden év tavaszán hatályba lépett a tenyésztés-szervezési támogatásokra is vonatkozó jogszabály. Mivel idén bizonyos jogcímeket az unióval újra el kellett ismertetni, annak érdekében, hogy május 1. után (a csatlakozás évfordulója miatt) is adható legyen a támogatás, az FVM úgy döntött nem jelentet meg külön májusig tenyésztés-szervezési támogatási rendeletet, hanem egész évre egyet fogadtat el. Ez a jogszabály azonban igen nehezen készül, ráadásul a MÁSZ szakmai javaslatait elsõ körben teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az illetékes fõosztály. Természetesen minden erõnkkel azon vagyunk, hogy ez a méltánytalan helyzet megszûnjön, a MÁSZ javaslatai bekerüljenek a rendeletbe, a késedelemért felelõs személyeket pedig felelõsségre vonják. Tûrhetetlen, hogy néhány felelõtlen köztisztviselõ munkája miatt tenyésztõszervezetek, illetve a tenyésztés-szervezés megbénuljon!



Jogszabály-alkotás

Az elmúlt egy évben igen sok jogszabály jelent meg, amely az állattenyésztõket érinti. Szövetségünk részérõl jogos igényként fogalmazódik meg, hogy az állattenyésztést érintõ valamennyi jogszabályt a társadalmi egyeztetés folyamán véleményezhessük. A tenyésztést szorosabban érintõ (pl. tenyésztés-szervezési, EMVA, állatalapú támogatások) kérdéseknél a konkrét rendelet-alkotásban is részt kívánunk venni annak érdekében, hogy a szakma igényeit figyelembe vegye a jogszabályalkotó. Az elmúlt évben alkotó együttmûködést alakítottunk ki a minisztérium szinte valamennyi számunkra stratégiai jelentõségû fõosztályával. A szaktárca dolgozóinak hozzáállása úgy gondoljuk pozitív irányban változott és egyre inkább jellemzõ a szakma problémái iránti fogékonyság. Sajnos vannak azonban még mindig kivételek (lásd tenyésztés-szervezés rendeletért felelõs fõosztály). Bízunk benne és dolgozunk rajta, hogy ebben a tekintetben is rövid idõn belül érzékelhetõ változás következzen be. Véleményünk szerint a szaktárca elsõdleges feladata a szakmai szervezetek által, a termelõk nevében megfogalmazott javaslatok jogszabályi keretekbe illesztése, nem pedig annak bizonyítása, hogy mit miért nem lehet megtenni. Ilyenkor van az, hogy jönnek az elhárító mondatok: „Brüsszellel ezt egyeztetni kell” vagy „ahhoz rendeletet kell módosítani” esetleg a diplomatikus kitérõ válasz: „az ügy folyamatban van”.





Állattenyésztési kiállítások

A MÁSZ alapvetõ feladatai közé tartozik a tenyészállat bemutatók szervezése. Rendszerint évente 3 kiállítás megrendezésében veszünk részt (Hódmezõvásárhelyen, Debrecenben és Kaposváron). Tavaly sajnos rajtunk kívül álló okok miatt elmaradt a kaposvári kiállítás, viszont ebben az évben társzervezõként megújult és takarmányozási konferenciával bõvített rendezvényt szervezünk a Kaposvári Egyetemmel és a Magyar Mezõgazdaság Kft.-vel közösen. A szeptember 27-29.-én megrendezésre kerülõ Kaposvári Állattenyésztési és Takarmányozási Napok elõkészületei már javában folynak. Hódmezõvásárhelyen és Debrecenben sikerül minden évben színvonalas kiállítást szervezni, amelynek záloga a szervezõ cégek és a tenyésztõszervezetek között kialakult eredményes együttmûködés. A jövõben célunk, hogy az országos rangú kiállítások számát 4-re növeljük (két-két kiállítás a Dunántúlon és az Alföldön), illetve a MÁSZ szerepét a közös feladatok szervezésében és bonyolításában fokozzuk. A sikeres és színvonalas kiállításokhoz szükség van állami segítségre, hiszen a tenyészállatok valójában a magyar állattenyésztés termékei, amelyeknek reklámozására éppúgy forrást kell biztosítani, mint a magyar zöldségre, gyümölcsre vagy borokra. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy a tenyésztõk között csak nagyon keveseknek jelent konkrét forintokban mérhetõ többlet árbevételt tenyészállataik bemutatása, felkészítése. A tenyésztõszervezetek anyagi lehetõségei korlátozottak, így a tenyésztõik szereplését egyre kisebb mértékben, tudják anyagilag segíteni.



Tagszervezetek helyzete

A MÁSZ erõs szakmai szervezet kíván lenni. Ez csak úgy lehetséges, ha tagszervezetei is biztos anyagi és társadalmi lábakon állnak. Sajnos az elmúlt idõszakban több tagszervezetünkben is belsõ gondok léptek fel, amelyeket a lehetõ leghamarabb meg kell oldani, lehetõleg úgy, hogy az ne okozzon az egyesületnek presztízsveszteséget. Ebben a MÁSZ szerepet vállalt eddig is és ezután is fontosnak tarja a konfliktus helyzetek megoldását, az egység megteremtését. Hangsúlyozzuk, a változtatás lehetõsége, a belsõ problémák, feszültségek megoldása azonban a tagság kezében van! Ezeket „felülrõl” nem szabad és nem is kívánjuk elrendezni. Az ágazatban dolgozók jövedelem helyzetének romlása, a tenyésztõszervezeteknek nyújtott egyre csökkenõ mértékû támogatás, az élezõdõ versenyhelyzet, az átalakuló agrárpolitika mind-mind komoly kihívást jelentenek. Már nem hivatalnok típusú, hanem jó szervezõkészségû, gyakorlatias, rugalmas, mozgékony, nyelveket beszélõ vezetõkre van szükség, akiket a szakma és a döntéshozók egyaránt elfogadnak. A hatékony mûködéshez a konfliktus teremtõ és fenntartó személyeket ki kell szûrni a szervezetek irányító testületeibõl. Ez csak demokratikus úton, alulról jövõ kezdeményezéssel érhetõ el. A tenyésztõk saját maguk dönthetik el kiket választanak vezetõiknek, amennyiben tehát egy szervezet nem jól mûködik, az egyben a tagság felelõssége is. A jövõben olyan tenyésztõszervezetek fognak talpon maradni, amelyek felismerik, hogy a klasszikus tenyésztés-szervezési feladatok mellett milyen szolgáltatásokat kell találni (tenyésztési, genetikai, takarmányozásai, szaporítási, stb. szaktanácsadás, piaci információk gyûjtése, közlése), amivel a tenyésztõk munkáját segítik, jövedelmezõségüket javítják és ennek fejében a tagdíjak a mûködési költségeiket fedezik.