Vetõmaghelyzet 2007 õszén

A hosszan tartó meleg és szárazság az õszi kalászos növényeket tulajdonképpen a teljes vegetációs idõszak alatt végig kísérte. Ez természetesen meg is látszik az országos termésátlagokon, amely nem haladja meg a 3,7 t/ha értéket. Az idõjárás hatása a vetõmagtermõ táblákat sem hagyta érintetlenül, ahol a termésátlag még, ha némiképpen magasabb is az árutermõ területeknél, azért elmarad az átlagostól.

Az EU csatlakozás óta hazánkban tapasztalt a vetõmag elõállítási területre és fémzárolási mennyiségre vonatkozó csökkenõ tendencia 2007-ben megállt. Ez az örvendetes tény egyrészt annak köszönhetõ, hogy az elmúlt két évben a fajtabemutatókon, a különbözõ szakmai fórumokon, a médiában már kiemelt hangsúlyt kaptak a fémzárolt vetõmaghasználat vitathatatlan elõnyei, valamint annak, hogy a második világháború óta nem volt olyan csekély mérvû a kalászos fajok vetõmaghasználata, mint a tavalyi évben. A fémzárolási mennyiségek is messze elmaradtak a megszokottól. Mindezek következtében 2006 õszén a korábbi évekrõl áthúzódó ókészletekkel együtt is hiányhelyzet állt elõ több kalászos fajnál, eladatlan fémzárolt vetõmagkészletek nem maradtak. Nézzük meg hogyan alakul a helyzet a fõbb kalászos fajoknál.



Õszi búza

2006-ban 10–15 ezer tonna ókészlettel együtt 90–95 ezer tonna fémzárolt vetõmag került elvetésre. Ez 1,15 millió ha területen 30–32%-os felújításra volt elegendõ. A 2005. évi 25%-os mélyponthoz képest ez ugyan javulás, de még mindig messze elmarad a szakmailag kívánatostól. A szezont normál keresleti és kínálati viszonyok jellemezték, bár a végére fajta és térségi hiányok is kialakultak.

2007-ben ugyancsak 30 ezer hektárról kb. 120 ezer tonna nyers terméssel számolhatunk. Tapasztalatok szerint ennek 60–65%-a kerülhet fémzárolásra, azaz 75–90 ezer tonna. Változatlan vetésterülettel számolva ez 26–30% körüli felújítást jelent, vagyis a felújítás növelésének akár gátja is lehet a rendelkezésre álló készlet. Az elõzetes vizsgálatok komoly csírázási problémát nem mutattak. Az országosan heterogén eloszlású csapadékviszonyok nem csak a termésátlagokban, hanem az ezerszemtömeg tekintetében is megmutatkoznak. Még az azonos fajtáknál is jelentõs eltérés található a szemek tömegében.

A tisztítási veszteséget és a minõséget tovább ronthatja az a szemletapasztalat, hogy a gyakori virágzáskori esõk kedveztek a gombabetegségek kialakulásának és terjedésének. Az idei évben a szeptóriás pelyvabarnulás és a fuzárium tünetei jelentek meg fõként a vetõmagszaporító táblákban. A külsõre egészséges szemek is lehetnek fertõzöttek, és csak alapos laboratóriumi vizsgálatok után állapítható meg a kórokozó jelenléte.

Ezért fontos felhívni a figyelmet, hogy az árugabona visszavetése az idei évben különösen kockázatos lehet. A fémzárolt, csávázott vetõmag garantáltan egészséges, és használatával megelõzhetõ a következõ évi fertõzés, betartva az egyéb agronómiai eljárásokat is (elõvetemény, talajmûvelés, vegyszeres növényvédelem).



Õszi árpa

A vetõmag elõállító terület nagysága az idén 1500 ha-ral növekedett. Az õszi búzával szemben a nagyobb növekedés azzal magyarázható, hogy a külföldi felvásárlások miatt az árunövény piaci ára kedvezõen alakult az elmúlt három évben. A kalászosok közül ezen faj vetõmagja iránt volt a legnagyobb a kereslet 2005. és 2006. év õszén is. A számottevõ vírusfertõzés és a tavaszi aszály miatt a tavalyinál jóval alacsonyabb termésátlag várható. A megnövekedett terület ellenére a vásárlói igényeket csak nehezen lehet majd kielégíteni 2007 õszén, hiányra kell számítani.

Tritikálé

A kalászos növények közül az EU csatlakozásunk legnagyobb vesztese a rozs mellett. Míg 2004-ben történetének eddigi legnagyobb vetõmagelõállító területét érte el, addig tavaly ennek már kevesebb, mint 17 százalékán 723 ha-on jelentettek be szántóföldi ellenõrzésre tritikálét. Az intervencióra jogosult növények közül történõ kizárása hátrányosan érintette e kultúra piaci lehetõségeit, így a termelõk költségtakarékosság okán nem vetnek fémzárolt vetõmagot. A vetõmag elõállító terület csak azért duplázódott meg a tavalyi évhez képest, mert tavaly tényleg drámaian kevés vetõmag állt a vásárlók rendelkezésére. A jövõt tekintve a tritikálé energetikai célra történõ felhasználhatósága miatt megnövekedhet a fizetõképes kereslet a faj vetõmagja iránt. Továbbá az elmúlt néhány évben fellépõ, a fajra eddig nem jellemzõ gombabetegségek miatt várhatóan többen fognak gondos körülmények között elõállított, fémzárolt vetõmagot vásárolni.

Összességében elmondható, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérõen az idén arra kell számítani, hogy egyes fajták vetõmagja csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A hiány nemcsak az új, bevezetés stádiumában lévõ fajtáknál várható, hanem a nagy területen termesztett fajtáknál is jelentkezhet, fõként a késedelmes rendeléseknél.

A vetõmag elõállítók a kockázatukat csökkentve többnyire csak megrendelésre csáváznak és fémzárolnak, ezért a raktárkészletek híján érdemes a vételi szándékot idõben jelezni. Az elmúlt évekhez viszonyítva kisebb mennyiségû nyers vetõmag áll rendelkezésre, amely talán elég lesz az igények kielégítéséhez, azonban lokálisan elõfordulhat vetõmaghiány. Amennyiben a vásárlók csak a vetést megelõzõen keresik meg a forgalmazókat, vagy a vetõmagigény megnövekedik, esetleg komolyabb ellátási nehézségek is felléphetnek.

Végezetül had hívjam fel a figyelmet néhány gondolatra, amely a vetõmag szakmára és tágabb értelemben a kalászos növénytermesztésre egyaránt vonatkozik.

A homogén áruminõség, a nyomonkövethetõség és eredetigazolás alapja a számlával igazolható fémzárolt vetõmag használata. Ennek ellenére – mivel a támogatási rendszer nem ír elõ minimumot – az utóbbi években a felújítási arány kritikus szintre (25–30%) csökkent. Ezért a szaporítók – akik ugyanennek a mezõgazdaságnak a részesei – fokozatosan hagynak fel az elõállítással, vagy jelentõsen csökkentik elõállító területeiket. A helyzet nem csak közvetlenül a vetõmag szakmát, hanem a minõségi árualap megtermelését biztosító vetõmag ellátást is veszélyeztetheti.

Aggodalmunk, hogy az amúgy is alacsony vetõmag készlet tovább csökken, ha az elõállítók a kialakult magas terményárak mellett árubúzaként értékesítik készleteiket, ami beláthatatlan következményekkel bír. A várható kalászos vetõmagár kialakításakor a szakmának két szempontot kell elsõdlegesen figyelembe vennie. Egyrészt olyan árat kell kialakítani, amiért a szaporító vetõmagként értékesíti áruját és nem küldi el árugabonaként a malomba, másrészt pedig a végfelhasználó számára is megfizethetõ.