A cukorrépa káros levélváltásának elkerülése

Ebben a szituációban csak az igazán nagy hektáronkénti cukortermés elérése képes gazdálkodók maradnak talpon, tudnak hosszú távon is más kultúrákkal versenyképes jövedelmet termelni a szántóterületükön.



Ez az alapja a magyarországi cukortermelés hosszú távú fennmaradásának, nem túlzás, hogy a magyar cukorgyártás jövõje a termelõk kezében van.

A cukorrépa termesztés sikere az ökológiai (csapadék) viszonyokon és az általános agrotechnikai beavatkozásokon túl három növénybiológiai tényezõtõl, azok együttes meglététõl függ.

1. A jó vetést eredményeként kialakuló egyenletes, optimális tõszám (75000–85000 tõ/ha)

2. Korai lombzáródás

3. A lombzáródást követõen a levélzet folyamatos asszimilációja a betakarításig, a káros levélváltás elkerülése.



Az idei esztendõben a kelés körülményei egyáltalán nem voltak ideálisak, hiszen áprilisban az ország nagy részén szinte nem hullott esõ. A május eleji csapadék azonban jó esélyt ad a megfelelõ idõben bekövetkezõ lombzáródásra, ami a 1. táblázatban bemutatott adatok alapján nagy hatással van a késõbbi hozamokra.








 Ezt követõen a harmadik kiemelt termesztéstechnológiai elem jó kivitelezése a gazdán múlik, amelynek elmulasztása káros levélváltást „eredményez”, ami komoly gyökér- és cukortermés veszteséggel jár. Közismert, hogy a káros levélpusztulás oka a júliusi, augusztusi csapadékhiány (2. táblázat), illetve az erõs cerkospóra fertõzés. Az aszályos és az azzal párosuló száraz hõség periódusok levélkárosodásának átvészelésére, csökkentésére alkalmasak a természetes növényi hormonokat tartalmazó mikroalga preparátumok, amelyek célzottan a cukorrépa hormonális szabályozására hatva befolyásolják a levelek életfunkcióit.








Egyetemünkön, immár 3. éve vizsgáljuk, hogy a növényi hormontermelésre képes mikroalgákkal, illetve juviláló anyagokat is tartalmazó fungicidekkel (strobilurinok), illetve azok kombinációjával megakadályozható, illetve csökkenhetõ-e a káros levélváltás, és a levelek jó kondícióban tartásával, az asszimiláció stimulálásával növelhetõ-e a hektáronkénti cukortermés. A 2006. esztendõben extrém idõjárási viszonyok között kiugróan jó eredmények születtek, amit a száraz nyáron kívül a kísérleti helyen tapasztalt erõs cerkospóra fertõzés is indukált.



A kísérletben a Mosonmagyaróváron fellelhetõ, több mint 800 fajból álló mikroalga törzstenyészetbõl az alábbi növényi hormonokat tartalmazók kerültek felhasználásra:

• MACC-6, amely erõs auxin hatású,

• a MACC-116, amely erõs auxin és citokinin hatású,

• a MACC-612 csak erõs citokinin hatású.



A növényi hormontartalmú mikroalgák önállóan és kombinációban is 0,8 kg/ha dózisnak megfelelõ koncentrációban kerültek kipermetezésre. A kombinációs partnerként vizsgált két fungicid a Sfera (0,8 l/ha) és a Juwel (1 l/ha) volt. Az elsõ permetezésre a levélzáródás után 2 hét múlva, június 14-én, míg a második kijuttatásra ezt követõen három hét után, július 5-én került sor. A kísérlet négy ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben került beállításra Komárom megyében (3. táblázat).








Az október 21-i betakarítás során mértük az elért terméstömeget, a cukortartalmat, majd a számított hektáronkénti cukorhozam alapján rangsoroltuk az egyes kezeléseket. A legjobb eredményt a 10. számú kezelés mutatja.

A táblázat adatai határozottan igazolják, hogy a kisparcellás kísérletek termésadatai közül különbségek kezeléshatásból származnak. A kezelés-hatások és a terméseredmények közötti összefüggések nagyon magas statisztikai valószínûséggel, P = 0,1% szinten igazolhatóak. Nem lehet vitatni ezt a tényt, hogy a kísérlet helyén mikroalga és fungicid kombinációkkal a 2006-os év klimatikus viszonyai között, sikeresen befolyásolhattuk a cukorrépa terméseredményeket.

A kisparcellás kísérlet terméseredményeit bemutató táblázatban látható (1. táblázat), hogy a terméseredmények rangsorának utolsó 12. helyét a kezeletlen kontroll foglalja el. Rendkívül jelentõs az a tény, hogy szignifikáns különbség van a kezeletlen kontroll és a rangsor 11. helyét elfoglaló 6. sz. kezelés között is. Ez azért következhetett be, mert a 2006-os évben a klimatikus okok miatt, általában markánsabb volt a kezelések hatása, hiszen a növények jobban rá voltak szorulva arra, hogy átsegítsük õket a szárazság és a hõség okozta stresszhelyzeteken. E feltételezésünket alátámasztja, hogy a 2005. évi 78 mm-es júliusi csapadékkal szemben, 2006. évben júliusban csak 23 mm esõ esett, a 2006. év júliusi átlaghõmérséklete 3 C°-kal haladta meg az elõzõ évit, és ugyanakkor a relatív páratartalom 11%-kal volt kevesebb, mint 2005-ben. A terméseredmények szempontjából talán a legdöntõbb hónapban, júliusban a kísérlet helyén és annak közvetlen környezetében tipikus aszályhelyzet uralkodott.

A 2006. évi rangsor elsõ helyén, a MACC-116/1997-es algának a Sferával készített kombinációja szerepel, míg a második helyet a tisztán, fungicid nélkül alkalmazott MACC-6/1997-es jelzésû alga foglalta el. A mikroalgák hormontermelését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2006-os kísérleti évben az auxint és a citokinint egyaránt tartalmazó alga és a tisztán auxin hatású alga adta a legjobb eredményeket.

Összefoglalva a sikeres cukorrépa termesztés érdekében nem hagyható ki a termesztéstechnológiából a korai – lombzáródást 2–3 héttel követõ – levélkondicionálás, amelyet legalább két alkalommal célszerû elvégezni. Ez a beavatkozás kombinálva fungicidekkel még eredményesebb lehet, mivel nagy valószínûséggel megakadályozható a vízhiány vagy gombabetegség okozta káros levélváltás, és így elkerülhetõ ennek cukortermést csökkentõ következménye.

A vizsgálatainkban használt és jó eredményeket produkáló mikroalgák hozzáférhetõségét a 2008-as esztendõben biztosítani kívánjuk, mégpedig jelenlegi ismereteink szerint versenyképes, egyáltalán nem túl magas áron.