Milyen szempontoknak kell megfelelnie a modern tõgyfertõtlenítõ készítményeknek?

A tõgytörlõ eszközök, a fejõk keze, és a fejõkelyhek érintkeznek a tõgy bõrfelületeivel, és hatékony fertõtlenítés hiányában nagy mennyiségû kórokozót vihetnek át az egyik tehénrõl a másikra. Ezért a fejés után használatos készítmények elõtt még a fejés elõtti tõgybimbó fertõtlenítésrõl is szeretnék írni.

A hatékony fertõtlenítést sok tényezõ befolyásolja. Tudnunk kell, hogy a fertõtlenítés sosem jelenti a mikroorganizmusok 100%-os elpusztítását, nem azonos a sterilizálással. Törekednünk kell tehát arra, hogy a valószínûleg sok baktériumot ürítõ tõgygyulladásos egyedeket (klinikai vizsgálat, istálló próbák, megfelelõ nyilvántartás stb.) elkülönítsük, és fejésük után ne következzen egészséges állatokkal való érintkezés. Ennek azért is van nagy jelentõsége, mert Magyarországon egy átlagos nagyüzemi tehenészetben az állomány 5–10%-a klinikai tünetekben megnyilvánuló tõgygyulladással rendelkezik, a szubklinikai tõgygyulladások aránya pedig 30–40%-os! Az ebbõl adódó gazdasági veszteség (tejhozam csökkenés, a tej minõségének romlása, selejtezések stb.) pedig egy 500-as tehenészetben elérheti az évi 12 millió Ft-ot is (Dr. Ózsvári, 2006)!

Szintén túl nehéz feladat elé állítjuk a fertõtlenítõ szereket, ha egyszer használatos tõgytörlõ papír helyett rongyokat használunk, amelyek olyan búvóhelyeket biztosítanak a kórokozóknak, hogy sem fertõtlenítés, sem magas hõmérsékleten való mosás nem képes elpusztítani õket (Dr. Markus Gabriella vizsgálatai alapján).

Az is gyakran feledésbe merül, hogy a fertõtlenítõ szerek mindig csak egy bizonyos idõn belül, meghatározott mennyiségû kórokozót képesek elpusztítani, és a már használt oldatot folyamatosan cserélni kell.

A fejés elõtti fertõtlenítõ szereknél különleges feladat, hogy igen rövid idõ alatt kell hatniuk, a tõgy elõkészítése után 30–40 másodperccel fel kell már helyezni a fejõgépeket. Az azonnali hatás biztosítása mellett jó azért, ha van egy hosszabban ható komponens is, ez a fejõkehelybõl történõ bõrfertõzéseknek is bizonyos mértékig ellenállhat.

Hasonló feladatra vizsgálták kórházi orvosok kézfertõtlenítõ szereit is (Hugonnet, S. 2000), ahol az azonnali hatásra a propanol, a hosszabb behatásra a biguanid (klór-hexidin) hatóanyagot találták a leghatékonyabbnak. Semmelweis találmánya, a klóros vízzel való kézmosás a klór bõrszárító és irritáló hatása miatt ma már nem gyakorlat. Sõt, a kiszáradt, kirepedezett, a természetes ellenálló képességét elvesztõ bõr maga is a kórokozók búvóhelyévé válhat (Staphylococcus aureus!).

A tõgy bõre – akárcsak az ember kezén lévõ bõr – érzékeny a durva kémiai behatásokkal szemben. Az ember esetében 10–45% lehet az ún. kontakt bõrgyulladások gyakorisága, amennyiben csak alap vegyszereket használnak a bõr fertõtlenítésére. Ennek arányát közel a nullához lehet csökkenteni, ha a bõrt kevésbé irritáló szereket (lásd propanol és biguanid) tartalmazó, és jó minõségû bõrvédõ anyagokkal ellátott készítményeket használunk.

Az ANTI-GERM® cég ezért az „Orlin Germicidal” nevû kézfertõtlenítõjén kívül a „Pratic” nevû fejés elõtti tõgybimbó fertõtlenítõjében is éppen ezeket a ható- és segédanyagokat alkalmazza.

A termék mindezen kívül tenzideket is tartalmaz, amelyek lehetõvé teszik a szennyezõdések könnyû eltávolítását a tõgybimbó bõrérõl, feleslegessé téve a túl sok víz használatát, vagy a durva mechanikai dörzsölést. Habosítva pedig rendkívül gazdaságos, tehenenként csupán 2 g felhasználásával számolhatunk. Az ANTI-GERM® Steripis szintén fejés elõtti tõgybimbó fertõtlenítõ, gazdaságosan habosítható, elsõsorban a Gram + baktériumok elõfordulásakor ajánlják.

Amennyiben Prototeca fertõzés van az állományban, jódos elõfertõtlenítésre is van lehetõség az ANTI-GERM® Iodogal 80 segítségével. A bõrvédõ segédanyagok ezekben is megvannak, a tõgy bõrét selymessé és puhává teszik.

A tõgyfertõtlenítõ szerek többségét a fejés utáni használatra gyártják. Itt a fõ szempont az, hogy a fejés után még 1–2 óráig nyitva lévõ tõgybimbó csatornát lezárja, és a környezetbõl történõ fertõzõdéseket megakadályozza. Miért van akkor egy gyártónak akár 5–6 féle különbözõ nevû és színû utófertõtlenítõje?

Az ok, hogy különbözõ követelmények jelenhetnek meg a hatóanyag és az alkalmazott segédanyagok vonatkozásában.

Hatóanyagok alapján itt is az alkohol (propanol) alapú szerek a modernebbek, mert ezeknél biztosítható legkönnyebben a bõr védelme a saját védelmi rendszer felborítása nélkül. (ANTI-GERM® Integral és ANTI-GERM® Green Dipp). Ne felejtsük el, hogy egy száraz, repedezett bõr a különbözõ patogén csíráknak könnyû megtelepedést, megbújási lehetõséget, és jó szaporodási feltételeket biztosít. A mikrobiológiai hatásvizsgálatokat a következõ tesztcsírákkal végezték: Staphylococcus aureus, Pseudomonas aeruginosa, E. Coli, Proteus mirabilis, Streptococcus faecium, és Candida albicans. 10 perc alatt fehérjeterheléssel együtt is mindegyiket elpusztítják. Mégpedig oly módon, hogy ezek a tõgyfertõtlenítõ készítmények csak az élelmiszeriparban is alkalmazható segédanyagokat tartalmaznak. Természetesen néha szükség lehet halogén tartalmú szerek használatára is, mint az ANTI-GERM® Mamogel és az ANTI-GERM® Iofilm. Ezeknek még szélesebb a hatásspektruma, viszont az itt is használt bõrvédõ anyagok ellenére nagyobb %-ban okozhatnak kontakt dermatitiszt mind a tõgy bõrén, mind pedig esetleg a fejõk kezén.

Utófertõtlenítõként nálunk a filmképzõ készítményeket részesítik elõnyben, hogy nehéz higiéniai körülmények között mechanikailag is védelmet adjon. A fent említett négy készítmény mindegyik filmet képez.

Az is érthetõ követelmény, hogy a bemártást követõen ne csepegjenek, minél kevesebb legyen a veszteség. Viszont könnyen belátható, hogy az erõsebb filmet képezõ, sûrûbb, ezért nem csepegõ szerekbõl általában több fogy. Hogy kinek, hol, melyik szempont a fontosabb, azok szerint is válogathatnak a felhasználók a különbözõ szerek között.

Az ellenõrizhetõséget a termékek jól látható, és a tõgy bõrén sokáig megmaradó színe biztosítja. Kevésbé qualifikált, és nem kellõen ellenõrzött fejõ személyzet esetén elõnyös, hogy ezek a készítmények mind egy komponensûek, nem kell különbözõ arányban összekevergetni õket. Ellenkezõ esetben elõfordulhat, hogy éppen a fertõtlenítõ hatást biztosító komponens marad ki.

Dr. Sághy Tibor állatorvos,

értékesítési és technológiai menedzser, Anti-Germ Austria