Környezetkímélõ növényvédelmi eljárások az almamoly ellen

Védekezés ivari feromonos légtértelítéssel

Nem biológiai növényvédelem, csupán biológiai hatású, környezetkímélõ eljárás. Világviszonylatban sokfelé elterjedt módszer, fõként gyümölcsmolyok ellen alkalmazzák. A módszer azon az egyszerû tényen alapszik, hogy a nõstény lepkék által kibocsájtott ivari csalogató (szex-feromon) hatására keresik fel a hím lepkék a nõstényeket párosodás céljából. Szintetikusan elõállított ivari feromon analóggal ugyanezt a reakciót lehet kiváltani. Némi „túladagolással” az is elérhetõ, hogy a természetes úton (nõstény lepkék által) kibocsájtott feromon vonzó hatását elfedi a szintetikus anyag. Így a hímek a nõstények helyett a szintetikus feromont követik, és mivel az ilyenkor mindenütt jelen van a légtérben, a nõstényekre sem akadnak rá. E turpisságon alapuló eljárás a rovarok ivari feromonos csapdázása is, mely a hatékony kémiai védekezéshez, alapvetõen szükséges idõzítéshez nyújt információt a szakembernek. Mivel a feromonok fajspecifikusak a feromonos csapdák kiértékeléséhez különösebb rovarismeret sem szükséges. Ahogy szokták mondani a csapda tudja a dolgát. Az ivari légtértelítés is ezen az elven mûködik, a hímek orientáció zavarát ebben az esetben védekezésre használják. A szintetikus feromon anyagot olyan sûrûséggel helyezik ki a gyümölcsösben, hogy a feromon annak minden szegletében állandóan magas koncentrációban jelen van. Az így elõidézett tájékozódási zavar eredményeként az utódnemzés elmarad, így az adott faj kártétele nem következik be. E módszer gyakorlati alkalmazása kiváló lehetõséget nyújt az almamoly elleni környezetkímélõ növényvédelemre, és szermaradék-mentes termék (alma) termesztésére. A légtértelítést a Világ számos pontján eredményesen használják. Fejér megyében 2005-ben eredményes engedélyezési vizsgálatokat folytattunk a japán Shin Etsu Chemical Co Ltd. gyártmányú Isomate CLR feromon tartalmú diszpenzerekkel. A diszpenzerek az almamoly (Cydia pomonella) mellett az almailonca (Adoxophyes orana) és a ligeti sodrómoly (Pandemis heparana) ivari feromonjait is tartalmazta. Így a védekezések mindhárom kártevõ elleni együttes hatást biztosítottak. A vizsgálatokat a Fejér megyei Móron végeztük. A területkiválasztásnál ügyelnünk kellett az ismétlésenkénti parcella méretre, (min. 5 ha), a kezeletlen kontroll, standard kontroll (integrált védelemben részesített terület) megfelelõ irányú kijelölésére az uralkodó szélirány szempontjából, és a parcellák egymástól való izolációs távolságára (min. 100 m). A diszpenzereket a gyümölcsmolyok rajzása elõtt helyeztük ki, az almakártevõk (almamoly, almailonca, ligeti sodrómoly) esetében 1000 db/ha mennyiségben. A csõszerûen megnyúlt (feromont tartalmazó) diszpenzerek a kártevõk rajzási szintjében, egyenletes eloszlásban lettek az ágvégekre tekerve. A parcellák szélsõ, 2-2 sorába 1,5-szeres mennyiségû diszpenzert tettünk. A molyok rajzását a kontroll és légtértelítéses területen egyaránt Csalamon típusú szex-feromon csapdákkal figyeltük meg. A gyümölcsök fertõzöttségét nemzedékenként értékeltük, a kártétel és az élõ hernyók számbavételével. A hatékonyságot az Abbott képlet segítségével számítottuk ki. Megállapítottuk, hogy ez a légtértelítéses módszer az almamoly ellen hatékony volt, a hatékonyság meghaladta az integrált védelemben részesített területen tapasztalt 80–85% feletti hatékonyságot. A légtértelítéses területen mûködõ szex-feromon csapdák gyakorlatilag alig fogtak almamolyt, almailoncát és ligeti sodrómolyt. Ezzel szemben a kezeletlen kontroll területen a fogások jelentõsek voltak. Ezért ez a környezetkímélõ védekezési módszer az almamoly, almailonca és a ligeti sodrómoly elleni együttes védekezésre almában Magyarországon is bevezetésre kerülhet.



Védekezés almamoly patogén víruspreparátummal

Régóta ismert, hogy a rovarokat megbetegítõ microszervezetek (gombák, baktériumok, vírusok) populációszabályozó szerepe rendkívül fontos a természetben. Jelentõségük a járványszerû fellépésükben és a speciális (egy-egy életforma csoportot, vagy csak néhány fajt érintõ) hatásukban rejlik. Ezért magától értetõdõ, hogy e mikroszervezeteket a biológiai védekezésben is jó hatásfokkal lehet alkalmazni. Fejér megyében (Agárdon), 2006-ban a Madex elnevezésû, granulózis vírust tartalmazó készítmény almamoly elleni hatását vizsgáltuk. E módszer a biológiai növényvédelem területére tartozik, számos országban már évek óta alkalmazzák a környezetkímélõ, almavédelmi technológiákban. Az agárdi almakísérletben négy ismétlésben, két dózisban vizsgáltuk a granulózus vírus hatását. A kezelések (permetezések) 8–10 naponkénti ismétlésben, május közepétõl július közepéig tartottak, összesen nyolc idõpontban kezeltük az almát. A hatás értékelése minden második kezelés után 10×100 termés vizsgálatával történt. A hatást az élõ hernyókat tartalmazó almák száma alapján bíráltuk el, hatékonyságot Abbott képlet segítségével számítottunk. Az értékelések kiváló hatékonyságot mutattak. A Madex mindkét dózisa (0,075 l/ha és 0,1 l/ha) 100%-os hatékonyságot nyújtott július 5-ig. Miután a nyolcadik kezelést követõen, újabb kezelésre már nem került sor, a hatékonyság (a július 26-i értékeléskor) 70–72%-osra csökkent. Mivel a Madex granulózus víruspreparátummal kiválóan lehet almamoly ellen védekezni, azt engedélyezésre javasoltuk. Így az almamoly elleni környezetkímélõ védekezési lehetõségek száma tovább bõvülhet.

Amennyiben az ismertetett almamoly elleni védekezési lehetõségek (légtértelítés, granulózus vírus alkalmazása) elterjednek Magyarországon, újabb lépést teszünk a szermaradék mentes almatermesztés irányába. Mindkét módszer eredményesen alkalmazható az ökológiai és az integrált almatermesztésben.