Növényvédelmi helyzetkép és elõrejelzés májusra

Március elejére a talajok felsõ 50 cm-es rétege a hasznos vízkapacitás 60–80%-os mértékéig telítõdött vízzel. Természetesen tájegységenként eltérõ képet láthatunk. Március elsõ felében, egészen 19-ig egyre melegedõ, napsütéses tavaszt hozott az idõjárás. Ezt követõen viszont erõteljes lehûlés következett, csapadékosság, változékonyság lett a jellemzõ. Az idõjárás elõrejelzés egészen március végéig ezt valószínûsíti. Március elsõ napjaiban megjelentek a repceszár-ormányos és a repcefénybogár telelõ imágói. A hûvös, csapadékos idõben kevésbé mozogtak, de a következõ heti erõteljes felmelegedés hatására megkezdték a betelepedést a repcetáblákra. A védekezést a bimbók károsításának megelõzésére kell idõzíteni. A repceállományok elég vegyes képet mutatnak, több helyen egyenetlen a növények fejlettsége, a táblák hiányosak, viszont a tél nagyobb kárt nem tett a növényekben. A fejlettebb állományoknál már március második dekádjában megkezdõdött a szár növekedése, s a bimbókat is lehetett látni. Március második felében délen és meleg fekvésben megkezdõdött a virágzás. A betegségek tekintetében is elég változatos a kép, több helyen megjelentek a repce lisztharmat tünetei, egyelõre a védekezés nem indokolt, de a betegség megfigyelése mindenképpen indokolt. A fómás levélfoltosság és szárrák már az õszön megjelent. A kártevõk korai megjelenése és károsítása erõsíti a betegség terjedését, ugyanakkor egy erõteljes felmelegedés visszafogja a fertõzéseket. Kevés helyen, és csak tüneti szinten lehet látni az alternáriás foltosság tüneteit. Ez tipikusan a becõt károsító betegség szokott lenni, s az utóbbi években nem okozott gondot. Ennek ellenére figyelni kell rá, mert a szárazodó, meleg idõjárás kedvezõ számára, s felszaporodhat. Mindezekbõl látszik, hogy az idõjárás meghatározó lesz a következõ idõszakban.

A kalászosok alapvetõen jól teleltek, a kései vetésû õszi búzák is kikeltek, s lassan utolérik a korábbi állományokat. Március végén a bokrosodási állapot a jellemzõ, de délen, illetve a korábbi vetéseknél már március második felében megkezdõdött a szárbaszökkenés, ezeknél az állományoknál már ekkor tapintható volt az elsõ nódusz. A betegségek közül már õsszel megjelent a lisztharmat, s gyakorlatilag ott telelt az alsó leveleken. Változatos a kép, van, ahol alig lehet tünetet találni, máshol viszont az állománynak közel fele fertõzött. A tavaszi kedvezõ idõjárás a bokrosodó állományokban a fertõzést tovább fokozza, ezért korai védekezésre kell felkészülni. Kevésbé erõs fertõzést okozott, de sok helyen megtalálható a helmintospóriumos levélfoltosság. Hûvös, csapadékos viszonyok mellett a betegség terjedésére kell számítani. Március második felében megkezdõdtek a gyomirtások, de az utolsó dekád változékony idõjárása akadályozta a munka folyamatos végzését. A búza gyors fejlõdése viszont sietteti a munkát. Március közepén megjelentek a levéltetvek a növényeken, megkezdõdött a kisebb kolóniák képzése. Pár nap elteltével a vetésfehérítõ bogarak is elõjöttek a telelésbõl, s keresik a kalászos táblákat. A két kártevõ aktivitását csökkentette a 19-tõl érkezett lehûlés, ennek ellenére figyelni kell felszaporodásukra. Az õszi árpa táblák lassan zöldülnek, még mindig látható a sárgulás. A betegségek az õszi búzához hasonlóan alakulnak. Jól telelt a mezei pocok, s egyre inkább mozog, telepszik be a kalászosokba. Már az õszön erõs fertõzöttséget okozott a lucerna-

táblákon, emiatt több helyen megkezdték a védekezéseket. Március elsõ felében megkezdõdött a vetõágy készítés, minden körülmény kedvezõen alakult ehhez. A korai vetésû magvak idõben talajba kerültek. Az elvetett magvak csirázását, a növények korai fejlõdését az imágó alakban telelõ bogarak, tipikusan a barkók korai elõjövetele veszélyezteti. A telelés során nem csökkent lényegesen állományuk, a tavasz pedig segíti korai megjelenésüket. Az elmúlt években nem okoztak komolyabb kárt, de helyi felszaporodásuk elõidézhet veszélyhelyzetet, tehát megfigyelésük indokolt. A kalászosoknál tapasztalt korai levéltetû fertõzés jelzi, hogy a többi kultúránál is hasonló helyzet alakulhat ki.

A gyümölcsösöknél jól érzékelhetõ, hogy a vegetáció közel egy hónappal elõbbre tart a szokásosnál. A mandula március utolsó dekádjára elkezdte hullatni sziromleveleit, tehát a virágzás a vége felé közeledett. A kajszibarack csak egy kicsit maradt le, március 20-a tájékán általánosan teljes virágzásban volt. Sajnos az ekkor érkezett hûvös, csapadékos idõjárásnak több negatív hatása is lesz. A virágzás ilyen körülmények között elhúzódik, a növények hosszabb ideig lesznek ebben az érzékeny állapotban. A méhek az esõs idõben kevésbé látogatják fáinkat, várhatóan rosszabb lesz a kötõdés. A legnagyobb gondot mégis a monília fertõzésének veszélye jelenti. Ott, ahol a megfelelõ védekezések megelõzõ jelleggel nem történtek meg (lemosó permetezés, célzott monília elleni kezelés a pirosbimbó-virágzás kezdeti állapotában) súlyos fertõzések várhatók, ami a virágok pusztítása mellett a fás részek károsodását is okozza. Kicsit jobb a helyzet az õszibarack ültetvényeknél, itt a virágzás március utolsó dekádjában még csak délen kezdõdött meg. A hûvös idõjárás tovább lassítja a fejlõdést, tehát a fenológiai állapot közelít az idõszaknak megfelelõhöz. Ennek ellenére a monília fertõzése ennél a kultúránál is veszélyeztet, a védekezéseket nem lehet elhagyni. Az õszibarack levélkezdeményei, kis levelei már megjelentek, s március harmadik dekádjának idõjárása kimondottan kedvezett a tafrinás levélfodrosodás fertõzésének. A tavalyi komoly károkat okozó, járványos fellépés után többszöri kezelésre kell felkészülni. A cseresznye és meggy virágzása április elején várható, a meggy kimondottan érzékeny a monília fertõzésére, a célzott kezelést itt is idõben el kell végezni. A csonthéjasok rendszeres kártevõi a levéltetvek, mindegyiknek van „saját” levéltetû faja. Más kultúrán már március közepétõl megfigyelhetõ volt a levéltetvek szaporodása, ezeken a fákon is hamarosan megjelennek. Az áprilisi idõjárás erõsen befolyásolja a felszaporodás gyorsaságát és mértékét, de arra kell készülni, hogy az induló populáció népes lesz. Az almafák március harmadik dekádjában érték el a rügypattanást, korai egérfüles állapotot. A termelõk ekkorra végezték el az olajos lemosó permetezést, amit néhány nap eltéréssel (amikor az idõjárás engedte) követett a rezes kezelés. A fõ gond várhatóan az idén is varasodás lesz, a kórokozó telelõ képletei nem károsodtak a tél folyamán. Az aszkospórák képzõdése korán megkezdõdött, március végére a kórokozó készen állt a korai fertõzésekre. Az aszkospóra szóródás várhatóan március utolsó napjaiban, április elején kezdõdik meg. Ehhez egy csapadékos nap és azt követõen felmelegedés szükséges. Várhatóan már április közepén tömegesen jelennek meg a fertõzõ képletek. Ennek megfelelõen április elejétõl folyamatosan figyelni kell az idõjárás alakulását, s a kórokozó fertõzésének kedvezõ körülmények között a védekezéseket el kell kezdeni.