MENÜ

A búza levéltrágyázásának fontossága

Oldalszám: 19
2014.04.23.

Az idei tavasz elég száraz volt. A fejtrágyaként kijuttatott szilárd nitrogén mûtrágyák csak igen kis mértékben hasznosultak, mert nem volt csapadék, hogy segítse az oldódást és a gyökérzónába történõ bejutást.

A száraz talajon a szilárd nitrogén nagy része gáznemûvé válik és elillan a levegõbe. Természetesen nem csak a nitrogént nem tudják felvenni a növények, hanem az egyéb tápanyagokat sem. A búza termesztésében különösen nagy szerepe van az egyes mikroelemeknek, így elsõsorban a réznek. Ez a mikroelem azért nagyon fontos a növény életében, mert a termés mennyiségét is és a termés minõségét is alapvetõen befolyásolja.



A réz hiányának látható tünete a kalászok csúcsának kifehéredése és hiányos megtermékenyülése, valamint a zászlós levél csúcsának száradása. A kalászok felsõ 2–3 padkájának hiányos megtermékenyülése önmagában 400–450 kg terméskiesést okoz hektáronként. Már ennek megelõzése is gazdaságossá teszi a levéltrágyázást. A réz másik nagyon fontos szerepe a nitrogénnel együtt, a fehérje képzésében van. A malmi I. termésminõség eléréséhez egy jó termésátlag mellett (6 t szem + a hozzá tartozó szalma) általában 400–600 g/ha rezet célszerû levéltrágyázás formájában a növényzetre juttatni. Hazánk talajai nem tudnak kellõ mennyiségû rezet szolgáltatni a nagyobb termésekhez. Ha a zászlós levél csúcsa barnul, majd elszárad, bizonyosan rézhiányban szenved a búza. Ekkor még megelõzhetõ a nagyobb baj, mert a szemképzõdéshez és a sütõipari érték biztosításához még kiadható a szükséges réz hatóanyag.

A levéltrágyaként szerves kötésben kijuttatott tápanyagok órákon belül a növény rendelkezésére állnak, ezért a levéltrágya formájában kiadott tápanyag tízszer hatékonyabb, mint az, amelyet a talajra juttatunk ki (nincs lekötõdés, illetve kimosódás a talajban). Ez csak a szerves kötésben kiadott tápanyagokra érvényes! A DAMISOL levéltrágyák szerves – amino- és citokelát komplex formában tartalmazzák hatóanyagaikat. Ez a kötésmód lehetõvé teszi azt, hogy a növények gyorsan, több aminósavat tudjanak képezni, tehát a DAMISOL levéltrágyák biokatalizátorként hatnak a növényekre.

A szervetlen kötésben kiadott „sók” levélen keresztüli felvétele nagyon sok energiát igényel a növénytõl.

Elõször is a növénynek komplexképzõt kell képeznie, majd azt a levélen keresztül kibocsátania ahhoz, hogy fel tudja venni a számára fontos mikroelemet. Ez a folyamat több napig (7–10) is eltarthat. Addig a kiadott szervetlen só formájú tápelem a növekedést és a fejlõdést nem serkenti, hanem éppen ellenkezõleg, azt csökkenti!

Nagyon jól bizonyítja a DAMISOL levéltrágyák kiváló hatását az is, hogy a korszerû, igen nagy hatékonyságú gombaölõ szerekkel keverve, zászlós leveles stádiumban kijuttatva „szinergista” hatásnak is értékelhetõ eredményt mutatnak, és pont a felsõ levélemeletek maradnak fertõzésmentesek. Ezek a levelek biztosítják az érés folyamán a megfelelõ asszimilálást. Ezek segítségével lesz kitelt a búzaszem, képzõdik megfelelõ mennyiségû és minõségû sikér.

A levéltrágyázásnak két idõpontja lehetséges: a gyomirtással egy menetben, vagy a kalászhányás idején. A gyomirtás idején kiadott réz domináns készítményeink elõsegítik azt, hogy kialakuljon a helyes réz: nitrogén arány a szárbaszökkenés idejére. Ez azért fontos, mert így az elsõ ízköz normális hosszúságú lesz, így lényegesen kisebb lesz a megdõlés veszélye. A kivánatos a 8 cm hosszú elsõ ízköz.

A levéltrágyázás másik – és minden bizonnyal a fontosabb – idõpontja a kalászhányás idején van. Ebben a fejlettségi állapotban segítik a DAMISOL levéltrágyák a gombaölõ szerek hatását, és biztosítják a növény számára a szükséges nitrogént és mikroelemeket.

Az eddigi csapadékhiány és az elõrejelzések szerinti várhatóan forró nyár nem lesz kedvezõ a gabonafélék fejlõdésének. A kalászhányás idején, vagy akár a tejesérés kezdetén kiadott összetett hatóanyagú levéltrágya – mint pl. a magas nitrogéntartalmú DAMISOL KALÁSZOS – nagymértékben segíti a megfelelõ mennyiségû és minõségû termés kialakulását. Ebben az idõben a búza nitrogénigénye 2 kg/ha naponta. A tavaszi fejtrágyaként kiadott nitrogén már régen lebomlott, illetve azt már a növény felvette és beépítette. Ha nem végez a termelõ második nitrogén fejtrágyázást is, akkor csak a levéltrágyázás formájában kiadott nitrogén lehet a növény tápanyagforrása. A száraz, meleg idõjárásban levéltrágyázás nélkül a szemek könnyen megszorulnak. A szorult szem azon kívül, hogy lényegesen kisebb súlyú, még gyengébb minõséget is eredményez. A mai viszonyok között pedig már csak a jó minõségû, megfelelõ sikértartalmú és sütõipari értékû termés értékesíthetõ.

A virágzáskor, vagy még késõbb kiadott 8–10 l/ha Damisol Kalászos 2–2,5 t többletterméssel, és kiváló minõséggel hálálja meg a gazda gondosságát. (Összetétele: 180 g nitrogén, 20 g kálium, 10 g réz, 5 g mangán, 5 g cink, 2 g vas, 2 g bór, 0,05 g molibdén literenként.)

A levéltrágya kiemelkedõ hatását a búza igényének megfelelõ összetétel biztosítja. A Damisol Kalászos kijuttatásakor a levélen keresztül felvett tápelemek – még különösen száraz idõjárás esetén is – biztosítják azt, hogy a búza még 2 hétig zöld maradjon, ne szoruljanak meg a szemek, tehát értékmentést biztosít.

Összegezve, a búza levéltrágyázása hazánkban mindig gazdaságos agrotechnikai elem, különösen akkor, ha nem elégszünk meg az alacsony termésátlagokkal és a gyengébb minõségû terméssel.



Ladányi Péter ügyvezetõ igazgató,

Damisol Kft. Albertirsa