Arató-cséplõ gépekrõl búzabetakarítás elõtt

A gépek mind gyártástechnológiai, mind konstrukciós szempontból a csúcstechnológiát képviselik. A felhasználói oldalról használatuk és alkalmazásuk pedig meghatározhatja a betakarított gabona minõségét és mennyiségét is, vagyis a gabonatermesztés jövedelmezhetõségét. Éppen ezért a mezõgépgyártók is érzékelik az arató-cséplõ gépek szerepét, ill. a vonatkozó igényeket és folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat.

Ennek eredményeként a mai korszerû arató-cséplõ gépekben megtestesül a konstruktõrök gyártás- és gyártmányfejlesztésre vonatkozó elképzelésük, munkájuk, innovációjuk. A gyártmányfejlesztés újabb és újabb konstrukciós megoldásban, újabb típusokban, a mûszaki-technológiai paraméterek javításában, a gyártásfejlesztésben, a megbízhatóság és az élettartam növelésére egyre korszerûbb gyártó gépsorokat, megmunkáló és hegesztõ automatákat, felületkezelõ- és festõ eljárásokat, és nem utolsó sorban egyre jobb minõségû szerkezeti anyagokat alkalmaznak. Mindezek mellett a komplett szerelési egységeket is egyre nagyobb mennyiségben építik be, tehát a beszállítók is egyre nagyobb szerepet kapnak a gyártási folyamatban. Ez a helyzet a minõségbiztosítási rendszer és végellenõrzés szigorítását is eredményezi. Tehát a mai arató-cséplõ gépek kiforrott és jól kidolgozott konstrukciók. Az arató-cséplõ gépek között ma az egyszerû szerkezetû kis teljesítményû gépektõl a GPS vezérlésû, terhelésszabályozóval szerelt, nagy áteresztõképességû gépig számos konstrukciós változatú és felszereltségû gép található. Az arató-cséplõ gépek kialakítását az 1. ábra szemlélteti.

A mai gazdálkodási formák változatos üzemeltetési feltételeket biztosítanak az arató-cséplõ gépek vonatkozásában. A kisebb teljesítményû, 4–9 kg/s-os áteresztõképességgel dolgozó arató-cséplõ gépek megfelelõ feltételekkel 100–400 ha termõterületen már jól kihasználhatóak. A különbözõ konstrukciójú gépekkel 5%-os lejtõhatárig – megfelelõ kiegészítõ berendezést alkalmazva – a kombájnos betakarításra alkalmas növények learathatóak. A nagy hozamok, valamint a nagy termõterületek esetén a betakarítás idõszakát, a beltartalmi veszteségek minimalizálása céljából, a lehetõ legrövidebbre kell választani. Ezért elõnyösen használhatóak a hagyományos, nagy teljesítményû, 12–14 kg/s áteresztõképességû, tangenciális cséplõszerkezettel szerelt, 5–6 szalmarázó-ládás gépek. Amennyiben a szalmát nem takarítják be, ezen gépek szalmaszecskázós változatai, vagy a 19–21 kg/s áteresztõképességû rotoros változatok használata ajánlott. A szemtörésre érzékenyebb növények betakarítására, pl. a vetõmag-

termesztésben is az axiáldobos cséplõszerkezetû gépek használhatók (2. ábra). A nagyobb teljesítménykategóriában számos gyártó megjelent a keresztben elhelyezett cséplõszerkezettel és rotoros szalmaleválasztású gépekkel (3. ábra), mely változatok különösen õszi búza betakarításban – a szalmarázós gépekhez képest – nagyobb áteresztõképességgel, vagyis tömegteljesítménnyel dolgoznak, a szalma igénybevétele azonban jelentõsen megnõ. Tehát kompromisszumok nélkül ott használhatók, ahol a szalmát nem használják fel.

Az arató-cséplõ gépek kiválasztásánál a termõterület nagyságát, tagoltságát, domborzatát az üzemeltetés körülményeit (pl. bérvállalkozás) fontos szempontként kell figyelembe venni. A nagy

teljesítményû gépek többsége rendelkezik a gép üzemeltetési adatait kijelzõ fedélzeti számítógéppel és megrendelhetõk GPS rendszerrel is. Abban az esetben, ha a szalmát nem kívánjuk betakarítani, szinte valamennyi géphez kapható szalmaszecskázó és egyes típusokhoz pelyvaterítõ is. Néhány nagy teljesítményû arató-cséplõ gép fontosabb jellemzõit a táblázatban foglaltuk össze.

A táblázatban néhány, az ismertetett konstrukcióra jellemzõ arató-cséplõ gép vizsgálati eredményeit tartalmazza. Látható egyébként az adatokból, hogy az azonos szerkezetû gépek közel azonos áteresztõképességgel jellemezhetõk. Kalászos gabona, illetve õszi búza betakarításban a gépek áteresztõképességét a szalma-szem keverékbõl történõ szemkiválasztás hatékonysága korlátozza. A hagyományos, szalmarázós gépek esetében a veszteség eleinte kismértékben, majd a szalmarázók tisztítási hatékonyságának határán meredeken emelkedik. A rotoros szalma-leválasztású gépek esetében ez a görbe laposabb, elnyújtottabb lesz. Az axiáldobos gépek esetén is hasonlóan alakul ez a görbe.

Az arató-cséplõ gépek üzemeltetési jellemzõit mindig a betakarítandó növény, jelen esetben a kalászos gabonák terméshozamához kell igazítani. A gépek 1,5% szemveszteség melletti áteresztõképességének kihasználását a megfelelõ munkaszélességû vágóasztalok alkalmazásával és a munkasebesség beállításával tudjuk elérni. A munkasebesség növelésével azonban számolnunk kell a hajtóanyag-felhasználás abszolút és fajlagos értékeinek növekedésével.

A gabona-betakarítási szezon kezdete elõtt a legfontosabb karbantartási, beállítási feladatok elvégzésére már csak a május-, június hónapok állnak rendelkezésre. A karbantartási feladatok elvégzése mellett nagy hangsúlyt kell fektetni, és kiemelt figyelmet kell szentelni az arató-cséplõ gépek helyes beállítására, hogy az aratás során a lehetõ legnagyobb betakarítási teljesítményt érjük el, a legoptimálisabb hajtóanyag-felhasználás és munkaminõségi mutatók elérése mellett. A betakarított terményre vonatkozó munkaminõség alatt a szemtörés- és szemtisztaság értékeket kell érteni, amelyek a gabonák malmi átvételekor a fontos kritériumok közé tartozik. A beállítási értékek jelentõsen függhetnek a konstrukciós kialakítástól is. A beállításnál figyelembe kell venni a gabona fajtáját, a fizikai jellemzõit, szem-szár arányát, magasságát, hozamát stb. A betakarítandó növények tulajdonságainak figyelembevételével a beállításokat csak a kezelési utasítás elõírásai szerint és üzemi próbákkal tudjuk elvégezni. A mai modern kombájnokban a hosszirányú talajkövetés mellett megtalálhatóak a keresztirányú talajkövetést irányító automatikák is (4. ábra).

 A motolla helyzetét mindig a növény magasságához kell állítani úgy, hogy a terelõ lécei a kalász alatt érintsék a betakarítandó növény szárát, fordulatszámát pedig a mindenkori sebességhez kell igazítani, ezzel elkerülve a növény feltekeredését, ill. a kalász gép elõtti kicséplését. A mag méreteinek megfelelõen állítsuk be a cséplõrést és a cséplõdob-dobkosár közötti távolságot. Fontos a cséplõdob fordulatszámát is beállítani a megfelelõ értékre a betakarítandó gabonafajtának megfelelõen. Fontos jellemzõk még a szem-szalma arány, a nedvességtartalom és a fajta csépelhetõsége. A haladási sebességet az adott fajta hozama dönti el, amelyet úgy kell megválasztani, hogy az 1,5%-os veszteség-

szint tartása mellett a maximális áteresztõképesség közelében üzemeljen az arató-cséplõ gépünk a megfelelõ teljesítmény- és energetikai mutatók elérése érdekében. A mai kombájnok rendelkeznek fedélzeti szemveszteség jelzõvel, azonban fontos, hogy a betakarítási körülmények (nedvességtartalom, fajta stb.) változásakor mindig újrakalibráljuk õket. A tisztító rosták és a szelelõ ventilátor beállításánál fontos találni egy olyan optimális munkapontot, ahol a szemtisztaság értékek mellett a veszteség értékek is megfelelõek.

A betakarító gépek tömegteljesítménye csak megfelelõ kiszolgálás mellett használható ki, vagyis a szem szállítását pontosan meg kell szervezni. Az arató-cséplõ gépek tömegteljesítményének megfelelõ szállítókapacitást kell biztosítani. A szállítókapacitás biztosítása egyes gépüzemeltetés mellett csere-pótkocsik alkalmazásával az esetek többségében megoldható. A gépcsoportban üzemeltetett arató-cséplõ gépek esetében az összesített betakarítási teljesítményeket kell figyelembe venni és ehhez kell a szállítógép darabszámot meghatározni. Erre szolgálnak a betakarítási és szállítási nomogramok. A szállítási munkák szervezésénél figyelemmel kell lenni a szállító eszközök terepjáró képességére, a szállítási távolságokra. Nagy szállítási távolság esetén, és két-három arató-cséplõ gép együttes üzemeltetésekor szóba jöhet a kétfázisú szállítási eljárás is (5. ábra).

Az így összeállított betakarító gépcsoport munkájára biztonságosan szervezhetõ, még nagy szállítási távolság esetén is a közúti jármûvekre alapozott bérszállítás.

Tehát az aratás gondos gépbeállítással és üzemeltetéssel végezhetõ el, azonban ez a gondosság biztosítja a veszteségek minimalizálását és hozzájárulhatnak a betakarított termény minõségének és a termelés jövedelmezhetõségének javításához.