Tavaszi vetõmaghelyzet

Ez talán erre az évre különösen is igaz, hiszen kifejezetten enyhe telünk volt, sorra dõltek meg a hõmérsékleti rekordok.

Az idõjárás kiszámíthatatlansága miatt a vetésszerkezet alakulását nehéz lenne jelen pillanatban megtippelni. Ha tovább marad a jó idõ a tavaszi vetések korábbra tolódhatnak, de amennyiben az idén mégis lesz tél és a jó idõt hirtelen lehûlés követi, teljesen át kell ütemezni a tavaszi munkálatokat. Egy hótakaró nélküli fagyos idõszak nagy károkat okozhat az õszi vetésekben. Ha a megkésett téli idõszak sokáig húzódik, akkor viszont veszélybe kerülhet a tavaszi kalászosok vetése. Ezért én sem merek határozott véleményt formálni a tavaszi vetéseket illetõen.

Ma a gazdálkodóknak információk tömege áll a rendelkezésére, ami sokszor több, mint aminek az elolvasására idõ van. Ennek ellenére szükséges, hogy a gazdálkodó ember felelevenítse korábbi tapasztalatait, illetve új ismereteket szerezzen. A mezõgazdasági termelést folyamatos kihívások érik, ugyanakkor folyamatosan új lehetõségek is nyílnak.

A következõkben az egyes növénycsoportokon végigmenve megpróbálom azokra a legfontosabb információkra irányítani a figyelmet, amelyeket a gazdálkodóknak érdemes szem elõtt tartani.

Tavaszi kalászosok

Az õszi kalászosokhoz hasonlóan a tavaszi kalászosoknál is az utóbbi években a fémzárolt vetõmag használat jelentõsen visszaesett. A vetõmagforgalom visszaesésének köszönhetõen számos szaporító gazdaság hagyott fel a tevékenységgel, vagy jelentõs mértékben csökkentette az elõállítást. A kalászos vetõmag elõállítás területe a második világháborút követõ évek szintjére esett vissza. Általánosságban elmondható, hogy vetõmaghiánytól várhatóan nem kell tartani, ha az igények a tavalyihoz hasonlóak lesznek, valamint az összes nyers termés fémzárolásra kerül. Azonban arra fel kell hívni a figyelmet, hogy a vetõmag cégek a kockázatukat csökkentve többnyire csak megrendelésre csáváznak és fémzárolnak, ezért a raktárkészletek híján érdemes a vételi szándékot idõben jelezni. Ha az igények közvetlenül a vetés elõtt jelentkeznek, akkor akár komoly vetõmaghiány is felléphet. A korábbi évek gyakorlatától eltérõen az idén arra kell számítani, hogy egyes fajták vetõmagja csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A hiány nemcsak az új, bevezetés stádiumában lévõ fajtáknál várható, hanem a nagy területen termesztett fajtáknál is jelentkezhet, fõként a késedelmes rendeléseknél.

A tavalyi év csapadékos idõjárása különösen kedvezett a fuzárium fajok fertõzésének. A külsõre egészséges szemek is lehetnek fertõzöttek, és csak alapos laboratóriumi vizsgálatok után állapítható meg a kórokozó jelenléte. Ezért fontos felhívni a figyelmet, hogy az árugabona visszavetése az idei évben különösen kockázatos lehet. A fémzárolt, csávázott vetõmag garantáltan egészséges és használatával megelõzhetõ a következõ évi fertõzés, betartva az egyéb agronómiai eljárásokat is (elõvetemény, talajmûvelés, vegyszeres növényvédelem).

A tavaszi kalászosok messze a legnagyobb területen termesztett növénye a tavaszi árpa. A tavalyi problémák után a maláta gyárak helyzete stabilizálódni látszik, ezért 130 000 ha vetésterülettel várhatóan az idén is lehet számolni. A rendelkezésre álló tavaszi árpa vetõmagkészlet ilyen alacsony sosem volt az elmúlt tíz év során, ami az elmúlt két évben rendkívüli mértékben lecsökkent szaporító területeknek köszönhetõ. Ha csírázási problémák nem lesznek és az összes nyers termés fémzárolásra kerül nem lesz vetõmaghiány, azonban nem biztos, hogy a vásárlók által igényelt fajtaösszetételt a kereskedõk minden esetben ki tudják majd elégíteni.

A tavaszi búza pár ezer hektáron termesztett növényünk. A területnagyság nagyban függ az õszi vetések sikerétõl. Az elmúlt évihez hasonló igények kielégítésére megfelelõ vetõmag áll a rendelkezésre. Ha azonban megnõ a vetéskedv, akkor nem lesz elég vetõmag. A vetõmag kereskedõk a tavalyinál nagyobb érdeklõdésrõl számoltak be.

A fémzárolt vetõmag-vásárlási hajlandóság a legdrasztikusabban a zabnál esett vissza. Ennek eredményeképpen a szaporító terület 500 ha alá csökkent. Ezért bátran kijelenthetõ, hogy zabból vetõmaghiánnyal kell számolni.

Kukorica

A kukorica a szántóföldi növénytermesztésen belül a legnagyobb területet elfoglaló növényfaj. Az elmúlt évek átlagában 1,2 millió hektáron termett kukorica. A tavalyi termésátlag némiképpen elmaradt az elmúlt két év rekordtermésétõl, azonban ahhoz képest, hogy milyen nehezen indult el a tavasz, nincs miért panaszkodni. Az országos termésátlag 7 t/ha körül mozgott, de voltak olyan megyék, ahol meghaladta a 8 t/ha értéket is. A termeléshez szükséges fajtaháttér és vetõmagszükséglet rendelkezésre áll. Tenyészidõ szerint csoportosítva 440 fajta van a nemzeti fajtajegyzékünkön. E fajtáknak a potenciális termõképessége sokkal nagyobb, mint a termelésben elért eredmények. A kínálat a vetõmag árában is differenciált, van tehát mibõl választani. A választást segítik a fajtatulajdonosok, vetõmag-forgalmazó cégek által szervezett nagyszámú fajtabemutatók is, ahol a gazdálkodó saját termelési viszonyai ismeretében választhat fajtát, illetve annak vetõmagját. A nemesítõ házak legtöbbje hibridspecifikus termesztési javaslatot nyújt, melyet növényvédelmi ajánlattal tesz teljessé.

2006-ban összesen 19 491,2 ha kukorica vetõmag-elõállító terület került szántóföldi ellenõrzésre és minõsítésre. A vetõmag- elõállítások területe 6105 ha-ral csökkent (2005-ben 25 596 ha volt). A szántóföldi ellenõrzés és minõsítés során alkalmas minõsítést kapott 19 357,9 ha. A fajták száma 277 db, átlagtermés: 2,8 t/ha, összes termés: 55 311 t, az összes fémzárolt: 84 847 t. A táblák száma: 837.

A betakarítási szezont leszámítva 2006. év idõjárása a hibridkukorica vetõmag-elõállítások tekintetében kedvezõtlenül alakult. A kései kitavaszodás hátráltatta a vetéselõkészítést, vontatottá tette a keléseket. A belvíz nagy károkat okozott szerte az országban. A kukoricanövények fejlõdése a hideg miatt késõn indult meg. A táblák a belvíz és az egyenetlen kelések miatt kiegyenlítetlenné váltak, mely miatt több hibrid elõállításánál együttvirágzási problémák is felléptek, mely jelentõs terméscsökkenéshez vezettek. A júliusi hõségben a jó megtermékenyülés érdekében elengedhetetlen volt a kellõ idõben és mennyiségben elvégzett öntözés. A júliusi hõstressz a késõbbi fajtáknál rosszabb termékenyüléshez vezettek. A kiegyenlítetlen állományokban az idegenelési és címerezési munkák nagyobb munkaráfordítást igényeltek.

A szakmai közvéleményt megdöbbentette az EU Gabonairányító Bizottságának döntése, melynek értelmében az eddigi három helyett négy minõségi paraméternek kell megfelelni az intervenciós kukoricának. A rendelet módosítása nagy mértékû szigorítást jelent. Mivel az újonnan bevezetett paraméterrel, a hektoliterrel a hazai szakma eddig nem nagyon foglalkozott, nem is állt rendelkezésre teljes körû információ a hazai szortiment fajtáinak ebbéli tulajdonságáról. A rendelet bevezetésekor az elsõ gondolat a tiltakozásé volt, a második pedig a cselekvésé. A nemesítõ házak felmérték a helyzetet és a tavaszi vetésekhez megjelenõ kiadványaikban többnyire feltüntették ezt a paramétert is. Ez a mesterségesen kialakított paraméter azonban nem sok mindent dönt el, ezért a termesztésnél továbbra sem a hektolitersúly lesz a döntõ, hanem hogy az elõállított kukorica gazdaságos legyen a termelõje számára. Ha emellett még az intervenciós kívánalmaknak megfelelõen is alakul a kukorica hektolitersúly az külön elõny.

Ha kukoricáról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a genetikai módosítás hazai helyzete mellett. Novemberben és decemberben három jogszabályt fogadtak el a témában. A koegzisztencia jogszabályok hazánkban kicsit másról szólnak, mint ahogy azt Nyugat-Európában értelmezik. A magyar szándék inkább gátemelést jelent, míg tõlünk nyugatabbra az egyes módszerek közötti választás szabadságára helyezi a hangsúlyt. A már elfogadott jogszabályok megakadályozzák, esetleg egy igen szûk körre korlátozzák a GM kukorica fajták termesztésének lehetõségét. Ezzel párhuzamosan az EU-ban egyedül termesztési engedélyt kapott MON810 genetikai eseménybõl származó fajtákra továbbra is érvényben van a tiltás. A moratórium felülvizsgálata folyamatban van, melyrõl döntés várhatóan tavasszal születik.

Napraforgó

Az elmúlt két év csapadékos idõjárása nem kedvezett a második legnagyobb területen termesztett tavaszi növényünk, a napraforgó termesztésének. Ennek ellenére a napraforgó termõterületek nagysága tavaly félmillió ha fölé emelkedett, elérve a teljes szántóterületek 10–12%-át. Ez az a maximális területnagyság, amelyen hazánkban a napraforgó még biztonságosan termeszthetõ, mivel így betartható a betegségek miatt elõírt ötéves vetésforgó. A biodízel program beindulásával alapanyagként a napraforgó is számításba jöhet, ezáltal várhatóan a magyarországi vetésterület sem csökken jelentõsen. A használt fajták jelentõs része (96%) hibrid. Ha a fajtalistát átnézzük jól látható, hogy az összes nagyobb világcég képviselteti magát fajtáival Magyarországon, de a hazai nemesítõ helyeink sem maradnak el. A széles fajtaválaszték ellenére továbbra is problémát jelent, hogy nem tudjuk kihasználni ezen kiváló fajták adta elõnyöket. Megdöbbentõ adat, hogy az országos termésátlagok több, mint 40%-kal maradtak el a fajtakísérleti eredményektõl az elmúlt három év átlagában és nagy az ingadozás az egyes évek között. A 2005–2006-os csapadékos év ismételten bebizonyította, hogy a napraforgó egyik legfontosabb tulajdonsága a betegség ellenállóság.

2006-ban 2353,19 ha részesült szántóföldi ellenõrzésben és minõsítésben, ami az elõzõ évinél 333,21 ha-al kevesebb. A csökkenés szinte törvényszerû a 2005. évi betegségek, tisztítási gondok következtében. A szaporításból szabad elvirágzású fajta 11,98 ha-on, a hibridek 2711,88 ha-on, az alapanyagok 29,33 ha-on kerültek elõállításra.

Az élelmiszeripari és az energetikai célú felhasználás nemcsak az olajtartalom növelését kívánja meg, hanem az olaj minõsége is elõtérbe kerül. Nagy érdeklõdés várható a nagy olajsav- tartalmú hibridek iránt. A megnövelt olajsav-tartalom mellett a megváltoztatott zsírsav-összetétel táplálkozástanilag, konyhatechnikailag, de a biodízel-elõállítás szempontjából is elõnyös. A nagy olajsavtartalom következtében az étolaj kevésbé oxidálódik, a finomítás és tárolás során a minõségét tovább megõrzi. Konyhatechnikai vonatkozásban elõnyös, hogy az ilyen étolaj füstképzõdés nélkül magasabb hõfokra hevíthetõ, hosszabb ideig.

A fentiekben vázoltak miatt a hibrid megválasztásakor a hibrid termõképességén kívül tekintettel kell lenni a termesztés biztonságára és a termés minõségére is. Az az értékes hibrid, mely évrõl évre változó idõjáráshoz kitûnõen alkalmazkodik és még szélsõségesen kedvezõtlen évben sem hagyja cserben a gazdáját.

Alternatív növények

Az alternatív növények termesztése ritkán kerül reflektorfénybe és az elmúlt években úgy tûnt, hogy fénykora leáldozóban van, fõként ha a vetõmag-céltermeltetésre tekintünk. Az idén azonban egyes növények iránt fokozott érdeklõdés tapasztalható. Az ipar mustármag éhségét egyre nehezebb kielégíteni, ezért a mustármagtermõ területek és vele együtt a vetõmag-szaporító területek felfutása várható.

A madáreleségekbõl egész unió szerte hiány mutatkozik, ezért a kölesféléknek biztos piaca lesz bel- és külföldön egyaránt.

A korábbi évekhez képest nagyobb lehetõség mutatkozik

vetõmag-export céltermeltetésre a következõ fajokból (bükköny, phacélia, herefélék, olajretek, fûfélék: nádképû csenkesz, vörös csenkesz, hollandi perje, olasz perje,).