Növényvédelmi helyzetkép és elõrejelzés áprilisra

2006 õsz végig kellemesen meleg, napsütéses idõjárást hozott, s ez folytatódott a tél elsõ felében, egészen január 24-ig. Olyannyira szokatlanul alakult az idõjárás, hogy december harmadik hetében az idõszak szokásos hõmérsékletéhez képest rekord melegeket mértek, s január második hete újra ilyen meglepetést tartogatott számunkra. A tavaszias meleg hatására január közepén kivirágzott a hóvirág, sárgállott a téli jázmin.

A fás szárú növények január második felére túljutottak a mélynyugalmi állapoton (legalábbis a korai virágzású csonthéjasok), innen kezdve a hõmérséklet szabályozza a fakadás idõpontját. Január végén megkezdõdött a rügyek duzzadása a legkorábban virágzó fajoknál, illetve meleg fekvésben a rügypikkelyek kissé megnyíltak. Ez okozott komoly aggodalmat a kertészeknél a január végi télies idõjárás megérkezésekor. Szerencsére a fagyos idõszak csak 3 napig tartott, s ekkor sem hûlt a levegõ -5–8 °C alá, s ezután folytatódott a korai tavaszodás. Az elsõ szemlék azt mutatták, hogy komoly fagykár nem következett be, de a végsõ értékelést a virágzáskor lehet megtenni.

Az õszi vetésekre is hatással volt az enyhe tél. A korai vetésû káposztarepce korán és egyenletesen kikelt, s erõteljes fejlõdésnek indult. Novemberre már elérte a teleléshez optimális állapotot, de a kedvezõ idõjárásban tovább fejlõdött. Miután február végéig kemény hideg és egyéb téli hatás nem károsította az állományokat, valószínûleg ez a „túlfejlõdés” nem okoz gondot, csak koraiságot. Nem ilyen kedvezõ a kép a késõbbi vetésû repcetábláknál. Ezek a magvak már kevesebb nedvességet találtak a talajban, ezért késõbb és fõleg egyenetlenül, ritkásabban keltek ki. Sajnos ez a kép sokat nem javult a tél folyamán, valószínûleg tavasszal kiszántásra kerül néhány ritka állományú tábla. Az õsz folyamán megjelentek a szokásos kártevõk, a repcebolha és a repcedarázs az állományokban. Köszönhetõen a rovarölõ szeres csávázásnak, komolyabb felszaporodás nem következett be. Tavasszal a bolha komoly fellépésével nem számolunk, a repcedarázs helyi kártétele okozhat gondot. Az õsz folyamán megjelentek a repceperonoszpóra és a fómás foltosság tünetei is, de csak észlelési szinten. A téli idõjárás kedvezett a kórokozók telelésének, így nedves, csapadékos tavaszon a repceperonoszpóra terjedésével kell számolni, míg szárazabb idõjárásban a repceszár-ormányos kártétele emelkedik meg, s ennek következtében a fómás szárrák emelkedhet. A repce kora tavaszi kártevõi közé tartozik az említett repceszár-ormányos és a repcefénybogár. Telelési helyükrõl a tavaszi felmelegedéssel elõjönnek, tartósan 10°C körüli hõmérsékleten megjelennek. A telelõ imágók nem pusztultak a télen, tehát korai és erõs betelepedésükre kell számítani.

Az õszi árpát szintén idõben elvetették, korán és egyenletesen kikelt, s az õsz folyamán megerõsödött. Bokrosodó állományok mentek a télbe. Tél végén, több helyen találkozunk a sárgulásos tünetegyüttessel. Ennek oka valószínûleg a fejlett állomány, az õszön sokáig szívogató levéltetvek, betegségek (helminthospóriumos foltosság) megjelenése. Remélhetõleg a tavaszi fejtrágya kizöldíti a táblákat.

Az õszi búza vetésekor száraz talajba került, kissé egyenetlenül kelt. Az õsz folyamán, tél elején kikeltek az elfekvõ magvak is, s utolérte a korábban megerõsödött állományokat. Az enyhe idõjárásban szinte végig asszimiláltak az állományok. Tél végén általában a bokrosodás elején levõ, vagy bokrosodó állományokat látunk. A betegségek jelen vannak, fõképpen a lisztharmat található meg az alsó leveleken, micéliumos formában. Ez azt is jelenti, hogy a felmelegedéssel együtt korán és erõteljes fertõzéssel indít a betegség. A növényállomány szemlézése a szokásos idõszaktól korábban szükséges lesz. Szintén az õszön megjelent a helmintospóriumos levélfoltosság is. Tavasszal, hûvös, csapadékos körülmények között a betegség terjedése várható. A gabonafutrinka lárvája, a csócsárló már évek óta alacsony számban jelenik meg, tavasszal sem számítunk nagyobb kártételre. A vetésfehérítõ bogarak telelõ népessége nem csökkent a tél folyamán, valószínûleg tömegesen jelentkeznek majd március végén. Ennek ellenére a károsítás a tojásrakás és a lárvakelés idõszakában uralkodó idõjárás függvénye. 2006 õszén a levéltetvek sokáig rakták tojásaikat, s azok jól teleltek. Ebbõl következõen tavasszal a kultúrák egész sorában (repcében és kalászosokban is) kezdõdik meg felszaporodásuk.

2006. szeptemberétõl 2007. február elejéig gyakorlatilag nem hullott jelentõsebb mennyiségû csapadék. Hiányzik az õszi esõ, a téli hó. Most ez még nem látszik, a páralecsapódás, kisebb esõk nyálkássá tették a talajok felszínét, de ez nem elég tartalék a vegetációs idõszak vízigényéhez. Ezen a helyzeten javított valamit a február 10. körül megérkezett csapadékosabb idõszak. Természetesen szükséges a csapadék a tavaszi talajelmunkálásokhoz, a vetõágy készítéshez, s az elvetett magvak csirázásához. Emellett a talajban telelõ károsítókra a nedves körülmény pusztítólag hat (befullad, megbetegszik stb.). Ilyen a napjainkban egyre nagyobb jelentõséget kapó amerikai kukoricabogár. Az imágók tavaly õsszel igen sokáig a kukoricatáblákon mozogtak, s lerakták tojásaikat. A télen sem a tartós, kemény hideg, sem a nedves körülmények nem gyérítették a telelõ tojások számát, ezért súlyos lárvakártételre számíthat az, aki nem tartja be a vetésváltási kötelezettséget. A mezei pocok népessége is emelkedett 2006 õszén. A telelés, fõleg ha bõséges csapadék hullik, vagy hóolvadáskor elönti járatait a víz, visszaveti szaporodásában. Eddig ez nem következett be, tehát figyeljünk a pocok mozgására.

Az ültetvényekben sem jobb a helyzet. Most (február végén) még nem lehet megmondani, hogy mikor kezdenek virágozni a csonthéjasok. Mindenesetre a mandula igen közel áll hozzá. Hasonlóképpen nagy kérdés, hogy egy kora tavaszi lehûlés (elég -2–4 °C) nem viszi-e el a termést. Az elsõ értékelések azt mutatják, hogy a kórokozók jól teleltek, az almavarasodás aszkospóráinak képzõdése február végén megkezdõdött. Szintén nem károsodott a lisztharmat micéliuma a rügyek pikkelylevelei alatt. E kórokozók korai fellépésére kell számítani. Ott vannak az ültetvényekben a levéltetû- és atkatojások, várhatóan korán megjelennek a körte levélbolha és a pajzstetvek. Az ültetvények metszésénél figyeljünk a növényvédelmi követelményekre is, ne hagyjuk el a lemosó permetezéseket, rezes és olajos készítményekkel.