Tavaszi kínálat a Syngenta Seeds-nél

A világhírû cég magyar kft.-jének éves forgalma több, mint 14 milliárd forint, tavaly is nyereségesen gazdálkodott, mintegy 125 alkalmazottja van, és pusztán kukorica-hibridekbõl idén több, mint 4000 hektáron termeltet hazánkban vetõmagot.

Cégük elkötelezett a kiváló termõképességû, a kárpát-medencei éghajlati és környezeti feltételekhez maximálisan alkalmazkodó fajták kiválasztásában és termesztés-technológiáik ajánlásában – mondta Albrecht László, a Syngenta Seeds Kft. ügyvezetõ igazgatója. A széles körûen ajánlott és használt hibridek vetõmagját döntõ részben itt is állítják elõ.

A cég – a kalászosok kivételével – minden jelentõs szántóföldi növény vetõmagjának piacán érdekelt. A napraforgó értékesítésben a kb. 50 százalékos részesedésével piacvezetõ. A kukorica vetõmagjának piacán a 14–15 százalékos részesedésével a 3., míg a cukorrépamag értékesítésében a legutóbbi kimutatások szerint a 2-3.

A dobogós helyek persze arra utalnak és egyúttal kötelezik õket rá, hogy sokrétû tevékenységet folytassanak – mondta az ügyvezetõ. Az egyik, hogy a jelentõs szakértelemmel dolgozó viszonteladóik, vetõmag-értékesítõ cégek révén az egész országot lefedik. Amit eladnak, az nem egyszerûen csak a vetõmag, hanem egy csomag. Úgy mondják, hogy ebben elsõ helyen az a genetikai minõség van, amit a mag tud, a második maga a zsákban lévõ áru és annak a fizikai minõsége, a harmadik, amit a csomagban nyújtanak, az az információs háttér, amely a maghasználatot segítõ legjobb agrotechnikát jelenti. A teljes csomagnak a termelõkhöz való eljutását az a 25 szakértõ munkatársuk segíti, akik egész éven át szoros kapcsolatban állnak a vetõmag kereskedelmi cégekkel és a gazdálkodókkal is. A termelõ gazdaságok képviselõivel az információcsere egyrészt személyes látogatással történik másrészt úgy, hogy télen gazdaköri estéken és más, általuk szervezett rendezvényeken a vetések megkezdéséig „foglalkoznak” velük, megismertetik áruikat. Nem különben magát a köztermesztési technológiákról szóló ismeretanyagot is.

A cég 2006-ban létrehozta nemesítõ telepét, mellyel az a cél, hogy a kukorica termelés szempontjából is egyre fontosabb Kelet-európai régió viszonyaira alkalmas hibrideket adaptálhassanak. A Syngenta-minõség garanciáját jelenti kukorica vetõmagüzem, amely Mezõtúron 2000 óta mûködik. Kukoricából az új generációs hibrideket kínálják, ilyen a magas minõségû NK Thermo, az NK Lemoro, a Cisko, az NK Altius, e mellett nagyon népszerûek a szintén jó minõségû, de olcsóbb árfekvésû Occitan, vagy a Furio.

Kukoricából a bioetanol gyártásra alkalmas hibrideket külön is ajánlani tudják a gazdálkodóknak. A Syngenta Seeds portfóliójából évekkel ezelõtt elkezdte kiválogatni az etanol gyártására alkalmasabb fajtákat. Ezeket DGE-jelzéssel látták el, ilyenek például a részben már említett Furio, Occitan, Kanada, a Cisko, az NK Altius, és az NK Thermo.

Napraforgóból 12 fajtát kínálnak, ezekkel már alkalmazkodni képesek a termelõi elvárásokhoz, például akik a bioüzemanyagok elõállítására különösen alkalmas magas olajsavas fajták vetõmagját kérik. A napraforgóban eddig döntõen a linolsavas változatok szerepeltek a köztermesztésben, most azonban kínálniuk kell a magasabb olajsav tartalmú fajtákat. Albrecht László szerint tavaly a napraforgó vetések 3-4 százalékában termelték a magas olajsavat tartalmazó fajtákat. Az idén – ez jól látszik a megrendelésekbõl – a teljes vetésterület 16-17 százaléka ilyen fajta. A Syngenta Seeds most leginkább az NK Ferti fajtát ajánlja ilyen célra, amely a legmagasabb termõképességû magas olajsavas hibrid. A linolsavas fajtáknál új hibridként jelenik meg a kínálatban az NK Delfi, NK Dolbi, az NK Armoni a piacvezetõ NK Brio és Alexandra PR mellett.

Gyakran a termesztési technológiát is maguk ajánlják, ez is szolgáltatói csomagjuk része. A közelmúltig szinte megoldatlan volt a késõn kelõ, nehezen irtható gyomok elleni védekezés. Ez a hagyományos kemikáliákkal nem volt tökéletes. Most azonban van egy lehetõség, miszerint imidazolinon gyomirtó szerre rezisztens napraforgót lehet vetni, és ezt kelés után is ki lehet permetezni, és így megfelelõ fajtaválasztás révén ezeken a nehezen kezelhetõ területeken is gazdaságos és biztonságos növényvédelem folytatható. Ez az úgynevezett IMI-technológia, amelyhez a fajta, az NK Meldimi, amelyik amellett, hogy ennek a technológiának megfelel, nagy termõképességû és szárazságtûrõ.

A Syngenta a cukorrépa, a repce és a silókukorica, silócirok vetõmagpiacán is érdekelt. Albrecht László szerint szerencsés körülmény, hogy az emelkedõ piaci árak miatt az unió mesterségesen kreált kukorica intervenciós rendszere, a tavaly a betakarítás közben bekövetkezett paraméter-szigorító intézkedései nem rázták meg az ágazatot. A kedvezõ gazdasági környezet folytatódhat (magas ár, biztos piac) így most különösen érdemes hektáronként sokat termelni. Agrármérnökként is az a véleménye, hogy nem a vetõmagokon kellene spórolni, mert az egyes hibridek közötti árkülönbség hektáronként 200-300 kilogrammnyi terméstöbblettel már ellensúlyozható és a fajták között ennél nagyobb különbségek lehetnek.



Albrecht László igazgató – kérdésünkre – szólt arról is, hogy mi a Syngenta Seeds hivatalos állásfoglalása a genetikailag módosított növények esetére. Ez nem bonyolult kérdés, fejtegette, hiszen GMO ügyében mindig az adott ország jogi szabályozását veszik figyelembe. Tény, hogy léteznek olyan termesztési feladatok, amelyekben az ilyen hibridek sikeresebbek. A köztermesztésre vonatkozó magyarországi moratóriumot elfogadja a Syngenta, ám a kutatások szükségességét hangsúlyozza, hiszen a jövõ számára tisztázni kellene, hogy az ilyen gazdasági növények magyarországi körülmények között miként állnának helyt, milyen hatással lennének a termelési és természeti környezetre. A kutatás-fejlesztést Magyarországon is szorgalmazzák.