Mi indokolja a tavaszi foszfortrágyázást?

A többlethozam csak akkor érhetõ el, ha a növények kora tavasszal idõben növekedésnek tudnak indulni. Az NPK mûtrágyák kora tavaszi kiszórása garantálja a növények biztos növekedésnek indulását.



A foszfátkoncentráció növelése a talajban

A növények foszfátfelvétele a talajoldat foszfáttartalmától függ. Közvetlen mûtrágyázási hatás a talajoldatban lévõ P-koncentráció növelésével érhetõ el.

Hogyan növelhetõ a P-koncentráció a leghatékonyabban, illetve hogyan érhetõ el a kora tavaszi idõpontban történõ hasznosulás?

A foszformûtrágyákra általában jellemzõ folyamat a mûtrágya lekötõdése, kevésbé felvehetõ vagy oldhatatlan vegyületekké történõ átalakulása (immobilizáció). Az átalakulás folyamatának sebessége a hatóanyag-vegyülettõl és a talaj tulajdonságaitól függ.

Semleges pH-jú talajokon a talajban lejátszódó átalakulás elsõ lépéseként a vízoldható hatóanyagból a vízben nem oldható (CaHPO4) vegyület keletkezik. Ez a vegyület gyenge savakban oldható és a növények számára még felvehetõ. A talaj elsavanyodása nehezen oldódó foszfátok fokozatos oldódását segíti elõ.

A foszfát tehát a növények számára általában nehezen felvehetõ állapotban található meg a talajban. A jó hasznosulás érdekében a P-trágyázás lehetõleg a növény fejlõdésének leginkább P-igényes idõszakában történjen, a talaj P-koncentrációjának növelésével.



A talajok foszfortartalma és a foszfor hasznosulása

A talajok foszfortartalma 0,02–0,1% közötti. A növények számára felvehetõ összes P-tartalom ennek az értéknek 3–5%-a, ezért a rendszeres P-visszapótlásról gondoskodni kell.

A talajokban a foszforvegyületek jelentõs mértékû átalakulása jellemzõ, mindez a kijuttatott mûtrágyák hasznosulását ronthatja. A foszfor erõteljesen kötõdhet a talajrészecskékhez, adszorpció, illetve fixáció léphet fel. A növények tápanyagellátásában csak a talajoldatban oldott formában lévõ, mobil foszfát játszhat szerepet. Ez a foszfátmennyiség igen alacsony. Egy liter talajoldat általában csak 1 mg foszfátot tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a növények számára egy hektáron 1-2 kg foszfát van felvehetõ állapotban.

Tekintve, hogy a talajvízben kevés foszfát található oldott állapotban, szükség van a gyors utánpótlásra.

A kötött, növények számára fel nem vehetõ foszfát átalakulása felvehetõ foszfáttá számos tényezõtõl függ, mint például a talajnedvesség, illetve talajhõmérséklet. Kora tavasszal ezek a folyamatok gyakran igen lassan indulnak be, ezért a különbözõ kultúráknál foszforhiány léphet fel. Különösen nagy a növények igénye a bokrosodás és a kalászolás közé esõ mintegy húsznapos idõszakban, amikor a fejlõdés igen intenzív.

Vízoldható P-mûtrágyák kora tavaszi kijuttatásakor a növények a foszfor jó részét fel tudják venni, a fennmaradó részt pedig a következõ kultúrák hasznosítják.



A kora tavaszi P-mûtrágyázás elõnyei

A foszfát nehéz felvehetõsége miatt gyakran szakmai viták tárgyát képezi, hogy a kora tavasszal a felszínre kijuttatott foszfát elér-e a növények gyökereihez és felvehetõ-e egyáltalán a növények számára.

A foszfortrágyázásnál figyelembe kell vennünk a foszforvegyületek rossz oldhatóságát.

A talaj 300–600 kg/ha nagyságrendû könnyen oldható foszforkészletébõl mindössze 1–2 kg van oldott formában jelen a talajoldatban. A kedvezõtlen átalakulási folyamatok következtében a mûtrágyák foszforvegyületeinek oldhatósága rohamosan csökken a talajban. Pontosan ezért a talajvizsgálatok alapján még a jól ellátott talajokon is célszerû valamennyi foszfort pótolni, hogy könnyen oldható foszfátok legyenek jelen.

A talaj felszínére kijuttatott foszfát mintegy 5 cm mélyre hatol be a talajba, ahol a hõmérséklet emelkedésével aktívabbá váló gyökérzet számára azonnal felvehetõ.

Magyarországon a legelterjedtebb a szuperfoszfát használata. A szuperfoszfát szemcséibõl elõször a vízoldható komponensek oldódnak ki, a vízben nem oldódó vegyületek pedig visszamaradnak. A granulált mûtrágya lassabban oldódik és így a kedvezõtlen lekötõdési folyamatok lassabban játszódnak le, mint az õrölt szuperfoszfát esetében.

A talajvizsgálatok figyelembevételével külföldön is bõséges foszformûtrágyázás javasolt.

Németországban megfelelõ (C) ellátottság esetén is a terméssel kivont foszfor másfélszeresét pótolják fenntartó adagként.

Gyenge ellátottságnál (A) 2,5–3,0, közepes ellátottságnál (B) 2,0–2,5 szorzók alkalmazhatók. Jó ellátottság (B) esetében a termés által elvont mennyiség pótlása szükséges.

A hazai ajánlások tendenciájukban hasonlóak.

Az õszi P-mûtrágyázás kevésbé hatékony, mint a tavaszi, különösen abban az esetben, ha a tápanyag nyersfoszfát formájában került kijuttatásra. Ezekkel a mûtrágyákkal a talajok hosszú távú alapellátása biztosítható, azonnali mûtrágyahatás azonban nem várható.








Összefoglalva

Elõnyökkel jár, ha a tervezett P-mûtrágya egy részét könnyen oldható, a növények számára könnyen felvehetõ formában juttatjuk ki. Hozamtöbbletet eredményez a kizárólag õsszel történõ P-mûtrágyázással szemben!

A kora tavaszi mûtrágyázás nagy vízoldékonyságú NP- és NPK-mûtrágyákkal egyéb elõnyöket is magában rejt. Hatékony formában tartalmazzák a legfontosabb alaptápanyagokat, (foszfát, káli). A nitrogén nitrát-N és ammónium-N formában található meg. A nitrát a növekedés megindulásakor gyorsan hat, az ammónium pedig hosszabb távon biztosítja a növény tápanyag-ellátottságát!



Linzer Agro Trade Hungary Kft.

Telefon: 1/479-5959 • www.linzeragrotrade.hu