Szántóföldi permetezõgépek helyes üzemeltetése, beállítása

Megfelelõ területteljesítmény szükséges ahhoz, hogy a munkákat az agrotechnikailag optimális idõben el lehessen végezni. A permetezés minõsége a kiszórt vegyszerek hasznosulását döntõen befolyásolja. A kijuttatás pontosságával kapcsolatos követelmények nagyok. Gyakori, hogy a névlegesnél 20%-kal több hatóanyag fitotoxikus hatást kelt, míg a 20%-kal kisebb mennyiség a védekezés teljes eredménytelenségét okozza. Fontos szempont továbbá a kezeléseknél az elsodródás korlátozása, a környezet védelme.



A gépek területteljesítménye

A szántóföldi síkpermetezés területteljesítményét befolyásoló legfontosabb tényezõk: a munkaszélesség, a munkasebesség, a gép tartálytérfogata, a fajlagos szórásmennyiség, a permetléellátás rendszere.

A munkaszélesség növelésének elsõsorban a keretlengésekbõl adódó munkaminõségi és szilárdsági problémák szabnak határt. A korszerû gépek alváza rúgózott kivitelû, szórókeretük általában lengéscsillapított kivitelû, így a munkaszélesség elérheti akár a 36–48 m-t is.

A munkasebességet a tábla domborzati viszonyai, a talajfelszín állapota és a gép konstrukciós kialakítása határozza meg. Az üzem közbeni sebességváltozás a munkaminõségre is kedvezõtlenül hat, hiszen közvetlenül befolyásolja a szórás egyenletességét. A szántóföldi permetezõgépek általában 5–10 km/h munkasebességgel célszerûen üzemeltethetõk. Nagyobb sebességek a keretlengések erõteljes növekedését, a munkaminõség romlását, a gép meghibásodását okozhatják.

A gép tartálytérfogata szintén jelentõs tényezõ, hiszen a nagyobb tartályokat ritkábban kell tölteni. A megfelelõ területteljesítmény elérésének feltétele nagy szállítóképességû szivattyú és permetlérendszer alkalmazása is, hiszen a nagyobb munkaszélességû keretek több, a nagyobb munkasebességek pedig nagyobb átbocsátóképességû szórófejek permetléellátását igénylik.

A technológiákban elõírt fajlagos szórásmennyiség, vagyis a területegységre kijuttatandó permetlé mennyisége szintén meghatározója az elérhetõ területteljesítménynek. Kisebb fajlagos szórásmennyiséggel a kiszolgálási idõk csökkenése miatt nagyobb területteljesítmény érhetõ el. Ahhoz azonban, hogy megfelelõ permetfedettséget, illetve felületegységenként a szükséges cseppszámot létre lehessen hozni, a fajlagos szórásmennyiség csökkentésével a finomabb porlasztásnak, a cseppátmérõk csökkentésének is együtt kell járnia. Ennek viszont határt szab az elsodródás veszélye. Jelenleg a vegyszeres gyomirtásban a 100–400 liter/ha, a rovarkártevõk és a gombabetegségek ellen 300–600 liter/ha fajlagos szórásmennyiség az általánosan alkalmazott.

A permetezõgépekkel csak megfelelõ kiszolgálás mellett lehet nagy területteljesítményt elérni. Az intenzív töltés az improduktív idõk alacsony szinten tartását teszi lehetõvé. Ha nem megfelelõ a kiszolgálás, a permetezésben eltöltött alapidõ az összes munkaidõ 20%-ára is csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy 10 órás mûszakot figyelembe véve, a gép mindössze 2 órát permetez. Ezért nagyon fontos üzemeltetési feladat a permetléellátás gondos megszervezése.



A munka minõségét meghatározó tényezõk




 



A végzett munka minõsége szempontjából különösen fontos az üzemi nyomás, a szórófejek típusa és elrendezése, a képzett cseppek mérete, a szórásegyenletesség, a szórókeret lengése és a sávcsatlakoztatás.

A szántóföldi síkpermetezéshez általában kis- vagy közepes nyomású permetezõgépeket használnak. Ezeket a szórófejek és az agrotechnikai követelmények figyelembevételével többnyire 2–8 bar nyomással üzemeltetik. Fontos tudni, hogy a nyomás ingadozásakor változik a cseppméret, a szórásteljesítmény, a szórási kúpszög, és romlik a szórásegyenletesség.

A cseppméret – amely a közepes cseppátmérõvel jellemezhetõ – alapvetõen meghatározza a permetlé hasznosulását. A növényvédõ szer ugyanis akkor fejti ki az optimális hatását, ha megfelelõ mennyiségben és megfelelõ elosztásban a célfelületre kerül.

A kijuttatott permetcseppek egy részét a légáramlatok elsodorják a kezelendõ területrõl. Ezek hatásukat nem fejthetik ki, illetve károkat is okozhatnak, ha egyéb kultúrnövényekkel telepített területekre jutnak. Az elsodródás elsõsorban 100 mikron alatti kis cseppeknél nagymértékû, míg az 1000 µm-os cseppek elsodródás mértéke gyakorlatilag elhanyagolható. Természetesen az, hogy egy adott átmérõjû csepp elsodródása mekkora, az a szélsebességtõl függ.

A cseppméret szerepet játszik abban is, hogy kontakt szereknél milyen mértékû a permetlerakódás. Kísérletek kimutatták, hogy a 600 mikronnál nagyobb cseppek a leveleken gyakran megfolynak, lecsorognak, és a hatóanyag nagy része nem tapad meg. Ez a megfolyási mérethatár különbözõ kultúr- és gyomnövények esetében más és más. Függ például a levélfelület simaságától, viaszosságától stb. A kisebb méretû cseppek a levélfelületen jobban megtapadnak, vagyis a hasznosulásuk jobb lesz. A cseppméret szorosan összefügg a célfelületen megvalósítható cseppeloszlás egyenletességével. Kisebb méretû, 100–200 mikron nagyságú cseppekkel egyenletesebb eloszlás valósítható meg.

Agrotechnikai igény, hogy a herbicidek kijuttatásakor az 1 cm2-re jutó cseppek száma preemergens gyomirtásnál minimálisan 20–30, míg postemergens gyomirtásnál 30–40, fungicidek kiszórásánál 60–80, inszekticidek kijuttatásánál 40–60 db legyen. Kísérletileg kimutatták, hogy a javasolt értékeknél mintegy 50–60%-kal kisebb cseppsûrûség mellett a vegyszeres védekezés minõsége lényegesen romlik, illetve hatástalanná válik. Ez rámutat arra, hogy a cseppsûrûség növelése mindenképpen elõnyös.

A permetezés minõsége szempontjából fontos jellemzõ a szórási kúpszög, amely nagymértékben függ az üzemi nyomástól. Megfelelõ cseppeloszlást és cseppméretet csak a maximális szóráskúpszög közelében ad a szórófej. Mint az 1. ábrán látható, a szórási kúpszög a legtöbb fúvókánál 2 bar körül állandósul, ezért ez a nyomás egyben a szükséges minimális nyomásnak is tekinthetõ.

A szórófejek osztása a permetezõgépek szórószerkezetén általában 500 mm. Teljes felület kezelésekor 110°-os, míg sávos gyomirtásnál 80°-os szóráskúpszögû réses szórófej alkalmazása javasolható.

A szántóföldi permetezés munkaminõségének jellemzésére a kereszt-, illetve a hosszirányú szórásegyenletesség mérõszáma elfogadott paraméter. A permetezés szórásegyenletességét üzem közben a permetezõgép konstrukciója; a szórófejek rendszere, a szórócsõ munkamagassága, a talajegyenetlenség, a haladási sebesség, a szórócsõ lengéseinek iránya, a lengések amplitúdója és a lengések frekvenciája befolyásolja.

A keresztirányú szórásegyenletesség a kiszórt permetlé mennyiségi eloszlásának változása a szórócsõ alatt. A keresztirányú szórásegyenletességet a szórócsöveken, álló helyzetben, nemzetközi szabvány szerint egységesen 0,1 m éltávolságú vályúsoron mérik. Üzem közben azonban a gép mozgása (lengés, sebességingadozás stb.) megváltoztatja a viszonyokat, ennek következtében az álló helyzetben végzett mérés a permetezés tényleges munkaminõségérõl nem ad elegendõ információt. A szórórúd magasságának változásával a keresztirányú szóráskép is megváltozik. (2. ábra).

A permetezési magasság csökkentésével lényegesen nagyobb mértékben romlik a szórásegyenletesség, mint a permetezési magasság növelésével. Ezért egyenlõtlen talajfelszín esetén a névleges 500 mm-nél nagyobb munkamagasság beállítása lehet célszerû. Figyelembe kell venni azonban, hogy nagyobb munkamagasság esetén nõ az elsodródás veszélye.

A hosszirányú szórásegyenletesség ingadozásának oka, hogy a szórócsõ lengései következtében a szórócsõ haladási irányba mutató sebessége változó. A szórócsõ ideális, lengés nélküli állapotában a gép haladási sebességével mozog. A gyakorlatban – a lengések következtében – a szórócsõvég vízszintes sebessége a gép haladási sebességének többszöröse is lehet. Ez a sebesség a haladással azonos, illetve ellentétes irányú lehet.

A kereszt- és hosszirányú szórásegyenletesség mellett fontos hogy a gép egyenletes mennyiségû permetlevet adagoljon ki a munkasebesség, vagy a fordulatszám változásai mellett is. A haladással arányos egyenletes szórást szabályozó berendezés, vagy más kifejezéssel adagoló automatika alkalmazásával biztosíthatjuk. Ezek a rendszerek a nyomás, illetve az átfolyó mennyiség változtatásával érik el a beállított liter/ha érték állandó értéken tartását. További elõnyük, hogy az üzemi paraméterek (kezelt terület nagysága, kiszórt permetlé mennyisége, megtett út hossza stb.) gyûjtésére is alkalmasak.

A permetezés eredményessége érdekében fontos, hogy a permetezett sávok pontosan illeszkedjenek (3. ábra). A sávcsatlakoztatási hibák csökkentésére az ún. habos nyomjelzõk alkalmazhatók. A sávjelzés lényege, hogy a berendezés a szórócsõ végére szerelt szórófejbõl bizonyos idõközönként jelzõ anyagot juttat a talajra vagy a növényzetre. Az ilyen módon megjelölt sáv széléhez igyekszik a gépkezelõ illeszteni a szórócsõ végét a forduló után.

A kezelt sávok pontos csatlakozása mûvelõnyomos technológia alkalmazásával is lehetséges. Ennél a módszernél a vegyszerszóró gép minden mûvelet esetén azonos, a munkaszélességének megfelelõ távolságokra lévõ, a járókerekek szélességében vetetlenül hagyott nyompárokban halad. Ez az eljárás többszöri, egyenletes kezelést tesz lehetõvé, miközben a vetetlen sávokból adódó terméskiesést a taposási kár elmaradása és a sávok mellett lévõ növényeknek a nagyobb tenyészterület eredményeként jelentkezõ intenzívebb fejlõdése, az ún. szegélyhatás ellensúlyozza.

A korszerû gépeken a helyes iránytartást megkönnyítheti a kezelõ részére a GPS rendszer, de ma már lehetõség nyílik automatikus kormányzásra is.



A szórófejek és fúvókák kiválasztása

A fúvóka kiválasztáshoz a kezelendõ növények permetezés-technikai igényeibõl, és a megvalósítandó technológia jellemzõibõl (például hektáronként kiszórandó permetlé mennyiség) kell kiindulni. Ehhez jó segítséget adnak a gyártó cégek katalógusai és prospektusai. Ezek részletesen közlik, hogy melyik fúvóka milyen célra a legjobb, melyik feladatra használható, vagy milyen mûveletre nem javasolt. Így megadják a talajba dolgozandó, a kelés elõtt és után alkalmazható kontakt és felszívódó, szántóföldön és ültetvényekben alkalmazható szerek kiszórására vonatkozó ajánlásaikat.

Fontos alapszabály, hogy csak elismert gyártók jó minõségû szórófejeit és fúvókáit alkalmazzuk!

Szántóföldi síkpermetezésnél a megfelelõ keresztirányú szórásegyenletességet garantáló lapos sugarú, vagy réses fúvókák alkalmazása javasolható.

Az elsodródás mérséklése érdekében célszerû az úgynevezett Anti-Drift fúvókákat használni, amelyek azonos nyomáson nagyobb és egyenletesebb cseppek elõállítására képesek. Az elsodródás csökkentésére jól alkalmazhatók továbbá az injektoros fúvókák, amelyek zömmel 500–600 mikronos cseppeket képeznek. Ezért ez utóbbiak jobb minõségû permetezést, szeles idõben is biztonságosabb védekezést tesznek lehetõvé.

A munkaminõség javítása és az elsodródás csökkentése érhetõ el a légzsákos szórószerkezetek alkalmazásával. Légzsákos permetezõ gépeknél a cseppek szállítását a légáram elvégzi, ezért az elsodródási veszély alacsony. Ezek a gépek 6 m/s szélsebességig biztonsággal alkalmazhatók. A veszteségek mérséklése mellett a penetráció lényegesen nagyobb, mint a hidraulikus rendszerû szórószerkezeteknél, a növények fonákoldalán nagyobb permetlerakódás érhetõ el.



A gépek beállítása

A beállításnál az elõzõekben ismertetett szempontok alapján a célfelület jellemzõibõl és a fajlagos permetlé-felhasználásból (liter/ha) célszerû kiindulni. A szórásmennyiség, a munkaszélesség, illetve sortávolság alapján a szórószerkezet teljesítménye a következõ képlet alapján határozható meg:










ahol:

q - a szórószerkezet szórásteljesítménye (liter/min)

Q - a fajlagos szórásmennyiség (liter/ha)

B - munkaszélesség vagy sortávolság (m)

v - a munkasebesség (km/h)



Az így kapott szórásteljesítmény értéket osztva a szórófejek számával, megkapjuk az egy szórófejre jutó folyadékfogyasztást. A fúvóka méretét az üzemi nyomás függvényében adagolási táblázatból, vagy jelleggörbébõl lehet meghatározni. A nyomást fúvókatípustól függõen 0,2–0,8 bar értékek között célszerû megválasztani. Ezeknél már megfelelõ méretû és energiájú cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomás használata nem célszerû, mivel jelentõsen növekszik az energiaigény és a szivattyú igénybevétele.

A gép beállítása után tiszta vízzel célszerû próbapermetezést végezni, ahol meghatározott távolságon ellenõrizni lehet a fajlagos szórásmennyiséget és egyúttal megfigyelhetõ a szórószerkezet munkája, illetve beállítása. A próbapermetezés tapasztalatai alapján elvégezhetõk a szükséges változtatások.