Hagyományos és precíziós tavaszi magágykészítés

A mai kor követelményeihez igazodóan szólunk a precíziós magágykészítésrõl, amelyet elsõsorban a modern, tõkeerõs nagyüzemi gazdaságokban lehet fellelni. Tesszük ezt annak ellenére, hogy egyes vetõgép-fejlesztési irányzatok elõszeretettel célozzák a szántás nélküli – azaz forgatás nélküli, ill. csökkentett mértékû talajelõkészítést igénylõ – technológiai variációk esetén alkalmazható vetõegységek alkalmazását. Kevesebb szöveggel és több szemléltetéssel mutatjuk be a legfontosabb tudnivalókat.

A magágykészítés döntõ hatással van a növény fejlõdésére, elsõsorban a vegetáció kezdeti szakaszában, de jelentõs hatása van a betakarítható termés minõségének és mennyiségének alakulására is. Egyik legfontosabb követelmény, hogy a magágy az egész területen optimális fizikai állapotba kerüljön, mivel a tavaszi vetésûek jelentõs része igen érzékeny a talajkörülményekre. Fontos tehát az 1,10–1,25 g/cm3 közötti térfogattömeg, valamint a fázisrendszer átl. 55/45%-os pórus/szilárd fázis arányának biztosítása. A felsõ talajréteget a vetési mélységben laza-morzsalékosra kell kialakítani és légjárhatóvá tenni a gyorsabb felmelegedés érdekében, ugyanakkor fontos figyelemmel lenni az alsóbb talajrétegek vízmozgásának helyes szabályozására is. Célunk tehát, hogy az elvetett magvak csírázásához, szántóföldi keléséhez megteremtsük az optimális talajfizikai állapotot, amelyet a vetés mélységéig egyenletesen kell biztosítanunk.

A vetõágy készítés fõbb szempontjai: csapadék-megõrzés (amely most inkább optimális nedvességtartalom biztosítással jellemezhetõ); gyorsabb felmelegedést biztosító magágy kialakítás, valamint a vetés elõtt (presoving) kijuttatott kémiai szerek hatékony talajba dolgozása. Kiemelt agrotechnikai szempont továbbá a mûveletek számának ésszerû csökkentése, azaz a talaj okszerû mûvelése. Köztudott, hogy a növelt menetszám elsõsorban túlzott mértékû felsõ talajréteg kiszáradást és nem kívánatos rögösödést okozhat a talajtömörödési problémák növekedésével egyidejûleg. A tavaszi talajelõkészítési munkák közé sorolt talajegyengetési, vegyszer-bemunkálási és vetõágy- készítési mûveletek végsõ soron egy célt, a vetõmag számára optimális kelési feltételek biztosítását szolgálják. Az ezen célok megvalósítására tervezett gépeknek az alábbi követelményeket kell kielégíteniük:

• a talajt a vetési zónában megfelelõen lazítsák, porhanyítsák;

• alkalmazkodjanak a talaj felszíni egyenetlenségeihez;

• egyenletes mélységû, aprómorzsás rétegû, tömör alapú magágyat készítsenek;

• irtsák a kelõfélben lévõ, és még meg nem erõsödött gyomokat;

• jó keverõ munkát végezzenek az indító mûtrágyák és más vegyszerek talajba munkálásához;

• a munkavégzõ egységek cseréjével tegyék lehetõvé a különbözõ növények igényeit kielégítõ mélységû, jól átporhanyított magágy létrehozását;

• munkavégzõ elemeik ne legyenek hajlamosak eltömõdésre, üzembiztosságuk legyen jó.








A rugós fogú kultivátor kapák, talajterelõ-símító egységek, fogasok, különbözõ típusú és sorelrendezésû hengerborona egységek szinte mindegyik magágykészítõ gépen fellelhetõk. Beruházás tervezésekor ügyeljünk az ún. precíziós elvet képviselõ magágykészítõ gépek elõtérbe helyezésére, mivel ezzel az új szintezési rendszerrel megvalósítható a jó minõségû magágykészítés szinte minden kritériuma.

A magágykészítõk szabatos beállításához az egyes típusoknál meglévõ – a keresztirányú mélységegyenletességet és azonos értékû visszatömörítést biztosító – hidraulikus rendszer alkalmazása szakmai szempontokból feltétlen elõnyös. Az egyszerûbb, olcsóbb árképzésre törekvõ gépek esetében a merev, a rugós, vagy a kettõ kombinációját (torziós) ötvözõ elemterhelési rendszer megléte elegendõ. A sekély-, illetve mély vetõágyú növények talajelõkészítésére kombinált gépek tendenciájukban különváltak: korábban egy gépvázon belül cserélhetõk voltak a mûvelõ egységek, ma már a két feladatra szívesebben vásárolnak un. célgépeket; gondoljunk pl. csak a cukorrépa, ill. a kukorica talajelõkészítéshez ajánlott és egyre szélesebb körben már ismert új típusokra. E gépek mûvelõ elemeinek geometriai kialakítása és jelentõsen eltérõ rugó karakterisztikája is igazolja, hogy az adott feladatra és az adott termesztési (talaj) körülményekhez igazodóan kell a gazdálkodónak új gépet vásárolnia, vagy a régit új betétekkel kiegészítenie. Fontos üzemeltetési szempont, hogy agrotechnikailag megfelelõ munka – elsõsorban a sekély magágykészítéshez – csak traktornyom lazítóval felszerelt gépekkel végezhetõ. A növényi maradványok kezelési és alapmûvelési pontatlanságainak köszönhetõen sok gondot okoz a szerves anyagok felszíni/felszínközeli jelenléte, amely a hagyományos kapákkal (pozitív ráhelyezési szögû) l felszerelt magágykészítõ gépek üzemeltetésénél technológiai problémákat (eltömõdés, berakódás) jelenthet. Ilyen esetben egyesek szívesebben használják a talajhajtású, általában ívelt fogakkal ellátott, csillagkerekekkel szerelt gépeket (ásó-, és rotációs boronák), ahol a nagy kerületi sebességgel dolgozó kések képesek a gyomnövények gyökereit is elmetszeni, s az erõsebb szármaradványokon átgördülve csökkentik az eltömõdés veszélyét.

A különbözõ magágykészítõ gépeket – szakzsargonnal kombinátorokat – mûszaki szempontból értékelve megállapíthatjuk, hogy alapvetõen döntõ eltérés csak a munkaszélességben, valamint a traktor-munkagép kapcsolat módjában található, mivel a mûvelõelem-választék a globalizált piaci liberalizációnak köszönhetõen szinte minden forgalmazó palettáján és opciós kínálatán szerepel. Ezért úgy véljük, hogy mindegyik új magágykészítõ gép a gazdálkodók számára feltétlen elõrelépést jelent a korábbiakhoz képest. A gépkiválasztásnál természetesen sok tényezõt (ár, alkatrész, garancia) figyelembe kell venni, s tudnivalóinkat nem árt kiegészíteni az alábbiakkal:

• a modern mûvelõelemek max. munkasebessége már elérheti a 15 km/h-t, amelyet nem minden esetben tudunk megvalósítani gépkapcsolási, energetikai és ergonómiai problémák miatt;

• a rendelkezésre álló erõgép motorteljesítménye behatárolja nem csak az optimális geometriai-, hidraulikai-, és energetikai kapcsolatot, hanem az agrotechnikai sebességhatárokat is: kedvezõ hatásfokú üzemeltetésük a hajtóanyag-felhasználást döntõen befolyásolja;

• mindig olyan szerszámösszeállítást, ill mûvelõelemeket válasszunk, amelyek sebesség érzékenysége jól igazodik az általunk megvalósítható munkasebességhez.








Minden esetben a termõhelyi adottságokat preferáló, szakmailag megalapozott ismeretek birtokában válasszunk gépet. Az új precíziós magágykészítõ eszközök sem jelenthetik a jól bevált tavaszi talajelõkészítési eljárások és mûveletek (símítózás, egy-, ill. kétmenetes magágykészítés, mûtrágyák, valamint talajfertõtlenítõ és gyomirtó szerek bekeverése) teljes elhagyását. Ez azt is jelenti, hogy a magágykészítõ gép sikere nem csak a fejlesztõn és a gyártón, hanem az üzemeltetõn is múlik. Az új kialakítású részegységek, illetve modern mûvelõelemek (osztott hengerborona terhelés, precíziós szintezési elv, síkmûvelési gépelemek, pontosabb gépkezelhetõségi pozíciók kialakítása) csak a hozzáértõ gazdálkodók keze alatt vállhatnak igazán hatékonnyá. Ne feledjük: a jó magágykészítés nem tavasszal kezdõdik (gondoljunk csak az agrotechnikai és mûszaki problémák sokaságával jellemezhetõ õszi szántásokra). Okszerû gazdálkodói szemlélet nélkül a legmodernebb magágykészítõ gépek is csalódást okozhatnak!

Végül, de nem utolsó sorban: igen fontos szempont a magágykészítés idõpontjának megválasztása, amikor nemcsak a legfelsõbb talajréteg nedvességi állapotára kell tekintettel lennünk, hanem az alsóbb 10–15 cm-es talajréteg teherbíró képességére is. A vetõágykészítés optimális idõpontja természetesen gazdaságon belül is változhat. Mind a korai, mind a megkésett beavatkozás rontja a vetõágy minõségét. A túlságosan nyirkos talajon nem érvényesül kellõen a kombinátor porhanyító hatása, továbbá egyes herbicidek alkalmazása esetén, a herbicid párolgási vesztesége nagyobb, ugyanis a víz jelenléte a talajkolloidokon akadályozza a herbicidmolekulák megkötõdését. Az idei tavaszon azonban lehet, hogy a víz és a talajnedvesség szakszerû megõrzése lesz a magágykészítés legfontosabb feladata.