Magyarország 2006. évi kukoricatermesztési eredményei

Az 1970–80-as évtizedekben rendkívül dinamikusan fejlõdött az ágazat. A korszerû biológiai alapok (termesztett hibridek) mellett nõtt a kemikáliák felhasználása (NPK mûtrágya, növényvédõ szer), nõtt a mûszaki, technikai háttér és nõtt a szakértelem. Mindezek következtében a genetikai haladás tekintetében a világon elsõk (1960–1981 év átlagában 151,5 kg/ha/év termésnövekedés volt) a termésátlagot illetõen az USA és Franciaország mögött a harmadik helyen voltunk (6,86 t/ha), (1. ábra).






 

Majd következett az 1990–2000-es évtized, amikor a kukorica országos termésátlaga 3,99–6,50 t/ha között változott, nagy termésingadozást mutatva.

Ennek oka többek között az idõjárási szélsõségek növekedése, a száraz, aszályos évjáratok, a hõstresszel párosuló vízhiány, továbbá néhány agrotechnikai hiányosság, pl. a nem megfelelõ vetésváltás, a mennyiségében és minõségében nem megfelelõ tápanyagellátás, a nem elég hatékony növényvédelem stb.

2004–2005–2006, az utóbbi három év a sokévi átlagtól csapadékosabb volt és alapvetõen ennek köszönhetõ, hogy az országos termésátlagunk ismét 7 t/ha feletti volt (7,04–7,72 t/ha). 2006. év idõjárása összességében csak közepes volt, bár a 30 éves átlagtól csapadékosabb volt (2. ábra).








 Azonban április hónap túl csapadékos volt, akadályozta a talajmunkákat és késleltette a vetést, júniusban, a kukorica kritikus idõszakában (virágzás, megtermékenyülés) a sokévi átlagtól kevesebb csapadék rendkívül magas hõmérséklettel párosult, viszont az õsz hosszú és száraz volt, ami kedvezett az érés folyamatának, a szem vízleadásának.

2006. évi kukoricatermesztésünket sok esetben vetésváltási és tápanyag-ellátási hiányosságok jellemezték. A 90–100 kg/ha NPK mûtrágyafelhasználás 70–80%-a N volt, kevés volt a P, K visszapótlás. Sokszor tapasztalható talajmûvelési hiányosság nem megfelelõ mûvelési mélység és a nem kellõen hatékony növényvédelem.

Az amerikai kukoricabogár és lárvája továbbra is a termesztés nagy kockázatát jelenti és csökkenti a kukoricatermesztés biztonságát. Bár a kukoricabogár kifejezetten melegigényes, mediterrán kártevõ, de jól alkalmazkodik a hûvösebb körülményekhez, egyre inkább terjednek északabbra is. Az amerikai kukoricabogár és lárvája kártétele közepes volt, a legnagyobb kártételt a 2003-as meleg, száraz évjáratban tapasztaltuk (3. ábra).








Ha a 2005–2006. évi kukoricatermés megyénkénti eredményeit összehasonlítjuk megállapítható, hogy a legnagyobb terméscsökkenés (a 2005. évi eredményekhez viszonyítva) Fejér 0,94 t/ha; Komárom-Esztergom 1,28 t/ha; Veszprém 1,29 t/ha; Gyõr-Moson-Sopron 1,19 t/ha; Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben 1,39 t/ha volt.

A legnagyobb területen kukoricát termesztõ megyék Hajdú-Bihar (110 ezer ha), Fejér (81 ezer ha), Baranya (88 ezer ha), Somogy (97 ezer ha), Tolna (101 ezer ha), Bács-Kiskun (96 ezer ha), Békés (99 ezer ha), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (71 ezer ha).

A 2006. évi kedvezõ eredményeket annak is köszönhetjük, hogy a legnagyobb területen kukoricát termelõ megyék közül csak Fejér és Somogy megyékben csökkent a kukoricatermesztés megyei átlaga 0,94–1,19 t/ha-ral 2005-höz viszonyítva. 1 t/ha-ral nagyobb volt a terméscsökkenés Komárom-Esztergom (1,28), Veszprém (1,29), Vas (1,03), Borsod-Abaúj Zemplén (1,39), Heves (1,04) megyékben, ezen megyékben viszont a kukorica vetésterülete csak 5–37 ezer hektár között változik

(1. táblázat).








2006-ban is összességében 9 millió tonna volt a megtermelt kukorica mennyisége. Viszont az állatállomány kevés, csak kis részét tudjuk takarmányozásra használni. Az EU-n belül az intervencióra felkínált kukorica minõségével kapcsolatban 2006. õszén jelentõs megszigorítást fogadtak el, ami egyértelmûen a magyar kukorica ellen irányul, mivel hazánkból származik az EU kukorica intervenciós készletének döntõ hányada.

Az EU napjainkban is 12 millió tonna kukoricát importál évente, Magyarország pedig 2001–2004 között évente 1,56 millió tonnát exportált (4. ábra).






 

2006-ban Magyarország szempontjából kedvezõ lett volna, hogy Franciaország és Olaszország is csökkentette a kukorica vetésterületét, ráadásul mindkét országban aszályos volt az idõjárás.

Az EU Bizottság a minõségi paraméterek drasztikus változtatásával próbálja a kukorica intervenciójának problémáját megoldani. Szóba került korábban még, mint a probléma megoldása a kukorica kizárása az uniós intervencióból. Ez utóbbi azonban az uniós illetékesei elvetették. A minõségi paraméterek szigorításának hivatalos indoka a kukorica hosszú távú tárolhatóságának biztosítása volt. A tényleges ok azonban vélhetõen az volt, hogy az unió kukorica intervenciós készletének mintegy 80%-a Magyarországról származik. Így a szigorítás elsõsorban a magyar termelõk ellen irányul.

A 2006. november 1-jén életbe lépett minõségi szigorítás lényege: bevezetik a kukorica esetében a hektolitersúly mérését, azaz egy hektoliter kukoricának 73 kilogrammnak kell lennie az új direktíva szerint. A nedvességtartalom a 14,5% helyett 13,0% lehet, az úgynevezett törtszem arányt a korábbi 10%-ról 5%-ra kell csökkenteni, míg a hõsérült szemek arányát a korábbi 3%-ról 0,5%-ra kell mérsékelni. A 71-es hektolitersúly még elfogadható ugyanúgy, mint a 13,5%-os szemnedvesség tartalom is. Ekkor azonban a tonnánkénti 101,3 eurós intervenciós árból már 2 eurót levonnak a feltételek nem teljesítése miatt.

A legnagyobb gond, hogy a magyar termelõknek menet közben kellett alkalmazkodni a megváltozott követelményekhez, elsõsorban az újonnan megkövetelt hektolitersúlyhoz.

Megoldást jelenthet a kukorica alternatív felhasználásának növelése (2. táblázat).








A kukorica alternatív felhasználása:

• Biogáz program

• Vegyipar

• „Biomûanyagok” – (lebomlanak-környezetvédelem)

• Franciaország

• 47 millió tonna mûanyag gyártásából

• 2,5 millió tonna biológiai alapanyagból

• „A kukorica ipari növény lesz?”

• Magyarország ipari felhasználás igénye

• 2005-ben 450 000 tonna kukorica

• 2010-ben 1 100 000 tonna kukorica



Magyarországon növelni kell a kukorica felhasználását bioetanol gyártásra. Jelenleg több helyen épül bioetanol üzem Magyarországon (pl. Kaba, Nádudvar, Hajdúsámson stb.).

Bioetanol (víztelenített alkohol) 10–15%-ban keverhetõ benzinhez, de a motor átalakítása után a jármû bioetanollal is üzemeltethetõ.

Bioetanol elõállításánál kisebb a kukorica minõségi követelménye (fehérjetartalom, fusarium fertõzöttség stb.) a képzõdött melléktermék, pedig attól függõen, hogy a bioetanol elõállítás nedves, vagy száraz kiõrléssel történik takarmányozásra felhasználható. Az USA-ban a száraz kiõrlést alkalmazzák.

A biológiai alapok vonatkozásában továbbra is nagyon kedvezõ helyzetben vagyunk (3. táblázat).








 A köztermesztésben lévõ hibridek száma meghaladja a 350-et, melyek kétharmada korai és középérésû, a hibridek 80%-a kétvonalas (SC) hibrid.

2006-ban különbözõ kezeléseknél (tõszám, NPK mûtrágyázás) jó terméseredményeket értünk el (5., 6., 7. ábra).


















 A jövõben a kukoricatermesztés biztonsága és a kukoricaágazat versenyképességének növelése céljából korszerû vetésváltást, harmonikus tápanyagellátást, hatékonyabb növényvédelmet szükséges biztosítani. Az ökológiai viszonyoknak és a ráfordítás intenzitásának megfelelõ hibridet kell választani.

A felesleges kukoricakészletek csökkentése érdekében növelni kell a kukorica ipari felhasználását, mert napjainkban a kukorica értékesítésénél túl nagy a termelõk függõsége, kiszolgáltatottsága. Az eredmények az OTKA T 043256 kutatásból származnak.