MENÜ

Energiahordozókkal szembeni attitûd vizsgálata: hagyományos versus alternatív energiaforrások

Oldalszám: 88-90
Dr. Tamus Antalné, Domán Szilvia, Fodor Mónika, Prof. Dr. Dinya László 2014.04.24.

Bevezetés

Publikációnkban a megújuló energiaforrások hazai helyzetérõl adunk rövid áttekintést, továbbá ehhez kapcsolódó primer kutatásunk eredményeit ismertetjük. Az Észak-magyarországi régióra (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye) kiterjedõ, 600 fõs, standardizált kérdõíves primer kutatásunk eredményeként képet kapunk a bioenergetikai piac fogyasztóinak informáltságáról, energiatudatosságáról, továbbá lehetõségünk nyílik megismerni az alternatív energiaforrásokkal szembeni fogyasztói attitûdöt, az energiahasznosításra vonatkozó elvárásokat és igényeket. A kutatás eredménye segítséget nyújthat az energetikai piac szereplõi számára egy – a megújuló energiaforrásokra irányuló – hatékony marketing stratégia kidolgozásához. Az alternatív energiaforrások felhasználásának hazai tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy Magyarországon, a GDP egységére vetített energiafogyasztás esetenként kétszer vagy két és félszer magasabb, mint más európai országokban. Az utóbbi tíz év alatt a felhasznált energia szerkezete és típusa megváltozott.

A szén aránya csökkent, az olajtermékek viszonylagos felhasználása valamelyest növekedett. Legjelentõsebb a földgázfelhasználás emelkedése. Elõrejelzések szerint a szilárd fûtõanyagok szerepe tovább csökken, a kõolaj és földgáz felhasználás állandó marad és várhatóan az atomenergia és a megújuló energiák szerepe fog növekedni. A Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997–2003 közötti idõszakra meghatározott 97 célkitûzése közül az egyik a megújuló energiafelhasználás akadályainak elhárítása és a támogatási rendszer fokozatos kialakítása. A Kormány 1995-ben elfogadta az Energiatakarékossági programot, szakértõk szerint, hazai viszonylatban potenciálisan 25–30% energiát lehet megtakarítani. További szakértõi vélemények szerint Magyarországon várhatóan 65–75 milliárd forintot kell költeni ahhoz, hogy az ország teljesíteni tudja a megújuló energiahordozókról tett Európai Uniós vállalásait (Réczey, 2005). Az Európai Unióban 2004-ben 5,7% volt az összes energiafelhasználásból a megújulók részaránya, 2012-re a terv 12%, a legújabb EU Bizottsági felmérések szerint a 10%-os küszöb átlépésére van esély. Magyarország 2010-re vállalta, hogy a megújuló energia-felhasználási aránya 3,6%-ra növekszik. A folyékony hajtóanyagok ma már csak néhány évtizedre elegendõek, mindez a magyar energia-felhasználás 60%-ának megújítását feltételezi és igényli. (Gergely, 2006.)













Az Észak-magyarországi régióban és környezõ megyéiben végzett primer kutatás eredményei

Kutatás célkitûzése

Célunk, a bioenergetikai piac lakossági fogyasztóinak informáltságát, energiatudatosságát feltérképezni, az alternatív energiaforrásokkal szembeni fogyasztói attitûdöt, az energiahasznosításra vonatkozó elvárásokat és igényeket megismerni. Jelen publikációnkban a teljesség igénye nélkül néhány, releváns információt nyújtó, tárgyköri kérdés eredményét kívánjuk bemutatni.



A kutatás körülményei

Standard kérdõíves, a válaszadó lakásán lebonyolított szóbeli megkérdezéssel felmérést végeztünk 2006 májusában Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben, valamint Budapest területén a lakosság körében. A vizsgálat elõkészítésekor 600 fõ szóbeli megkérdezését terveztük. A visszaérkezett és értékelhetõ kérdõívek száma 598. Mintánk összetétele, életkor és nem tekintetében országos reprezentativitást követ, a mintavétel során kvóta szerinti eljárást alkalmaztunk.

A feldolgozás során a statisztikai programok közül az SPSS 14.0 szoftvert alkalmaztuk.

Kérdõívünk témakörei közül jelen tanulmányban:

•az energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretek,

•ismeretszerzési módok,

•a megújuló energiaforrásokkal szembeni attitûd vizsgálatára irányuló tárgyköri kérdések eredményeit ismertetjük.



A minta demográfiai adatai

A válaszadók nemek szerinti megoszlásánál követtük a KSH adatai alapján az országos összetételi arányokat, ily módon a válaszadók 46,5%-a férfiak, 53,5%-a pedig a nõk körébõl került ki. Mintánk korösszetétele az országos átlaghoz képest abban tér el, hogy csekély mértékben felülreprezentált a középkorosztály. 95%-os megbízhatósági szintet mintánk tartja, ezen minimális (5%-os) hibahatár mellett. A kérdõív kitöltõinek lakóhelyét illetõen célul tûztük ki, hogy az Észak-magyarországi régió, illetve annak környezõ megyéi legyenek képviselve. A válaszadók lakóhelye tekintetében elmondható, hogy a legnagyobb részarányt a Heves megyei lakosok képviselnek, majd ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Nógrád megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye. A település típusát vizsgálva közel fele-fele arányt képviselnek a mintában a városok, illetve falvak lakói. A település nagyságát tekintve a legnagyobb részarányt az 1001–5000 fõ közötti, valamint a 10001–50000 fõ közötti települések teszik ki. Legkevesebb válaszadónk a legkisebb településeken lakók közül került ki. A mintatagok iskolai végzettsége a következõ megoszlásokat mutatja: a középfokú végzettségûek vannak túlsúlyban (59,9%), a felsõfokú végzettségû megkérdezettek aránya 23,8%, míg az alapfokú végzettségûek 16,3%-ban szerepeltek a mintában. A család egy fõre jutó havi nettó jövedelme a minta 44,4%-a esetében 50–100 ezer forint, 39,4%-ánál 20–50 ezer forint. Kifejezetten alacsony jövedelmûnek mondhatók a 20 ezer forint alatti jövedelmûek (4,3%), alacsony jövedelemnek számít a 20–50 ezer forint közötti 39,4%, átlagosnak az 50–200 ezer forintos jövedelem kategória, mellyel a minta 54,8%-a, és átlagosnál magasabb jövedelmi sávba sorolható a megkérdezettek 1,6%-a.



Energiaforrásokkal kapcsolatos tájékozottság, ismeret és az ismeretszerzés módja

Alapvetõ tájékozottság

A megkérdezettek több, mint 90%-a jelölte meg, hogy hallott már a nap-, szél- és vízenergiáról. A biodízel (61,5%), a biogáz (53,8%), valamint a geotermikus energia (44,5%) említési gyakorisága emelkedett még ki. Legkevesebb információt hallottak a minta tagok a bioetanolról (13,2%), a fotoelektromos energiáról (13,6%) és az energiaerdõrõl (13,8%).



Tájékozottság versus ismeret

Összevetve a válaszadók tájékozottsági és ismeretszintjét, a legszembetûnõbb eltérés a nap-, szél- és vízenergiaforrásoknál mutatkozott, ahol a legnagyobb mértékben haladta meg az alap-tájékozottság a tényleges ismeretek szintjét. Ezek szerint a megkérdezettek ezen energiaforrásokról csak felületes ismeretekkel rendelkeznek. Bár minden energiaforrásnál a tájékozottság szintje meghaladta az ismeret szintjét, a többi energiahordozónál ezek az eltérések nem voltak szembetûnõek.



Ismeretszerzés módja

Az energiahordozókról szerzett ismeretek forrását vizsgálva megállapítható, hogy a minta szereplõi jellemzõen a hagyományos médiumokat, így televíziót (85,9%), írott sajtót (64,7%) és a rádiót (46,5%) részesítik elõnyben, ahogyan ezt a 3. ábrán szemléltetett eredmények is alátámasztják. Szembetûnõ, hogy a referencia csoportok információforrást betöltõ szerepe a legcsekélyebb.








A válaszadók attitûdje a településen létesítendõ, megújuló energiát elõállító üzemekhez

Energiát elõállító üzem létrehozása

Egy esetleges megújuló energiát elõállító üzem létesítésének támogatottságát vizsgálva szembetûnõen magas értéket (62%) kapott az a válaszlehetõség, mely szerint csak akkor hajlandó erre a megkérdezett, ha annak rá vonatkozó anyagi vonzata nincs. Pozitívumként könyvelhetõ el, hogy a válaszadók közel negyede (23,8%) saját munkával is támogatna egy ilyen kezdeményezést (4. ábra). Mindössze a válaszadók 5,6%-át jellemzi negatív hozzáállás a vizsgált régiókban.




 



Anyagi támogatás

Kérdõívünkben az anyagi támogatást illetõen a következõ kérdést tettük fel: „Amennyiben anyagilag is támogatná a településén megvalósuló megújuló energiát elõállító üzem létrehozását, úgy milyen összeggel?” kérdésre adott válaszok alátámasztják az elvi támogatottság mértékét, mely szerint 44,3% az általa fizetett adókon kívül semmivel, 24,1% pedig egyáltalán semmivel nem támogatná az ilyen típusú beruházásokat (1. táblázat). A támogatási hajlandóság inkább kisebb összegekben nyilvánul meg, azaz 0–10 000 Ft közötti összeggel támogatná a válaszadók 12,2%-a, 10 000–20 000 Ft közötti összeggel 7,8%-uk az ilyen típusú létesítményeket. Ennél magasabb összeget a minta elenyészõ hányada szánna erre a célra.








Energiaforrásokkal szembeni attitûd vizsgálata

Asszociációs vizsgálatunk arra irányult, hogy megtudjuk, milyen fogalmakat társítanak leginkább a megkérdezettek a megújuló energiaforrásokhoz. Ennek eredményeként kiugróan magas a környezetvédelem említése (93%), ezt követi az olcsóság 62,5%), a helyi energia elõállítása (45%) valamint a beruházásigény (34,5%) témakörei.








Többváltozós összefüggés-vizsgálat a megújuló energiaforrásokkal szembeni attitûd

Annak érdekében, hogy feltérképezzük a megkérdezettek tudatában a megújuló energiaforrások relációjában milyen tényezõk, tulajdonságok, asszociációk kapcsolódnak össze, illetve mutatnak rendszerezett struktúrát faktoranalízist végeztünk, mely során kapott KMO érték elfogadható tartományba esett (0.591). A vizsgálat eredményeként három jól elkülöníthetõ faktort kaptunk: a „makro szintû problémák tényezõcsoportját”, ahova beruházásigény, a hiányzó támogatás, a kialakulatlan technológia, a politikai támogatás hiánya tartozott. Második csoport a „makro szintû lehetõségek” dimenziója, melyek közé a mezõgazdasági termelõk támogatásának lehetõsége, rossz területek hasznosíthatósága, a sok ember foglakoztathatósága válaszlehetõségek tartoztak; a harmadik faktortényezõ „a funkcionális lehetõségek tartománya”, melyhez a helyi energiaforrás biztosításának lehetõsége, a környezetvédelem és az olcsóság rendelhetõ hozzá. Megítélésünk szerint a társadalmi tudatformálásban, a környezettudatos gondolkodás kialakításában mindhárom dimenziónak nagy jelentõsége van. Ezeket azonban más-más marketingaktivitással kell megtámogatni ahhoz, hogy a társadalom szereplõiben a megújuló energiaforrásokkal szembeni pozitív attitûd kialakításához szükséges értékrendszer-átformálás sikeres legyen.



Összefoglalás

Az Észak-magyarországi régióra irányuló ökoenergetikai marketing sajátos feladat- és eszközrendszerét kívántuk megalapozni egy 600 fõs, a vizsgált térségbõl kikerült mintán lebonyolított primer adatfelvétel eredményeinek tükrében. Kutatási célunk, hogy a térség gazdasági-társadalmi adottságait figyelembe véve megvizsgáljuk, milyen feltételek, milyen fogyasztói fogadtatás, affinitás mellett biztosítható versenyelõny a megújuló energiaforrások bevonásával, valamint rávilágítsunk arra, hogy mi jellemzi a lakosság jelenlegi energiahasznosítását, annak módját és az azzal való elégedettséget. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tájékozottsági szint vizsgálata során képet kívántunk alkotni arról, hogy a megkérdezettek milyen mértékû és mélységû ismeretekkel rendelkeznek a megújúló energiaforrásokról. Ennek eredményeként a nap-, víz- és szélenergia dominanciáját figyelhettük meg. Ezen felül a biodízel, a biogáz, valamint a geotermikus energia említési gyakorisága emelkedett még ki mintánkban. Ugyanakkor nagyon alacsony ismereti szint jellemezte a bioetanolt és a fotoelektromos energiát. A tájékozottság szintjét az ismeretekkel összevetve a legszembetûnõbb eltérés a nap-, szél- és víz-energiaforrásoknál mutatkozott, ahol a legnagyobb mértékben haladta meg az alaptájékozottság a tényleges ismeretek szintjét. Megállapíthatjuk ennek tükrében, hogy a megkérdezettek ezen energiaforrásokról csak felületes ismeretekkel rendelkeznek. A megújulókkal kapcsolatos ismeretek fõbb forrásait vizsgálva megállapítható, hogy a minta szereplõi jellemzõen a hagyományos médiumokat, így televíziót, írott sajtót és a rádiót részesítik elõnyben. Szembetûnõ, hogy a teljes válaszadási körre vetítve a referencia csoportok információforrást betöltõ szerepe a legcsekélyebb. Asszociációs vizsgálat eredményeként a következõket állapíthattuk meg: a megújuló energiaforrásokhoz rendelhetõ fogalmak közül a környezetvédelem, az olcsóság, a helyi energia elõállítása, valamint a beruházásigény kaptak kiemelkedõen nagy említési gyakoriságot. Minden arra utal, hogy a válaszadók számára meglehetõsen egyértelmû a megújúló energiaforrások „tisztasága”, illetve hogy azokhoz – a foszilis energiahordozókhoz képest – olcsóbban lehet majd feltehetõleg hozzájutni. Egy esetleges megújuló energiát hasznosító berendezés megvalósításából fakadó elõnyök megítélését, illetve a beruházás elfogadását vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a lakosság jellemzõen nyitott ilyen típusú beruházásokra, hiszen pozitívumként könyvelhetõ el, hogy a válaszadók közel negyede saját munkával is támogatna egy ilyen kezdeményezést. Ugyanakkor szembetûnõen magas értéket kapott az a válaszlehetõség is, mely szerint csak akkor hajlandó erre a lakosság, ha annak rá vonatkozó anyagi vonzata nincs. Jellemzõen erkölcsi és nem anyagi támogatásban részesítené egy ilyen jellegû beruházás megvalósítását, a megkérdezettek többsége. Annak érdekében, hogy feltérképezzük a megkérdezettek tudatában a megújuló energiaforrások relációjában milyen tényezõk, tulajdonságok, asszociációk kapcsolódnak össze, illetve mutatnak rendszerezett struktúrát faktoranalízist végeztünk. A vizsgálat eredményeként három jól elkülöníthetõ faktort kaptunk: a „makro szintû problémák tényezõcsoportját”,a „makro szintû lehetõségek” dimenzióját, és a „funkcionális lehetõségek tartományát”.

Megítélésünk szerint a társadalmi tudatformálásban, a környezettudatos gondolkodás kialakításában mindhárom dimenziónak nagy jelentõsége van. Ezeket azonban más-más marketingaktivitással kell megtámogatni ahhoz, hogy a társadalom szereplõiben a megújuló energiaforrásokkal szembeni pozitív attitûd kialakításához szükséges értékrendszer-átformálás sikeres legyen.










Irodalomjegyzék:

Gergely Sándor (2006): Tüzelési hasznosítású energetikai biomassza program jogi, közgazdasági, szervezeti feltételei és hatásai, X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, 2006. március 30–31.

Réczey Gábor (2003): A bioetanol üzemanyagként történõ felhasználásának ökonómiai háttere Magyarországon, AVA2 Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika Nemzetközi Konferencia, Debrecen 2005. április 7–8.

http://www.omgk.hu/MGUT1/biomasz1.html (2006. 08. 14.)

http://www.zoldtech.hu/cikkek (2006. 08. 03.)

www.zoldtech.hu/cikkek/atteres (2006. 08. 11.)