A vizek mezõgazdasági eredetû szennyezéssel szembeni védelmérõl szóló nemzeti szabályozás és annak változásai

Ennek érdekében az EU Nitrátdirektíva végrehajtásával kapcsolatos új szabályozás a KVVM és az FVM közötti egyeztetések eredményeképpen elkészült, a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 49/2001. (IV.3.) kormányrendelet módosítása, illetve a helyébe lépõ 27/2006. (II.7.) kormányrendelet, amely az állattartók számára könnyítéseket tartalmaz. A rendelet célja, az újonnan átdolgozott nitrátérzékeny területeken a vizek (felszíni és felszín alatti) mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelme. Kötelezõ elõírásokat tartalmaz módosult teljesítési határidõkkel az állattartó telepek trágyatárolására/kezelésére, rögzíti a mezõgazdasági tevékenységet folytatók helyes mezõgazdasági gyakorlatának – elsõsorban a trágyázás – részletes szabályait. Az új szabályozás a trágyatárolók megépítésére új határidõket ír elõ, mely szerint a karsztos területeken, illetve üzemelõ és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vízkivételek védõterületein jelenleg üzemelõ vagy engedéllyel rendelkezõ állattartó telepek hígtrágya tárolóinak kialakítására vonatkozó 2005. december 31. határidõ megszûnik és kitolódik 2009. október 31-re. Az elõbbiekben felsorolt nitrátérzékeny területeken kívüli érzékeny területeken már üzemelõ vagy engedéllyel rendelkezõ állattartó telepek hígtrágya tárolóinak, valamint a karsztos területeken, illetve üzemelõ és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vízkivételek védõterületein jelenleg üzemelõ vagy engedéllyel rendelkezõ állattartó telepek istállótrágya tárolóinak kialakítására vonatkozó 2010. január 1-jei határidõ kitolódik 2013. január 1-ig. Az elõbbiekben felsorolt különösen érzékeny területeken kívüli érzékeny területeken üzemelõ vagy engedéllyel rendelkezõ állattartó telepek istállótrágya tárolóinak a rendeletben megfogalmazott követelmények teljesítésére vonatkozó határidõ (2014. január 1.) változatlan marad. Figyelemmel az elõbbiekre az almos technológiával üzemelõ telepek esetén az elsõ határidõ a szigetelt trágyatároló megépítésére 2013. január 1. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz kötött (314/2005. (XII.25.) kormányrendelet) állattartó telepek (40000 db baromfi férõhely felett, 2000 db 30 kg feletti sertés férõhely vagy 750 db koca férõhely felett) esetén szigetelt trágyatárolót kell kialakítani 2007. október 31-ig, nitrátérzékeny területeken szigetelt és megfelelõ tároló-kapacitású trágyatárolót kell kialakítani 2007. október 31-ig. A fenti méret alatti állattartó telepek esetén nem nitrátérzékeny területen a 219/2004. (VII.21.) kormányrendeletben meghatározott 2007. október 31. helyett, valamennyi hígtrágya tárlónak szigeteltnek kell lenni 2014. január 1-ig, továbbá valamennyi istállótrágya tárolót szigeteléssel kell ellátni 2015. december 22-ig. A jogszabály elõírásainak nem megfelelõ és már üzemelõ vagy engedéllyel rendelkezõ állattartó telepek trágyatároló mûtárgyait a fenti határidõk lejárta után egy évvel fel kell számolni.

Az új kormányrendelet megváltoztatta továbbá a nitrátérzékeny települések listáját is, melynek következtében az 1519 települést nevesítõ lista, mely összességében 4,321 millió hektár nagyságú területet foglalt magába, 260 db településsel bõvült (1. ábra), így az ország nitrátérzékeny mezõgazdasági területek köre 16,5%-kal, míg az ország területi érintettsége 15%-kal 4,972 millió hektár nagyságúra növekedett a korábbi 49/2001. (IV.3.) kormányrendeletben szereplõ szabályozáshoz képest (2. ábra).











Annak érdekében, hogy a nitrátérzékeny területekre meghatározott kötelezettségek csak a ténylegesen érzékeny területeket érintsék, szükségesnek ítéltetett ezen területek a MePAR (Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) rendszer tematikus fedvényeként a fizikai blokkok szintjén, blokkazonosítók szerinti meghatározása. A MePAR blokkok szintjén történõ lehatárolással a nitrátérzékeny területek nagyságában a jelenleg hatályos mezõgazdasági területhez viszonyítva 29%-os, míg az országos teljes területének tekintetében 27%-os területcsökkenés várható (3. ábra), melynek végleges nagysága 3,790 millió hektárra várható.








 A nitrátérzékeny területek blokk szintû lehatárolásának munkái megkezdõdtek, ma még tervezési szinten állnak, elkészülését és elfogadását követõen FVM-KvVM együttes miniszteri rendeletben teszik majd közzé. A rendelet mellékletében majdan közzétett blokkazonosítók nem fognak kiterjedni a belterületekre, valamint a bányatavakra, továbbá a bányatavak 300 méteres parti sávjaira.

Fentiekkel párhuzamosan folyik a vizek mezõgazdasági eredetû szennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 49/2001. (IV.3.) kormányrendelet 1. számú mellékletét képezõ „Helyes Mezõgazdasági Gyakorlat” szabályrendszerének felülvizsgálata, mely szükséges azért, mivel az Európai Unió Nitrát Bizottsága áttekintette a 2004. évben csatlakozott új tagállamok nemzeti szabályozását a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 91/676/EGK Tanácsi Irányelvben (Nitrátdirektíva) foglaltak érvényesítése érdekében. Elõbbiekre tekintettel szükségessé vált egyes pontok átdolgozása, részletezése, konkretizálása, azaz meghatározás alatt állnak a szervestrágya típusok állatfajtól függõ mennyiségi és minõségi paraméterei, valamint az ehhez igazított trágyatároló mûtárgyak kritériumrendszerének minimális elvárásai. Fontos szempontként szerepel továbbá a tervezetben az adatszolgáltatásra kötelezettek körének pontosítása; az adatszolgáltatási idõszak harmonizációja más adatszolgáltatásokkal; az egyes vidékfejlesztési támogatásban résztvevõk, illetve a nitrátérzékeny területen gazdálkodók és állattartók nyilvántartási kötelezettségének harmonizációja, a többszöri adatszolgáltatás elkerülése; a hígtrágya és istállótrágya tárolók kapacitásának korrigálása; a legeltetéses állattartás esetén történõ trágyatároló kapacitásának meghatározása; trágyatároló építésének mentessége; a trágyatárolók határidõre történõ kiürítése; ideiglenes táblaszéli trágyakazal, trágyaszarvas létesítése; éves szinten szerves trágyával és egyéb nitrogénforrással kijuttatott nitrogén mennyisége; mûtrágya, szervestrágya kijuttatásának tilalmi idõszaka; a trágyázás során betartandó védõtávolságok módosítása; a szervestrágya típusok állatfajtól függõ mennyiségi és minõségi paramétereinek meghatározása.

Jelenleg a hatályos szabályozás szerint a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló

27/2006. (II.7.) kormányrendelet 9. §-ának értelmében a nitrátérzékeny területen mezõgazdasági tevékenységet folytatónak adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie, az adatszolgáltatási kötelezettségét a 49/2001.

(IV.3) kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti adatlap kitöltésével kell teljesíteni és a 2006. évre vonatkozó adatokat 2007. február 28-ig a területileg illetékes talajvédelmi hatósághoz változatlanul be kell küldeni. Az adatlapok a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan bármelyik megyei talajvédelmi hatóságtól beszerezhetõek, valamint a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat www.ontsz.hu, illetve a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium www.fvm.hu internetes címrõl letölthetõek. Az adatszolgáltatás megtörténtét és helyességét és az azt megalapozó nyilvántartást a talajvédelmi hatóság ellenõrzi. A helyes mezõgazdasági gyakorlatban foglalt elõírások végrehajtását, megtartását a vizek nitrát szennyezésének veszélyével járó tevékenységek esetében az állattartó telepen a környezetvédelmi felügyelõség, termõföldön a talajvédelmi hatóság ellenõrzi. Az elõírásokat megsértõ tevékenység a kötelezettségszegés és az elõidézett veszély súlyától függõen határozatban felfüggeszthetõ, korlátozható, megtiltható. A mezõgazdasági tevékenység folytatója az elõírások nem vagy nem megfelelõ teljesítése esetén nitrátszennyezési bírságot köteles fizetni, melynek mértéke a mulasztás, illetve az elõírások megszegésének mértékétõl függõen 50000–500000 forint közötti összeg lehet. A talajvédelmi hatóság a kötelezõ adatszolgáltatás és nyilvántartás esetének hiányában 10000–100000 forint közötti mértékû nitrát-adatszolgáltatási bírság megfizetésére kötelezheti a mezõgazdasági tevékenységet folytatót.