Az elmélet Az ökológiai vetõmaghasználat alapelve és célja, hogy az ökológiai gazdálkodók meg tudják valósítani a teljes körfolyamatot, hogy a gazdálkodás minden eleme a feltételrendszernek megfeleljen.
A hüvelyes növények közül hazánkban a borsó a legnagyobb vetésterülettel rendelkezõ növényfaj. Az utóbbi évek vetésterületi adatai meglehetõsen nagy ingadozást mutatnak, hiszen 1999. és 2005. között az évenkénti terület 44 és 66 ezer ha között változott.
Nem véletlen, hogy a fajtaválasztással kapcsolatos szaktanácsadásban nem alakult ki egy olyan rendszer, mint például a mûtrágyázás, vagy általában a talajerõ gazdálkodás területén.
– mélyülõ szakadék az EU 25 nyugati és keleti része agrár környezeti állapotában az NP mérlegek szerint
Az állattartók részérõl jelentkezõ általános problémák feloldása érdekében a kormány vállalta az állattartók versenyképességének javítását, amelynek egyik eleme, hogy enyhíti az állattartókat érintõ, az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb környezetvédelmi és trágyakezelési szabályokat.
Jelenlegi helyzetkép A kalászosok fémzárolt minõsített vetõmag használata az elmúlt években drasztikusan visszaesett és az utántermesztett vetõmag egyre inkább elõtérbe került. Mit jelent ez az utántermesztés kalászos gabonák esetében?
Megvan az Év Talaja!
