Boncsarovszky Tivadar
2014.04.24.
A tél folyamán lehullott csapadék miatt tavaszra sok felé maradt belvíz az Alföldön. Késõbb csak a naptár alapján tudhattuk, hogy már tavasz van. A vetések során jött egy hosszú, hideg, csapadékos periódus, és sokaknak még júniusban is a kukorica vetésével volt gondja. A helyi körülményeket figyelembe véve, a belvizek visszavonulásával sikerült mûvelésbe vonni az elveszettnek hitt területeket. A már elvetett kukoricának sokfelé okozott víznyomást a lehullott csapadék. A kukorica gyökereinek nem kellett mélyebbre húzódniuk, hogy vízhez és tápanyaghoz jussanak. Utólag látszik, hogy a gyengébb vízgazdálkodású területeken emiatt a kukorica hátrányt szenvedett. Aztán gyors felmelegedés következett, és utólag visszatekintve látható, hogy egy hosszú, száraz idõszak vette kezdetét. Ahol 30–50 mm csapadék hullott a virágzás idõszakában, ott a termelõk jó eredményeket értek el. Ahol kevesebbet és késve kaptak ott viszont a termékenyülési problémák miatt kevesebbel kell a gazdálkodóknak beérniük. A sok termés ellenére mégis magas a piaci ár, és erre elég rég óta nem volt példa.
Röviden összefoglalva, a kukorica virágzásáig a különösen hideg idõjárás miatt kb. 3 hét csúszással számoltunk a korábbi években megszokott átlagos fejlettséghez képest. A késõbbi felmelegedés hatására ezt a kukoricának a legtöbb helyen a betakarításig sikerült behoznia. Tehát mindent összevetve gazdaságos évet õrizhetünk meg emlékezetünkben: relativ jó termésátlagokat, kedvezõ betakarítási vizeket, jó terményárat. A jövõben új kihívások és szerencsére új lehetõségek is várnak a termelõkre.
Intervenciós szigorítások – hl-súly Az egyik negatív fejlemény, hogy szigorodtak az intervenciós felvásárlás követelményei. Még nem tisztázott, sikerül-e az évközben hatályba lépõ szabályozás alól mentesülni, ezért tekintsük úgy, hogy a jövõben a termésnek e szabályoknak meg kell felelni. Hazánkban azért alakult ki, hogy döntõen lófogú kukoricákat termesztenek – amelyek lazább felépítésûek, könnyebbek, mint a tõlünk északabbra termesztett sima szemû (flint) kukoricák – mert ezeknek egyrészt sokkal jobb a stressztûrõ képessége, ami döntõ hatást gyakorol a termésszintre. Hazánkban fõleg a hõstressznek nagy a terméscsökkentõ hatása. A lófogúaknak másrészt sokkal gyorsabb a vízleadási ütemük szántóföldön és a szárítóban egyaránt. Nagyobb a természetes vízleadásuk mértéke is. A sima szemû kukoricák szemnedvessége gyakran magasan ragad és nem képes 16-17% víztartalom alá süllyedni. Ezek tehát, a szárítási költségeken keresztül befolyásolják a gazdaságosságot. Azonban kétségtelen, hogy a simaszemû kukoricáknak elõnye van a vetéskor, mert jobban bírják a hideg talajokat, és a keményebb szemei elõnyt jelentenek a termény kezelésekor. De termelés során a gazdaságosságot kell szem elõtt tartani és Magyarországon ennek két alapvetõ pillére van: a termés nagysága és szárítási költségek.
Sokéves adatsorok alapján látható, hogy a hl-súly különbségeket egyrészt a hibridek adottságai, másrészt az idõjárási, termõhelyi és agrotechnikai feltételek eredményezik. Kedvezõtlen körülmények között a szemkitelítõdéskor jelentkezõ hõstressz esetén a hl-súly általában kisebb lesz. Sajnos, a hõstressz olyan tényezõ, amely csak nagy költséggel befolyásolható. Olyan hibridet szinte alig találni, amely gazdaságosan termelhetõ (magas termésszint, jó stressztûrés, alacsony betakarítási szemnedvesség) és egyben biztosan 73 kg/hl feletti hl-súlyú. A 71 kg/hl-os súlyt azonban a legtöbb hibrid jó körülmények között elérheti.
Alapesetben, tehát érdemes megfigyelni, hogy melyek azok a hibridek, amelyek – bár ez termõév és termõhely függvényében módosulhat – valószínûleg magasabb hl-súly tartományba képesek kerülni. Helyi eredményekben lehetnek eltérések, de a trendek sokat mondanak. A Syngenta hibridek általában a jobb hektolitersúlyú, nehezebb szemû fajták közé tartoznak. A legjobbak közülük az NK Altius, NK Gotic, Alpha, Furio, Occitan, Kanada, ezek leginkább 73 kg/hl feletti eredményeket produkálnak. A többi hibridnek az eredménye is ekörül a szint körül mozog, de ezeknél gyakrabban mértünk ennél alacsonyabb értékeket.
A intervenciós felvásárlásra vonatkozó minimális követelmények olvashatók a lenti táblázatban, amely 2006.11.01-én lépett hatályba.

Mit tanácsolhatunk a hl-súllyal kapcsolatban a termelõknek? Figyelembe véve a piaci információkat a termelõk nem intervencióra fognak termelni, mert a takarmány és energetikai felhasználás, némi exporttal felveszi a teljes magyar árualapot. Tehát továbbra is a gazdaságos termelést tartsák szem elõtt. A hibridek kiválasztásakor ezután is legfontosabb szempontnak kell maradnia a termés mennyiségének, a betakarításkori víztartalomnak és a stressztûrõ képességnek. A hl-súlyt az új szabályozás ellenére is ezek mõgé kell helyezni.
Új mikotoxin határértékek lépnek életbe A búza esetében már 2006. július 1-jétõl érvényben van az új törvény, azonban ez a kukoricánál csak 2007 július 1-jétõl lép hatályba. A határértékek beiktatása azzal magyarázható, hogy a Fusarium mikotoxinok az élelmiszerekben igen elterjedtek. A Fusarium-toxinok bevitelének legfontosabb forrásai a búzából és a kukoricából készült termékek.

Bár a tanulmányok elismerik, hogy az élelmiszerekkel bejuttatott toxinok szintje a felnõtt lakosság esetében nagyon alacsony, kisgyermekek esetében azonban ez már az engedélyezett napi szintet is eléri, sok esetben meg is haladja azt.
Minden termelõnek meg kell ismerni, hogy milyen eszközökkel tudja az árualap toxintartalmát alacsony szinten tartani. Erre azért van szükség, mert a jövõben az áru átvételének egyik feltétele, adott esetben akadálya lehet a magas toxintartalom. A terményben lévõ toxin mennyisége elsõsorban a környezeti hatásoktól függ. Ha toxintermelõ gombáknak kedvezõ idõjárási feltételek vannak, akkor már csak keveset tehetünk. Ezért a megelõzésre kell a hangsúlyt fektetni. Röviden tekintsük át a lehetõségeinket a teljesség igénye nékül. Talán a legfontosabb az elõvetemény szármaradványának eltüntetése, mert ezzel gyakorolhatjuk a legnagyobb hatást a késõbb toxint termelõ gombákra. A kukorica esetében a hibrid (a búza esetében a fajta) általános érzékenységét is számításba lehet és kell venni a kiválasztáskor. Kerülni kell a megpattanásra hajlamos maghéjú kukoricák termesztését és érdemes elõnyben részesíteni a hosszabb, a csövet jobban befedõ csuhélevelû kukoricákat. Mezõgazdasági sajátosság, hogy ezt is komplexitásában kell megnézni, azaz a csövet fedje be a csuhélevél, de éréskor lazuljun fel, hogy jobban le tudja adni a nedvességet. Mindamellett fontos, hogy az adott tájegységnek megfelelõ érésidejû hibridet termesszünk, azt is a lehetõ legkorábban elvetve, és a legkorábban betakarítva. Jelentõsen növelheti a gombák megjelenési kockázatát a molykártétel is. Továbbá a helyes gépbeállításon keresztül lecsökkenthetõ az aratáskori tört szemek mennyisége, ami a raktári gombafajoknak jelenthet támadási pontot. A nem megfelelõ tárolási körülmények is növelhetik az áru toxintartalmát. Látható tehát, hogy a hibrid csak az egyik tényezõ a sok közül amivel a toxinszintet lehet befolyásolni.
Cégünk, a Syngenta már a 1990-es évek elejétõl fokozottan foglalkozik a toxinok elleni védekezési lehetõségekkel. 2001-ben egy szakértõi csoportot és egy laboratóriumot hoztunk létre, melyben évente sok ezer mintát vizsgálnak. Ezen a vizsgálatsorozat keretében laboratóriumunkba egész Európából, így Magyarországról is érkeznek minták. Minden évben számos helyrõl küldjük ezeket a kisparcellás kísérleti hálózatunkból, melyek reprezentálják az ország kukoricatermesztõ területeit. Nemesítési programjainkban mesterséges fertõzéssel provokáljuk a hibrideket. Egy hibrid vizsgálatait akkor is befejezzük, ha esetében, a fajtaelismerés felé vezetõ úton trendszerûen magas mikotoxin-tartalmakat mérünk, holott a többi agronómiai tulajdonságai kiválóak is lesznek.

Az alábbi táblázatban a 2003–2005 évi toxinvizsgálati adatokat foglaltam össze. Mielõtt az adatokat értékelné, hangsúlyoznám az alapmegfigyelésünket, miszerint a látható gombafertõzés mértéke nem mutat egyértelmû összefüggést a toxintartalommal. A kérdés bonyolultságát jól mutatja, hogy volt olyan minta amibõl ki tudták mutatni a mikotoxint, de nem találtak gombákat, és volt olyan tétel is amiben jelen voltak a veszélyes toxintermelõ gombák, ugyanakkor a toxinok nem képzõdtek.

Az átlag ebben az értékelésben a kísérletekben mért átlagokat összesíti és ehhez hasonlítjuk a hibridek toxintartalmát. Tehát nem az új határértékekhez. Segítségével meg lehet vizsgálni, hogy az egyes hibrideknek mekkora lehet a fogékonysága. Akár csak a hl-súly esetében, így a toxinvizsgálatoknál is a trendeket érdemes figyelni. Három csoportba soroltuk a hibrideket. Átlag körüli, amelynek „0” a jele (100%±25%), csoport átlag alatti amely „-” jelet kapott (<75%), valamint a csoport átlag feletti toxinszintek „+”-ot kaptak (125%>).
Energiahordozó lesz a kukorica Nézzük most a pozitív fejleményeket. Hazánkban is kialakul egy új iparág, az etanol gyártás, a szeszipar energetikai ága. Ehhez el kell ismerni, hogy kellettek a magas, 70 dollár/hordó körüli nyersolajárak, az üzemanyagokkal kapcsolatos uniós elõírások szigorodása, a magas etanol ár, a technológia fejlõdése.
Ha ez a nagyívû program megvalósul új munkahelyek születhetnek és ez jót fog tenni a gazdaságnak. Kérdés most csak az, mekkora kapacitások épülnek ki és ezek majd mennyi kukoricát igényelnek. Az azonban biztos, hogy az „etanol” a kukorica piaci pozícióját javítja és stabilizálja.
Cégünk 1993-óta végez vizsgálatokat a hibridek etanolhozamának meghatározására. 2002-tõl a témában az egyik leginkább elismert amerikai egyetem mérési gyakorlatát vettük át. Lényege, hogy minden folyamat ugyanúgy történik (mennyiségek, enzimek, idõk, nyomások) mint nagyban, csak a méretekben van a különbség. Tehát így mindig a valós etanolhozamot kapjuk. Ezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy léteznek a hibridek között különbségek, de ezt egyéb hatások (évjárat, termõhely, toxintartalom, agrotechnika, szárítás, tárolás) akár teljesen elfedik. Tehát ismételten hangsúlyoznám, hogy a hibridek etanol hozamát saját magunk befolyásolhatjuk az elõbb említett tényezõkön keresztül. A méréseink alapján azt tapasztaltuk, hogy nincs közvetlen kapcsolat az etanol hozam és egyetlen jól elhatárolható paraméter, mint pl: a keményítõtartalom, a szemek fajsúlya (hl-súly), a magok fehérjetartalma között. A termelõknek az etanolhozam növelése érdekében tehát a terméshozamot kell maximalizálni, a gazdaságosság szemelõtt tartásával. Fontos, hogy a kiválasztott hibrideknek nagy legyen a terméspotenciálja, emellett gyors vízleadással és jó stressztoleranciával rendelkezzen. Mivel a késõbbi etanolhozamra senki nem tud garanciát vállalni, a hibridek etanolhozamára vonatkozó információkat ennek megfelelõ súllyal, csak az elõbb említettek után lehet latba vetni.
Tavaly, tavaly elõtt és az idén is több termõhelyrõl küldtünk ki mintákat az elõbb említett laboratóriumba, hogy választ tudjunk adni termelõinknek. Bár a 2006 évi termésbõl még nincsenek meg az eredményeink, az elõzõ évi adatok alapján úgy látjuk, hogy Syngenta hibridválaszték közül az Occitan és a Furio, az új generációs hibridek közül az NK Altius, az NK Thermo, az NK Cisko termesztésével lehet a legmagasabb etanolhozamot elérni. Ezeket a hibrideket DGE (Dry-Grind Ethanol=Száraz örlésû etanol) jellel különböztetjük meg.
A 2006-os terméseredmények rövid értékelése Mivel közeledik az év vége szót kell ejteni az idei kísérleteink tapasztalatairól. A cikk írásakor még nem állnak minden éréscsoportban rendelkezésünkre az hivatalos OMMI adatok, viszont a saját több tízezer parcellán végzett kisparcellás termékfejlesztési kísérleteink, és az üzemi eredmények alapján kijelenthetünk néhány dolgot. Világos papírforma eredmények születtek. A FAO 300-as csoport elején érõ NK ALTIUS kiemelkedett jó termésével, kedvezõ betakarítási szemnedvességével és erõs szárával. A kisparcellás, a nagyüzemi kísérleti eredmények és az üzemi tapasztalatok is összevágnak abban, hogy a FAO 300-as csoportban jó évet zár az NK Thermo. Kiegyenlített eredményeket ért el, az NK Lemoro és az NK Cisko. Meg kell említeni a FAO 400-as csoport végén érõ két új nagyágyúnkat, az NK Timic-et és az NK Pako-t amelyek az éréscsoport más hibridjeihez képest alacsonyabb betakarítási nedvességtartalmak mellett a délvidéken sorra döntötték meg a régi termésrekordokat.
A fenti cikkben a teljesség igénye nélkül érintettem a termelõket és a többi piaci szereplõt érintõ aktuális témákat. Látható, hogy ezek az agrotechnika elemein keresztül számos helyen kapcsolódnak és a külsõ környezettõl nagyban függenek. Sikeres, gazdaságos termelés csak az agrotechnika helyes, magas szintû alkalmazásával lehetséges. Mindenkinek megvan a maga feladata, és azt a legjobb tudása szerint kell végrehajtania. Mi, a Syngenta, a nagy teljesítményû hibrideket, a jó minõségû vetõmagot és az ezekre vonatkozó megbízható információt biztosítjuk Önöknek.
Hibridjeinkkel kapcsolatos kérdéseivel forduljon személyesen kollégáinkhoz. A jelenlegi legfrissebb dolgokon túl (pl. bioetanol), a most is idõszerû témákban (pl. kukoricabogár), szakembereink szívesen állnak az Önök rendelkezésére, a növényvédelemmel és a vetõmagokkal kapcsolatos kérdésekben.