Növényvédõ szerek az EU-ban

A gombaölõ hatást kénvegyület (Sulfarol) hozzáadásával lehet teljessé tenni, írta. Ez a permetezés virágzás után, majd még szükség szerint 2–3 alkalommal megismételhetõ, de már ködszerûen kijuttatva a mésszel közömbösített réz és kén hatóanyagot. A rágó kártevõk ellen 3 alkalommal arzénes permetezést, a szívókártevõk ellen szükség szerint petróleum emulzióval végzett permetezést javasolt. A füzet végén található növényvédõ szer reklám szerint, „a szokásos kétszeri téli permetezés Novendával egy munkával végezhetõ”. Az 1930-as években javasolt olajszármazék, réz, kén és arzén hatóanyag mellett megjelent a DNOC.

1938-ban törvénycikk tette kötelezõvé a kártevõk elleni védekezést, de Jeszenszky Árpád 1944-ben megjelent Gyümölcsfa-ápolás címû kiadványában a rovarkártevõk ellen nikotin-, piretrum- és kvasszia-szappanos oldatát, illetve gyárilag kiszerelt változatát javasolta. Továbbra is javasolt készítmények voltak az arzén- és az olajtartalmú szerek. A gombák elleni védekezésre a réz- és a kéntartamú készítmények álltak rendelkezésre.

Mohácsy Mátyás az 1950-es években, „A házikert gyümölcsöse” címû, több kiadásban megjelent könyvében, a Bordóilé, Mészkénlé, Neopol, Sulfarol, Gyümölcsfakarbolineumok, Gyümölcsfaolajok, Szappanos nikotinlé, Novenda, és az arzénes készítmények mellett már javasolta a rovarok ellen az idegmérgek, a Hungária Matador és az Agritox használatát is.

A legjelentõsebb változás az 1960-as évek elején következett be. A gyakorlatban „Növényvédelmi Kódex”-nek ismert szabályok az 1955-tõl 1964-ig megjelent, és többször módosított, a növényvédelemre vonatkozó rendeleteket foglalta össze. Ettõl az idõtõl ugrásszerûen megnõtt az engedélyezett növényvédõ szer hatóanyagok, és a növényvédõ szerek száma, de a speciális monitoring vizsgálatok eredményei alapján egyes növényvédõ szer engedélyek idõrõl idõre, visszavonásra kerültek.

Az 1980-as évek elején már közel 400 készítmény közül válogathattak a mezõgazdasági nagyüzemek, 2000-re a készítmények száma duplájára emelkedett.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészülés során, 2000–2004 között 67 hatóanyag engedélyét visszavonták 14 hatóanyag felhasználását korlátozták. A gyümölcs- és szõlõültetvények védelme azonban továbbra is biztosítható, a forgalomból kivont, korábban a gyümölcs- és szõlõültetvények védelmére engedélyezett hatóanyagok, más továbbra is engedélyezett készítményekkel gond nélkül pótolhatók.



Gombaölõ szerek – Fungicidek

Bárium-poliszulfid hatóanyagú BÁRIUMPOLISZULFID 45 és NEOPOL készítményt gyümölcsösökben és szõlõben rügypattanás elõtt töményebb, rügypattanás után hígabb töménységben lisztharmat elleni védekezésre, pajzstetvek, levéltetvek és atkák gyérítésére használták. Helyette rügypattanás elõtt poliszulfid-kén + vazelinolaj- (NEVIKÉN, VEKTAFID S), rügypattanás után kéntartalmú készítmények használhatók, azonos vagy jobb hatékonysággal.

Kinometionát hatóanyagú MORESTAN elsõsorban lisztharmatölõ fungicid volt, de jelentõs gyérítõ hatása volt a takácsatkák ellen is. A triadimefon hatóanyagú BAYLETON 25 WP, FOLICUR TOP készítményt a lisztharmat és a rozsdabetegségek ellen használták. Betiltásuk után a lisztharmat betegségek ellen a dinokap hatóanyagú (KARATHANE FN 57, KARATHANE LC) és a kéntartalmú (COSAVET DF, EUROKÉN 2000 80 WG, FLORISTELLA, KÉNPOR, KÉNKOL 800 FW, KUMULUS S, MICROTHIOL SPECUAL, NECATOR, 80 WG, NIKEKÉN 800 FW, SOLFO M 80 WP, SZULFUR 900 FW, THIOVIT JET, TIOKOLL 300 SC, VENTILLÁLT KÉNPOR) készítmények széles skálája használható.

Cineb hatóanyagú (CUPROSAN SUPER D, MILTOX SPECIAL, PEROCIN 80 WP, PEROTOX WP) készítmények igen jó gombaölõ szernek bizonyultak, hátrányuk az volt, hogy a négy égtáj 7 országában gyártották és ennek megfelelõen nagyon eltérõ minõségûek voltak a készítmények. A cineb hatóanyagnak emberekre mutagén és teratogén hatása van. A cineb pótolható a réztartalmú készítményekkel, a rézérzékeny növényfajoknál és rézérzékeny fenológiai stádiumban pedig kaptán (ORTHOCID 50 WP, BUVISILD K, MERPAN 50 WP) és mankoceb (DITHANE M-45, VONDOZEB DG) hatóanyagú készítményekkel.

Diklofluanid hatóanyagú EUPAREN a botrítiszes szürkepenész ellen hatásos készítmény volt, helyette hasonlóan jó hatású a folpet hatóanyagú BUVICID F, FOLPAN 50 WP, ORTHO PHALTAN FL fungicid.



Atkaölõ szerek – Akaricidek

Brómpropilát hatóanyagú NEORON 500 EC, flucikloxuron hatóanyagú ANDALIN DC-25, tetradifon hatóanyagú POL-AKARITOX és az amitráz hatóanyagú MITAC 20 készítmény, hatásos volt a takácsatkák és levélatkák ellen, de engedélyüket az EU-hoz való csatlakozás után visszavonták. Helyette használható a hexitiazox hatóanyagú NISSORUN 10 WP, a piridaben hatóanyagú SANMITE 20 WP és a propargit hatóanyagú OMITE 30 W.



Rovarölõ szerek – Inszekticidek

Dioxakarb hatóanyagú ROVLINKA 50 WP, a permetrin- és a tetramentin hatóanyagú (RESLIN 25 SE, COOPEX, CHINETRIN 25 EC, VAPE) készítményt a lombrágó hernyók és a lombrágó bogarak elleni védekezésre használták. A környezetkímélõ, zöld jelzésû diflubenzuron hatóanyagú, DIMILIN 25 WP, és a indoxakarb hatóanyagú STEWARD 30 DF, a piros jelzésû, metilazinfosz hatóanyagú METIL-COTNION 25 WP, az eszfenvalerát hatóanyagú SUMI-ALFA 5 EC megfelelõen helyettesíti a betiltott készítményt.

Fenpropatrin hatóanyagú DANIRUN 11 EC, és a DANITOL 10 EC a pajzstetvek és levéltetvek ellen hatásos volt, de számos más készítmény is használható helyette, mint például a dimetoát hatóanyagú BI 58 EC, a foszalon hatóanyagú ZOLONE 350 EC, az alfametrin hatóanyagú FENDONA 10 EC és a deltametrin hatóanyagú DECIS WST készítmény.

Fentoát hatóanyagú CIDIAL 50 L készítmény gyümölcsösökben, a szívó és rágó kártevõk ellen egyaránt hatásos volt. Nélkülözni tudjuk, ha helyette teflubenzuron (NOMOLT 15 SC), tiametoxam (ACTARA 25 WG), diazinon (BASUDIN 600 EW) és a dimetoát (BI 58 EC) hatóanyagú rovarölõ szerrel permetezünk.

Foszfamidon hatóanyagú DIMECRON, heptenofosz hatóanyagú DECIS QUICK, HOSTAQUICK 50 EC és a metidaton hatóanyagú ULTRACID 40 WP, SUPRATHION 20 EC készítmény igazi „mindent ölõ” készítményként került be a gyümölcs- és szõlõtermesztés nagyüzemeibe. A lombrágó bogarak, lombrágó hernyók, molyok, levéltetvek, pajzstetvek, levélbolhák és atkák mellett sajnos a hasznos ragadozó (parazita, parazitoid és predátor), és a rovar- és atkafajokat és a virágokat beporzó rovarokat is pusztította. Betiltásuknak csak örülhetünk.

Metil-paration hatóanyagú DANATOX 50 EC, PARASSHOOT CS és PENNCAP M készítmény is széles hatású, molyok, pajzstetvek és levéltetvek ellen alkalmazták, de méhekre és élõvizekbe kerülve halakra is rendkívül veszélyes volt.



Lombfertõtlenítõ készítmények

Dinitro-orto-krezol vagyis a DNOC hatóanyag, az olajos paszta, vagy a sûrûn folyékony, NOVENDA elnevezésû kiszerelés mellett, korábban megjelent granulált formában KREZONIT néven is. Használtuk gyomirtó, rovarölõ és gombabetegségek levélben való áttelelését gátló lombfertõtlenítõ készítményként is. Perzselõ hatása miatt, már korábban is javasoltuk a mélyhatású benomil hatóanyagú készítmények BENAZOL 50 WP, FUNDAZOL 50 WP) használatát, a levélben áttelelõ kórokozók ellen. A benomil hatóanyag további engedélyezése is bizonytalan. Korábban 2005-ig volt érvényben az engedélyezése, de a 2006 évi Növényvédõ szerek és termésnövelõ anyagok c. kiadványban ismét megjelent. A benomil hatóanyagot pótolni úgy lehetne, ha a teljes betiltásáig más korszerû, mélyhatású készítmény áttelelésgátló hatása kipróbálásra kerülne. Korábban ezeket a speciális vizsgálatokat kutató intézetek végezték, és a gyártó- vagy forgalmazó cégek szponzorálták.



Talajfertõtlenítõ szerek

Forát hatóanyagú THIMET 10 G hatásos talajfertõtlenítõ szer volt cserebogár-, mocskospajor és drótféreg ellen. Helyette használható a talajban élõ rovarlárvák mellett, a talajgombák ellen is hatásos és a csirázó gyommagvakat is elpusztító, dazomet hatóanyagú BASAMID G, és a metám-ammónium hatóanyagú IPAM 40 talajfertõtlenítõ szer.

A vegyi gyárakban világszerte nagyon sok kiváló felkészültségû vegyész dolgozott azért, hogy nem egészen 100 év alatt a kezdeti 6 hatóanyaggal megoldott növényvédelembõl közel 100 hatóanyag, a vízre, levegõre, termõtalajra, növényzetre, tehát a környezetre és az emberiségre veszélyesnek minõsüljön. Mindig mérlegelni kell a vegyszerek hasznát és a használatának kockázatát. Erre jó példa a klórozott szénhidrogén hatóanyagcsoportba tartozó DDT rovarölõ szer története. Németországban elsõ elõállítója 1874-ben O. Zeidler, a találmány jelentõségének felismerõje P. Müller volt. Mivel ez a hatóanyag a maláriát terjesztõ szúnyogok és a tífuszt terjesztõ tetvek elpusztításával emberek millióinak életét mentette meg, P. Müller 1948-ban Nobel díjat kapott.

Az USA-ban 1962-ben megjelent Rachel Carson Silent Spring (Néma tavasz) címû könyve, amelyben a szerzõ bebizonyította, hogy ez a rovarölõ szer csoport az emberek szervezetében súlyos ártalmakat, és halálos mérgezéseket okoz. A DDT megkülönböztetés nélkül öl, és elpusztítja a káros és a hasznos élõlényeket egyaránt, elpusztulnak a madarak és madárdal nélkül néma lesz a tavasz. Magyarországon a DDT használatát 1968-ban, elsõként a világon, betiltották. Ezért el kell fogadni, hogy a növényvédelmi hatóság ismét jó döntést hozott, a veszélyes hatóanyagok hazai betiltásával. Az 1950-es években, a növényvédõ szer reklám nem csak az eladni kívánt növényvédõ szert, de népszerû, laikusok számára is érthetõ formában a károsítókat is ismertette, színes képeken bemutatva a rovarok fejlõdésmenetét és a kórokozók által okozott tüneteket. 1990 után az Állami Gazdaságok és a Termelõ Szövetkezetek területének privatizálása után nagyon sok, gyümölcs- és szõlõtermesztéshez nem értõ, az iparból munkanélkülivé váló, kényszervállalkozó jutott földterülethez, és kihasználva a telepítési támogatást létesített ültetvényt. A magánbirtokokon a gyümölcs- és szõlõtermesztést már nem felügyeli növényvédelmi szakmérnök, ezért soha nem volt olyan fontos a növényvédõ szer ismertetéseket a károsítók ismertetésével kiegészíteni, mint napjainkban.