A cirokfélék helye, szerepe, versenyképessége a növénytermesztésben
Oldalszám: 49
2014.04.25.
A cirokfélék kiváló szárazságtûrõ-képességük, gyengébb talajokon való jó alkalmazkodóképességük révén perspektivikus növényei a hazai növénytermesztésnek. A hosszú távú meteorológiai elõrejelzések szerint egyre szárazabbá és melegebbé válik klímánk, és fel kell készülnünk a szárazsággal szembeni védekezésre. Sajnos, Magyarországon a szántóföldi növénykultúrákat csak nagyon kis területen öntözik, és e téren lényeges javulás a jövõben sem várható. Így különösen nagy jelentõsége lesz a jobb szárazságtûrõ növényfajoknak, mint például a takarmányciroknak.
A cirok nagy melegigényét és igen jó szárazságtûrõ képességét afrikai eredetének köszönheti, ahol már a törzsfejlõdés során lételemévé vált a szárazsághoz való alkalmazkodás. Nagy, igen mélyre nyúló bojtos gyökérzetével a talaj mélyebb rétegeibe is lehatol, és szárazság esetén onnan is fel tudja venni a vizet és ásványi elemeket, ahonnan a kukorica már nem képes. A szárazságtól jól védi a növényfajt a szárát és levelét borító viaszréteg, és a kisebb légzõnyílások miatt kevesebb a vízpárologtatása.
A cirokfélék jól alkalmazkodnak a gyengébb talajviszonyokhoz, így azokon a közepes és gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezõen termeszthetõk, ahol a kukorica termesztése – különösen aszályos években – már nem gazdaságos.
A cirok termõterületének növelését indokolja a kukoricabogár egyre nagyobb mértékû elterjedése hazánkban. Mivel nem kedveli a cirkot, így a korábban monokultúrában termelt kukorica egy része kiváltható szemescirokkal.
Bár a cirok termesztését (vetés, vegyszeres gyomirtás, betakarítás) a kukoricához hasonlóan, az ott alkalmazott munkagépekkel el lehet végezni, mégis vannak kényes pontjai:
A cirokfélék rosszabbul tûrik a hideget, így tavasszal, a kelés és kezdeti fejlõdés idején elmaradnak a kukoricától. Fokozottan ügyelnünk kell tehát a cirokfélék vetésekor a jól elõkészített, aprómorzsás, kellõen tömörített – apró-magvak számára szükséges – vetõágyra, az optimális vetésidõ megválasztására, ami mindig a kukorica vetésidõ második felére esik (legalább 12 °C talajhõmérséklet). Feltétlenül szükséges a vegyszeres növényvédelem (csak a cirokfélékre engedélyezett vegyszerek használatával) alapkezelésben és ha szükséges felülkezelésben is, ill. sorközmûveléssel, hiszen a lassan, vontatottan fejlõdõ növényeket a gyomok – különösen hideg tavasz idején – könnyen elnyomhatják.
Mindezeket az elõnyöket és hátrányokat összevetve kell mérlegelni a cirokfélék termesztésének esélyeit, lehetõségeit hazánkban.
A takarmánycirok (szemescirok, silócirok, szudánifû) egy kiváló alternatív takarmánynövény, amely különösen száraz, aszályos években nagyobb termésbiztonsággal termeszthetõ.
A szemescirok a kukoricához hasonló minõségû szemestakarmány, fehérjetartalma nagyobb, mint a minõsített kukoricahibrideké. Takarmánykeverékekben, ill. madáreleségként kerül felhasználásra. A silócirok – a silókukoricához hasonlóan – téli szilázs készítésére alkalmas. A szudánifû zöldtakarmányként (legeltetés, zöldszecska) kerül felhasználásra.
A cirok száraz, aszályos években a kukoricát mintegy 30% szárazanyag-terméssel felülmúlja. Ezt saját kísérleti eredményeink is – kötött és homoktalajon egyaránt – igazolják.
• Homoktalajon jövedelmezõen, nagyobb termésbiztonsággal termeszthetõ a takarmánycirok, mint a kukorica. A szemescirok és silócirok 1%-nál nagyobb, a valamivel igénytelenebb szudánifû kevéssel 1% humusztartalom alatt is gazdaságosan termeszthetõ.
• A közepes talajadottságú – 5 tonna körüli kukoricatermést adó – területekre egy biztonságosabb, jövedelmezõbb alternatívaként ajánljuk a szemescirkot. Kisebb ráfordítási költségével (alacsonyabb vetõmag ár, kisebb mûtrágya igény és szárítási költség), jobb alkalmazkodóképességével – fõleg aszályos években – nagyobb termésbiztonsággal termeszthetõ.
• Bár ideális éghajlati és talajviszonyok között nem bizonyul jobbnak a takarmánycirok a kukoricánál, sõt a kelési-, kezdeti fejlõdéskori rosszabb hidegtûrõ képessége miatt nehezebben kezelhetõ, mégis egyre többen érdeklõdnek a szemescirok iránt ezeken a területeken is. Ez elsõsorban az egyre inkább terjedõ kukoricabogár fertõzéssel magyarázható. Már nemcsak amerikai, hazai tapasztalatok is szólnak amellett, hogy a kukoricabogár nem szereti a cirkot. Amíg kukoricát talál a környezetében, addig nem „fanyalodik” rá a cirokra.
A silócirok és szudánifû termesztését a szarvasmarha, ill. juh-tartó gazdaságok figyelmébe ajánljuk.
A silócirok silókukoricával együtt vetve, nagy termésbiztonsággal termeszthetõ, kiváló minõségû szilázstakarmány készíthetõ belõle, a két növényfaj elõnyös tulajdonságait ötvözve: a kukorica növeli a szilázs tejtermelési energiaértékét, a silócirok fajtánkban lévõ cukortartalom (14–17%) optimális erjedési lehetõséget biztosít a szilázsnak. Száraz években, amikor a kukorica levelei leszáradnak, a cirok még zöld, így elegendõ klorofillt és karotint tartalmaz.
A kiváló sarjadzó képességû szudánifû – a tenyészidõ folyamán kétszer vagy háromszor kaszálva – olyan óriási zöldtömeget ad (100–120 tonna/ha), amelyet egyetlen hazai tömeg-takarmánynövény sem képes. Legeltetésre, zöldszecska készítésre egyaránt kiváló, fehérjehozama a lucernáéval vetekszik. Felhasználható még szenázs, ill. a legvékonyabb szárú fajták szénakészítésére is.
A nagy zöldtermést adó silócirok és szudánifû fajták kiváló biomassza alapanyagok is, a bioenergia termelés kiváló forrásai. A jövõ útja a – kifogyóban lévõ – fosszilis energiaforrások helyettesítése megújuló energiaforrásokkal. Hazánkban is kiemelten kellene támogatni, fejleszteni ezt az utat, hiszen, nagymértékben kiszolgáltatottak vagyunk a külföldi olaj- és gázellátásnak. Ugyanakkor óriási eladatlan gabonakészleteink vannak raktáron, amelyek további növelése helyett növényi biomasszát lehetne termelni, természetesen csak a megfelelõ feldolgozói háttér kialakításával. A szomszédos Ausztriában és Németországban már sok biogáz termelõ üzemet építettek, és üzemeltetnek. A jó példát tehát könnyû lenne átvenni, de a drága üzemek felépítéséhez komoly állami támogatásra lenne szükség. Bioalkohol gyártására a szemescirok, a kukoricához hasonlóan, kiváló alapanyag.
A termesztõknek ajánlott takarmánycirok fajtáink saját nemesítésûek, kiváló termõképességûek, biztonságosan beérnek, a hazai, mostohább éghajlati és talajviszonyokhoz jobban alkalmazkodnak, mint a külföldi hibridek.
Fajtaajánlatunk:
Szemescirok: Alföldi 1, a legnagyobb termõképességû középkorai érésû hibrid Magyarországon. GK Zsófia, GK Emese korai érésû, kései vetéssel is beérõ, jó termõképességû hibridek.
Silócirok: Róna 1 középérésû, nagy termõképességû, 14–17% cukortartalmú, lédús szárú hibrid. Az SzeTc 465 kukoricával együttvetve sikeresen termeszthetõ (2 sor kukorica, két sor cirok, vagy azonos sorban egymásra vetve). Így növelhetõ a szilázstermés biztonsága és javítható a minõsége.
Szudánifû: Akklimat, a legvékonyabb szárú a hazai minõsített szudánifû fajták között, jó termõ- és alkalmazkodóképességû. GK Csaba, kiváló termõképességû (100–120 t/ha zöldtermés) hibrid.
A cirok ma egy versenyképes alternatív takarmánynövény hazánkban és kiváló biomassza forrása lesz a jövõ bioenergia termelésének.
A cirokfélék jól alkalmazkodnak a gyengébb talajviszonyokhoz, így azokon a közepes és gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezõen termeszthetõk, ahol a kukorica termesztése – különösen aszályos években – már nem gazdaságos.
A cirok termõterületének növelését indokolja a kukoricabogár egyre nagyobb mértékû elterjedése hazánkban. Mivel nem kedveli a cirkot, így a korábban monokultúrában termelt kukorica egy része kiváltható szemescirokkal.
Bár a cirok termesztését (vetés, vegyszeres gyomirtás, betakarítás) a kukoricához hasonlóan, az ott alkalmazott munkagépekkel el lehet végezni, mégis vannak kényes pontjai:
A cirokfélék rosszabbul tûrik a hideget, így tavasszal, a kelés és kezdeti fejlõdés idején elmaradnak a kukoricától. Fokozottan ügyelnünk kell tehát a cirokfélék vetésekor a jól elõkészített, aprómorzsás, kellõen tömörített – apró-magvak számára szükséges – vetõágyra, az optimális vetésidõ megválasztására, ami mindig a kukorica vetésidõ második felére esik (legalább 12 °C talajhõmérséklet). Feltétlenül szükséges a vegyszeres növényvédelem (csak a cirokfélékre engedélyezett vegyszerek használatával) alapkezelésben és ha szükséges felülkezelésben is, ill. sorközmûveléssel, hiszen a lassan, vontatottan fejlõdõ növényeket a gyomok – különösen hideg tavasz idején – könnyen elnyomhatják.
Mindezeket az elõnyöket és hátrányokat összevetve kell mérlegelni a cirokfélék termesztésének esélyeit, lehetõségeit hazánkban.
A takarmánycirok (szemescirok, silócirok, szudánifû) egy kiváló alternatív takarmánynövény, amely különösen száraz, aszályos években nagyobb termésbiztonsággal termeszthetõ.
A szemescirok a kukoricához hasonló minõségû szemestakarmány, fehérjetartalma nagyobb, mint a minõsített kukoricahibrideké. Takarmánykeverékekben, ill. madáreleségként kerül felhasználásra. A silócirok – a silókukoricához hasonlóan – téli szilázs készítésére alkalmas. A szudánifû zöldtakarmányként (legeltetés, zöldszecska) kerül felhasználásra.
A cirok száraz, aszályos években a kukoricát mintegy 30% szárazanyag-terméssel felülmúlja. Ezt saját kísérleti eredményeink is – kötött és homoktalajon egyaránt – igazolják.
• Homoktalajon jövedelmezõen, nagyobb termésbiztonsággal termeszthetõ a takarmánycirok, mint a kukorica. A szemescirok és silócirok 1%-nál nagyobb, a valamivel igénytelenebb szudánifû kevéssel 1% humusztartalom alatt is gazdaságosan termeszthetõ.
• A közepes talajadottságú – 5 tonna körüli kukoricatermést adó – területekre egy biztonságosabb, jövedelmezõbb alternatívaként ajánljuk a szemescirkot. Kisebb ráfordítási költségével (alacsonyabb vetõmag ár, kisebb mûtrágya igény és szárítási költség), jobb alkalmazkodóképességével – fõleg aszályos években – nagyobb termésbiztonsággal termeszthetõ.
• Bár ideális éghajlati és talajviszonyok között nem bizonyul jobbnak a takarmánycirok a kukoricánál, sõt a kelési-, kezdeti fejlõdéskori rosszabb hidegtûrõ képessége miatt nehezebben kezelhetõ, mégis egyre többen érdeklõdnek a szemescirok iránt ezeken a területeken is. Ez elsõsorban az egyre inkább terjedõ kukoricabogár fertõzéssel magyarázható. Már nemcsak amerikai, hazai tapasztalatok is szólnak amellett, hogy a kukoricabogár nem szereti a cirkot. Amíg kukoricát talál a környezetében, addig nem „fanyalodik” rá a cirokra.
A silócirok és szudánifû termesztését a szarvasmarha, ill. juh-tartó gazdaságok figyelmébe ajánljuk.
A silócirok silókukoricával együtt vetve, nagy termésbiztonsággal termeszthetõ, kiváló minõségû szilázstakarmány készíthetõ belõle, a két növényfaj elõnyös tulajdonságait ötvözve: a kukorica növeli a szilázs tejtermelési energiaértékét, a silócirok fajtánkban lévõ cukortartalom (14–17%) optimális erjedési lehetõséget biztosít a szilázsnak. Száraz években, amikor a kukorica levelei leszáradnak, a cirok még zöld, így elegendõ klorofillt és karotint tartalmaz.
A kiváló sarjadzó képességû szudánifû – a tenyészidõ folyamán kétszer vagy háromszor kaszálva – olyan óriási zöldtömeget ad (100–120 tonna/ha), amelyet egyetlen hazai tömeg-takarmánynövény sem képes. Legeltetésre, zöldszecska készítésre egyaránt kiváló, fehérjehozama a lucernáéval vetekszik. Felhasználható még szenázs, ill. a legvékonyabb szárú fajták szénakészítésére is.
A nagy zöldtermést adó silócirok és szudánifû fajták kiváló biomassza alapanyagok is, a bioenergia termelés kiváló forrásai. A jövõ útja a – kifogyóban lévõ – fosszilis energiaforrások helyettesítése megújuló energiaforrásokkal. Hazánkban is kiemelten kellene támogatni, fejleszteni ezt az utat, hiszen, nagymértékben kiszolgáltatottak vagyunk a külföldi olaj- és gázellátásnak. Ugyanakkor óriási eladatlan gabonakészleteink vannak raktáron, amelyek további növelése helyett növényi biomasszát lehetne termelni, természetesen csak a megfelelõ feldolgozói háttér kialakításával. A szomszédos Ausztriában és Németországban már sok biogáz termelõ üzemet építettek, és üzemeltetnek. A jó példát tehát könnyû lenne átvenni, de a drága üzemek felépítéséhez komoly állami támogatásra lenne szükség. Bioalkohol gyártására a szemescirok, a kukoricához hasonlóan, kiváló alapanyag.
A termesztõknek ajánlott takarmánycirok fajtáink saját nemesítésûek, kiváló termõképességûek, biztonságosan beérnek, a hazai, mostohább éghajlati és talajviszonyokhoz jobban alkalmazkodnak, mint a külföldi hibridek.
Fajtaajánlatunk:
Szemescirok: Alföldi 1, a legnagyobb termõképességû középkorai érésû hibrid Magyarországon. GK Zsófia, GK Emese korai érésû, kései vetéssel is beérõ, jó termõképességû hibridek.
Silócirok: Róna 1 középérésû, nagy termõképességû, 14–17% cukortartalmú, lédús szárú hibrid. Az SzeTc 465 kukoricával együttvetve sikeresen termeszthetõ (2 sor kukorica, két sor cirok, vagy azonos sorban egymásra vetve). Így növelhetõ a szilázstermés biztonsága és javítható a minõsége.
Szudánifû: Akklimat, a legvékonyabb szárú a hazai minõsített szudánifû fajták között, jó termõ- és alkalmazkodóképességû. GK Csaba, kiváló termõképességû (100–120 t/ha zöldtermés) hibrid.
A cirok ma egy versenyképes alternatív takarmánynövény hazánkban és kiváló biomassza forrása lesz a jövõ bioenergia termelésének.
Agrometeorológia
Csapadék
Csapadék
Olvasta már?
Új elnökségi tagokat választott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]