KWS-2376 = bioetanol. A lényeg a részletekben rejlik...

Szabó Imrével (képünkön) a Derecskei Kasz-Coop Kft. ügyvezetõ igazgatójával beszélgetve a Kabán létesülendõ bioetanol üzemmel kapcsolatosan, kérdeztem milyen stádiumban van ez a terv.

A megyét, de talán egész Magyarország mezõgazdasághoz kapcsolódó részét érzékenyen érintette, hogy az Easter Sugar Zrt. kabai cukorgyárát, az idei betakarítás után bezárják. Ez is arra késztetett engem és több kollegámat, hogy ezt a problémát is kezelve, valamint azt hogy Hajdú- Bihar megyében százezer hektár fölötti a kukorica vetésterülete, új alternatíva után nézzünk. Mindenki a biodízelrõl, és a bioetanolról beszél, nekünk itt a bioetanol jöhet szóba, melyet a kukoricára alapozzuk. Az üzemmel kapcsolatos tervek, döntések olyan stádiumban vannak, hogy várhatóan 2007 ezen idõszakában már kukoricát fog feldolgozni, és bioetanolt fog gyártani. Helyileg a Kabai cukorgyár közvetlen szomszédságában lesz felépítve. A tulajdonlást tekintve többségi termelõi tulajdonban fog lenni, ma már úgy látszik hogy az úgynevezett „szakmai külföldi befektetõ” csak kisebbségi részt tulajdonol. A felépülõ üzem kapacitását nézve, 300 ezer tonna kukorica feldolgozására lesz képes. Az egész termelés egy zárt rendszerben, a vetõmag beszerzéstõl kezdõdõen, az alkalmazott egységes termesztés technológián keresztül, a végtermék feldolgozásáig és értékesítéséig, valamint a mellék termékek hasznosításán keresztül fog megvalósulni. Az üzem alulról építkezik, egy-egy mikro térségben meglévõ szárító-tároló kapacitásra alapozva jelent majd termelõi integrációt. Hektáronkénti 10 tonna terméssel kalkulálunk, profi termelési szintet megvalósítva. A Kasz-Coop Kft. a következõ években jelentõsen növeli betakarító és egyéb kukorica termesztésével kapcsolatos gépi kapacitását (4 új kombájn beszerzése a cél), 1000 ha-ról 3000 ha-ra kívánjuk növelni a saját, és integrációiban vetett kukorica mennyiségét. Tervben szerepel még a jelenleg mûködõ két Bábolna szárító mellett egy új 1000 tonna per nap kapacitású modern szárító üzembe helyezése is. Aki megáll és nem fejleszt az lemarad.

A fent említett fejlesztések forrását az Eu cukorreformjával kapcsolatos szerkezet váltást célzó támogatása fogja biztosítani.

Magas innovációs akarat, tudás transzfer, információ áramlás a legfontosabb kulcsszavak is jelzik, hogy hibrid specifikusan kell ezt a csúcsra járatott rendszert vetõmag szinten is kielégíteni. Olyan anyagok ,melyek legalkalmasabbak beltartalom tekintetében (keményítõ, cukor) a bioetanol elõállításra, jöhetnek szóba. Már az elõttünk álló szezon is ennek tükrében zajlik majd, nagy odafigyeléssel beszerezni a legmegfelelõbb vetõmagot.. A címben említett KWS-2376 is ide tartozhat majd. Az elmúlt évben a KWS anyagokból három került nagyobb területen köztermesztésbe. A KWS-2376-os elõször kisparcellás kísérletekben nyújtott kiugró eredményt, és ezt az eredményt az elmúlt évben 75 ha-on köztermesztésben is magabiztosan hozta. A KWS kukoricák nagyon jól vizsgáztak, minden paraméterben. Az áprilisi vetés nem okozott kelési streszt, a tavaszi hideg idõben is robbanásszerû volt a kezdeti fejlõdés, a júliusi aszály sem okozott termékenyülési problémát, amit a jelenleg zajló betakarítás az eredményekben is igazolt hektáronként 11 tonnát 75 hektár átlagában.

Magyarország elõnyben van, ezt ki kell használni. Ha a klimatikus viszonyokat nézzük, a 100 mázsa feletti kukoricatermesztés egyáltalán nem hiú ábránd. Ha az idõ korlátokat nézzük, jobb lenne, ha ez az üzem már most készen lenne. Nem jelent majd problémát a késztermék értékesítése, hiszen gazdag országok Svájc, Svédországok már most lekötnék elõre a rendeléseiket akár három évre is. A viszonyainkat figyelembe véve látnunk kell, hogy 25–30 százalék kihasználatlan tartalék van a gépeink, eszközeink kihasználtságában. Ezt jobb munkaszervezéssel, hatékonyabbá kell tenni a termelést, hiszen nincsen nagyobb luxus, mint mikor a méreg drága fenntartású gépek állnak, és nem dolgoznak. Az élõ munka áránál, a nem dolgozó gép üzemórája a drágább. A másik oldalról ez jó dolog, hiszen ezzel a 25–30 százalékkal biztos, hogy növelhetõ versenyképességünk az Unióban, de az egész Világon is.

Összegzésként két gondolatot szeretnék megemlíteni: az egyik gondolat, hogy az etanol bevezetésének Magyarországon ma környezetvédelmi, integrációs és gazdasági megfontolásai vannak.

Gazadaságossági szempontból pedig a másik gondolat, hogy a kukorica azért kedvezõbb a búzánál, mert egy tonna bioetanol elõállítására kevesebb mennyiségû kukoricát kell felhasználni. Kukorica esetén ez a mennyiség 2,72 tonna, míg búzánál 3,14 tonna. A kukoricának további elõnye még, hogy magasabb a termésátlaga. Egy hektáron 2004-ben átlagosan 7,1 tonna kukorica és csak 5,1 tonna búza termett meg. Tehát azonos termõterületet feltételezve a kukorica esetén több mint másfélszeres mennyiségû bioalkohol állítható elõ.

A beszélgetés során e gondolatokat hallva meg szeretném említeni zárszóként, hogy a hazai bioetanol-elõállításnak, mint alternatív energiaforrás létrejöttének nagy létjogosultsága lesz mind Magyarországon, és az Európai Unióban egyaránt. Megoldást és számos új munkalehetõséget adhat és adni is fog a mezõgazdaság valamennyi szegmensének.

Köszönöm a tájékoztatást Szabó Imre Úrnak, jó egészséget és további sikereket a közép és hosszú távú országhatárokon is átívelõ célok megvalósításához.