Kultuszt teremt a Kukorica Klub?

– A Magyar Kukorica Klub Egyesület valóban egyik új szereplõje a civil társadalom magyar agrárkérdésekkel foglalkozó szervezeteinek. Sem politikai, sem gazdasági szervezetektõl nem függ. Célja, a magyar társadalom tájékoztatása a kukoricatermesztés, értékesítés és felhasználás kérdéseirõl - mondja dr. Szieberth Dénes. A klub nem emel ki a kukoricával bármilyen módon kapcsolatba kerülõ lakossági csoportokat, gazdálkodó egységeket, intézményeket, a tudományos területek mûvelõit. Programjait viszont az említett feltételek függvényében az õ közremûködésével, támogatásával szeretné megvalósítani. S amikor most – egyébként egy frissen közzétett felhívásban is – országos programot indítunk a biológiai alapok jobb megismertetése érdekében a szakterületen, a termelésben kialakult néhány elodázhatatlan probléma megoldása a célunk.

– Mirõl van szó?

– Szerintünk annak a programnak az elnevezése is utal erre, amivel a jövõben gyakran fognak találkozni a sajtóban: „Top 20” Fajtakísérleti és Fajtainformációs Program. A célja, hogy a közvetlen vetõmag-értékesítési és árukapcsolási érdekektõl független, szakmailag hiteles és megbízható, könnyen áttekinthetõ tudásanyagot szolgáltassunk a köz használatára és hasznára. A program bevetésre készen áll, és igen széles körû tájékoztatást céloztunk meg vele, viszont nagy támogatottságot igényel. A lényege, hogy a megfelelõ kísérleti adatokra alapozva olyan tájékoztatást nyújtsunk, amely egyforma esélyt biztosít a kukoricafajták kiválasztásával kapcsolatos döntésekhez. Ennek során nemcsak a hagyományos információ-átviteli gyakorlatnak kell érvényesülnie, hanem ezt egyéb módon is elõ akarjuk segíteni. Ilyen a „Top 20” kiemelt fajtáinak megismertetése, vagy például az Év Kukoricahibridje versenykiírás. Az MKKE-nek szüksége lesz például az érdekeltek (!) szavazataira. A verseny különös értéke lesz, hogy a vizsgált fajták közé a közönség is „beszavazhatja” a saját jelöltjét! A klub azok szavazataira is számít, akik még ezután érdeklõdnek munkája iránt, egyetértenek célkitûzéseivel, és soraiba kívánnak lépni. (A „Top20” Fajtakísérleti és Fajtainformációs Program részletes ismertetése a www.magyarkukoricaklub.hu internetes oldalán megtalálható.)

– Ez a felhívás tehát új keletû, a Magyar Kukorica Klub viszont nem ma született…

– Valóban. Létrehozásának ötlete 2004-bõl való. Méltó helyen, a Szekszárdi Növénytermesztõ Kft. (azóta már hagyományos) Kukorica Kiállításához kapcsolódó rendezvényen indult el a gondolat, majd egyre többeket megfertõzve bontakozott ki, mígnem megszületett a Magyar Kukorica Klub Egyesület. Alapszabálya elõírja, hogy szavazati joggal rendelkezõ tag csak magánszemély lehet, ám a támogatók sorába civil szervezetek, gazdasági vállalkozások, általában jogi személyek is beléphetnek. Õk a közgyûlésen gyakorolható szavazati jogtól eltekintve szintén minden joggal rendelkeznek. Az ifjú tagok, 28 év alatti oktatásban részesülõk, doktori kurzusok hallgatói, fiatal gazdálkodók és értük felelõsséget vállaló oktatóik, vezetõik nem kötelesek tagdíjat fizetni. Ám, ez nem jelent tagdíjmentességet, mert a tagsági díjat a klub honlapját bõvítõ, gazdagító, minõséget képviselõ munkákkal „róhatják” le.

– Úgy tudni, hogy már az alakuló ülésen nem kizárólag a kukorica termelésérõl, forgalmazásáról, piacának esélyeirõl volt szó.

– Valóban, és éppen emiatt érezzük úgy, hogy több ez a klub, mint egy-egy a növénnyel foglalkozó társaság, vállalkozás, szervezet – mondja

dr. Szieberth Dénes. Az alakuló ülésen és azt megelõzõen is – természetesen – a kukoricáról, Magyarország szántóterületének legnagyobb részét elfoglaló növényrõl volt szó a tanácskozáson. Az alapítók már akkor is úgy gondolták, hogy a teljes vertikum áttekintése mellett foglalkozni kell a társadalmi életre, a kultúrára, a mûvészetekre gyakorolt hatásokkal is. Meglepõ? Talán nem. Gondoljuk csak meg: a kukorica és a hozzá kapcsolódó tevékenységek nálunk és a világban is igen nagy befolyást gyakorolnak a vidéki lakosság életére, a környezetére, a természetre is. Tehát egyértelmû, hogy a klub tevékenységének ezekre is figyelemmel kellett lenni.

– Ha ennyire „sztár” növény a kukorica a világban, csak a magyarországi kukoricakultusz foglalkoztatta a klub alakítóit?

– A kérdés már akkor is felmerült, s bár a késõbb egyesületté alakult klub neve is arra utal, mintha csak magyar lenne, azzal is igazi magyar ötlet indult el a megvalósulás útján, hogy nemzetközi jelleggel hoztuk létre – mondja az alapítók egyike. Erre predesztinált bennünket, hogy Európa „legmagyarabb” szántóföldi növénykultúrája csak akkor õrzi meg versenyképességét, ha a világszínvonalat biztosító számos külföldi információ is eljut az ágazatba, s ha kellõen ismeri a világ mindazt, ami Magyarországon a kukoricával történik. A 2005-ös év az alapítás körüli teendõkkel telt. A tényleges mûködés 2006-ban indult. Jelszavunk: „Mindent a kukoricáról!”

– A híradásokon túl, miként teszik nyílttá a mûködést?

– A klub már megtette a sikeres mûködéshez szükséges elõkészületeket. Létrehozta az internetes felületet, amely számos szolgáltatásával, a felhasználót is segítve, szinte korlátlan lehetõséget nyújt a tájékoztatásra, információcserére. A jelentõsebb mezõgazdasági lapokkal, kiadókkal, intézményekkel kiépülõ kapcsolati hálózat lehetõvé teszi, hogy ne csak a jelenlegi, hanem a jövõ internet használói is már most bekapcsolódhassanak a munkába. A www.magyarkukoricaklub.hu portálját, tájékoztatást nyújtó felületeit úgy alakítottuk ki, hogy a regisztrált látogatók saját maguk is megoszthassák tudásukat, tapasztalataikat másokkal, vagy reagálhassanak az ott olvasható közlésekre, látható képekre, ábrákra. Ez a közlési mód egyre versenyképesebbé, egyre nélkülözhetetlenebbé válik. Szakkönyvtár mûködtetésére lesz mód, ahova beküldhetõk építõ jellegû és kritikát megfogalmazó írások is. A klub elsõ helyre tett programja a „Jók a Jók Között” jelszóval indított AgrInfo programcsomag megvalósítása, amiben 2007-ben elindul a biológiai alapokkal foglalkozó programhoz szükséges információbázist megteremtõ „Top20” Fajtakísérleti és Fajtainformációs rendszer.

– Úgy hallottuk, hogy egy pályázatot útjára is indítottak. Mi e lényege ennek?

– Közzétettük azokat a témákat, amelyeket a támogatók megcímezhetnek, amikor felajánlást tesznek. A felajánlás lehet pénzbeli, és természetbeli – valaki megvalósítja a témát annak érdekében, hogy ezzel tagságot nyerhessen, vagy éves tagdíjat törleszthessen. Minden elfogadott témakört olyan részletességgel kell kiírni, hogy világos legyen mind a támogató, mind a pályázó számára a klub célja a témakörrel kapcsolatban.

– Hogy praktikusak legyünk: melyek ezek a témák?

– Ilyen az országos vagy térségi, a klub munkáját segítõ agrometeorológiai hálózat és adatszolgáltatás kialakítása; A termelõk minél szélesebb körének felszerelése elektronikus adat továbbításra alkalmas meteorológiai állomásokkal; Vetésterület, folyamatos regionális tájékoztatás a vegetáció állapotáról, a termés-kilátásokról; A talajgyógyítás lehetõségei a vetésváltás kukorica szakaszában; Kukoricabogár monitoring és helyzetinformáció adása; A kukorica és a fuzáriumos megbetegedések; A GPS a kukoricatermesztésben; A kukorica energiaipari célú felhasználása; A kukorica élelmiszeripari célú felhasználása. Továbbá ilyen az a pályázati lehetõség, amely a kukorica takarmányértékével foglalkozik, vagy amelyik a magyar kukorica útját a táblától a felhasználóig taglalja.