A kötelezõ talajvizsgálatokról dióhéjban

November végére ugyan az AKG programokhoz szükséges talajvizsgálatok döntõ többsége elkészült és az eredménylapok kikerültek a gazdálkodókhoz, a termelõk talajvizsgálati kötelezettsége azonban még korántsem ért véget. Számos rendelet, valamint azok módosításai további talajvizsgálati és tápanyag-ellátási kötelezettségeket írnak elõ, melyek betartását az illetékes hatóságok rendszeresen ellenõrzik. Nem utolsó sorban az AKG program záró fejezeteként lassan elérkezik a következõ talaj-mintavételezési hullám is.

Rövid cikkünkkel az elkövetkezõ évek tervezéséhez kívánunk a termelõknek segítséget nyújtani annak érdekében, hogy a következõ AKG mintavételi idõszak is mind gördülékenyebben alakulhasson.

Egyben röviden összefoglaljuk, hogy milyen esetekben van (még) szükség a kötelezõ talajvizsgálatok elvégeztetésére.

• Az AKG programban szereplõ területeken a következõ talajvizsgálati idõszak várhatóan 2008. szeptembere és 2009. augusztusa között lesz.

A torlódások elkerülése érdekében ajánljuk a mintavételezés 2008-ban történõ, minél korábbi elkezdését. Javasoljuk a termelõk laboratóriumokkal, illetve szaktanácsadókkal történõ elõzetes egyeztetését.

A támogatási idõszak mind az 5 éve alatt a talajvizsgálati eredményekre alapozott tápanyag-gazdálkodási terv megléte és végrehajtása is kötelezõ!

• Az AKG programba be nem vitt területeken a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” (HGGY) elõírásai vonatkoznak a gazdálkodásra, mely 5 évente – vagyis a 2004/2005. és a 2008/2009. közötti évek valamelyikében – szûkített talajvizsgálat meglétét írja elõ!

• Az AVOP és az NVT programok esetében kötelezõ „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” (HGGY) folytatása 5 évente szintén szûkített talajvizsgálat meglétét írja elõ!

• Nitrátérzékeny területeken a „Helyes Mezõgazdasági Gyakorlat” (HMGY) elõírásainak betartása szükséges. Ez alapján mûtrágyázni csak a szántóföldi kultúra esetében 5 évente, gyepnél 10 évente elvégeztetett szûkített talajvizsgálat adataiból évente elkészített tápanyag-ellátási szaktanács alapján lehet. A vizsgálati eredményeket, illetve a szaktanácsot 5 évig köteles a gazdálkodó megõrizni!

A nitrátérzékeny területek listája* változott, sok új település is bekerült! Mivel a rendelet hatálya alá való tartozás eldöntése a gazdálkodó feladata, így a vonatkozó jogszabályok részletes áttekintése javasolt! A rendelet be nem tartása 50 000–500 000 forintig terjedõ bírsággal sújtható.



Végezetül javasoljuk, hogy a nem AKG-s talajvizsgálatokat a termelõk mihamarább, lehetõleg még 2007-ben végeztessék el, hiszen így egyfelõl kisebb költség terheli õket egyszerre, másfelõl elkerülhetõ a laboratóriumi vizsgálatok túlzott elhúzódása (lásd AKG program) is. Nem utolsó sorban az elõbb elvégeztetett vizsgálatok eredményei alapján folytatott tápanyagellátás költségei hamarább megtérülnek.



(Az összeállítás során felhasznált jogi anyag: 4/2004 (I. 13.);156/2004 (X. 27.); 16/2005 (III. 8.); 88/2005 (IX.27.); 67/2006 (IX. 15.) FVM rendeletek, illetve a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 49/2001 (IV. 3.) és az ezt módosító 27/2006 (II. 7.)* kormányrendeletek)