Élelmiszerbiztonság és növényvédelem

Biztonságos növényvédelem

Az EU Bizottság Fogyasztóvédelmi Igazgatósága a közelmúltban hozta nyilvánosságra az élelmezési és takarmányozási Gyors Riasztási Rendszer (RASFF) 2005. évi jelentését, amely a tagországok egymás közötti információcseréje. A kockázatosnak ítélt esetekre vonatkozó riasztási és tájékoztatási jelzések száma 3158 volt – ezen belül eredetük szerint: 28% EU tagországi, 7% EU tagjelölt országból és 65% harmadik országból származó termékre vonatkozott.

Figyelemre méltó a fõbb termékek szerinti felsorolás: 25% snack és mogyorófélék, 18% halfélék, 11% zöldség-gyümölcs, valamint 8% fûszerfélék. A kockázatosnak ítélés oka szerint: mikotoxinok (31%, mikroorganizmusok (19%), adalékanyagok (8%), nehézfémek (6%), színezõanyagok (2%), illetve növényvédõ szerek (2%).

Egyértelmûen mutatják az adatok, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból a növényvédõ szer használat sokkal kevésbé aggályos, mint ahogy azt a közvélemény gondolja és a média is sugallja. A reális kép kialakítása mindannyiunk felelõssége, ezért készíttetett a Növényvédõszer-gyártók és Importõrök Szövetsége Egyesület ismeretterjesztõ filmet a növényvédelemrõl. Abban minden szakember egyetért, hogy az egészséges táplálkozás döntõ eleme a minél több friss zöldség és gyümölcs fogyasztása. A vegyszerek nélküli termelési móddal kevesebb és drágább terméket lehet elõállítani, így az a szegény rétegek egészségesebb táplálkozása szempontjából alkalmatlan gyakorlat. A növényvédõ szerek használatának tehát nem csak szakmai és gazdasági, hanem kifejezetten társadalmi elõnyei is vannak.

Tehát akkor járunk el helyesen, ha indokolatlan riogatás helyett a nagyfokú biztonságra törekvés mellett is a növényvédõ szer használat reális kockázatait tesszük ismertté és egyben tanácsokat adunk, megtanítjuk a felhasználókat a szakszerû alkalmazásra.

A kockázatok csökkentésében a szigorú és sokoldalú elbírálás, engedélyezés valamint a feltétlenül szükséges hatékony hatósági ellenõrzés mellett a felhasználás szakszerûsége döntõ jelentõségû. Más országokkal összehasonlítva Magyarországon nagyon jól képzett szakembergárda tevékenykedik, de az „amatõr” felhasználók ismeretei nem megfelelõek.

Új EU szabályozás a növényvédõ szerekrõl

Az EU-ban a növényvédõ szerek piacra kerülését jelenleg a 91/414 irányelv szabályozza. A magyar jogszabályok már csatlakozásunkat megelõzõen is ehhez hasonlóan, helyenként ennél szigorúbban szabályozták e termékkör engedélyezését, felhasználását és ellenõrzését.

Az EU-ban most folyik az engedélyezési rendszer továbbfejlesztése, amelynek meghirdetett célja: az összhang az egységes MRL (határérték) rendelettel, az egységes felhasználási elõírások, a párhuzamos vizsgálatok elkerülése, a piaci verseny kiszélesítése, az áruk szabad áramlásának elõsegítése és a biztonság növelése.

Fontos változás, hogy az új jogszabályt – mely a hatóanyagok mellett a késztermékek engedélyezésére is vonatkozni fog – rendeletként kívánják megjelentetni, azaz valamennyi tagországban egységesen alkalmazandó annak hatályba lépésétõl. Ez a jelenleginél lényegesen merevebb rendszert eredményez, nincs kellõ tekintettel a nemzeti jellegzetességekre és földrajzi, éghajlati, illetve szakmai (kultúrabeli) különbözõségekre. A tervezet a szakemberek szerint nem járul hozzá az élelmiszerbiztonság növeléséhez, csökkenti az európai mezõgazdaság versenyképességét, lassítja az új termékek bevezetését, és megnehezíti a kis kultúrák problémáinak kezelését.

Az egységes késztermék engedélyezésnél használt három zóna szakmailag nem megalapozott, mivel Magyarország például Írországgal van azonos zónában. Az országok ökológiai és éghajlati különbségeit jobban figyelembe kellene venni a készítmények alkalmazásának elõírásainál. Vitatható az összehasonlító helyettesítés elvének rendeleti elõírása is, mivel az egyszer már engedélyezett termékek korlátozására vonatkozik, csökkenõ választékot eredményez és a rezisztencia kialakulását is elõsegítheti. Az engedélyezett termékek közötti választást a felhasználókra, és nem a hatóságokra szükséges bízni.

A három éves ideiglenes engedélyek megszüntetésével sérül a fokozatosság elve, elhúzódik az új termékek bevezetése, s a fejlesztési költségek megtérülése szempontjából kifejezetten elõnytelen. Mindez az ipari fejlesztések csökkenését, a termékválaszték szûkülését és az árak emelkedését eredményezheti.

Egyes szakmai elemek arra utalnak, hogy a kockázatbecslés helyett a veszélyesség megítélése kerül elõtérbe, ami ellentétes más szabályozások elveivel. A tervezet nem tér ki a párhuzamos import szabályozására, pedig napjainkban az eltérõ tagországi gyakorlat miatt ez sok problémát okoz, és magában rejti a szerhamisítás lehetõségét. A jogszabály hatályba lépése 2008-tól várható, ha a bizottság javaslatát az Európai Parlament és a Tanács is jóváhagyja.