MENÜ

Szántóföld

Szakfolyóirat > 2006/10 > Szántóföld Tápanyag talaj növénytermesztés

A kettõstermesztés és a köztesnövény-termesztés lehetõségei a szántóföldi növénytermesztésben

A jól alkalmazott vetésváltás, azaz a gazdaságban egymás után termesztett növények sorrendjének helyes megválasztása esetenként az istállótrágyázás hatásával vetekszik. Bár az elmúlt években-évtizedekben a gyökér- és tarlómaradványok értékét, jelentõségét sokan lebecsülték, a talaj termõképességének kialakulásában, fenntartásában betöltött szerepe elvitathatatlan.

Szakfolyóirat > 2006/10 > Szántóföld engedélyezés növényvédő szer növényvédelem

Élelmiszerbiztonság és növényvédelem

A Növényvédõszer-gyártók és Importõrök Szövetsége Egyesület (NSZ) menedzsmentje a közelmúltban filmvetítéssel egybekötött hasznos és rendkívül idõszerû szakmai fórumra invitálta a sajtó képviselõit, illetve az ágazatban érdekelteket, hogy megfelelõ információkhoz juthassunk az egészséges táplálkozás és a biztonságos növényvédelem összefüggéseirõl. Lantos Péter elnök és Dr. Hargitai Ferenc fõtitkár elõadásából megtudhattuk, hogy elõnyösek-e számunkra az új brüsszeli döntések az egyébként nélkülözhetetlen növényvédõ szerekkel kapcsolatban. Az érdekes elõadás legfontosabb tudnivalóit az alábbiakban osztjuk meg olvasóinkkal.

Szakfolyóirat > 2006/10 > Szántóföld vetőmag GMO termelői

GMO – vele vagy nélküle?

A Szentlõrinci Gazdanapokon nagy érdeklõdés kísérte Dr. Bárány Sándor elõadását, hiszen a kerekasztal beszélgetésen elhangzottak szerint a GMO bevezetésével hosszú távon megváltozhat és veszélybe kerülhet Magyarország és a Kárpát medence növény- és állatvilága – az irányított génátültetések (génsebészet) durva beavatkozás a természet rendjébe.

Szakfolyóirat > 2006/10 > Szántóföld növénytermesztés termőhely Szántóföld

Korszerû, egyedi igényekre alapozott termõhely-specifikus növénytáplálás

A tápanyagokkal való ésszerû gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztés sarkalatos pontja: a 90-es évek elején bekövetkezett struktúraváltást és nagyarányú átrendezõdést követõen a mûtrágyák felhasználása töredékére esett vissza, amelynek következményei is hamar megmutatkoztak: csökkentek a termésátlagok, a növények fokozottan érzékenyek lettek a betegségekkel és a kártevõkkel szemben, a szélsõséges idõjárási hatásokkal (pl. aszály) a tápanyaggal rosszul ellátott talaj toleranciája is csökkent.